Az üzleti terv részei Lapozható kiadvány készítése I. Tartalomjegyzék II. Vezetői összefoglaló A rész jellemzői: Az üzleti terv megírása után kell ezt a részt megírni. Egy figyelemfelkeltő pillanatfelvétel a vállalkozásról, amiben kifejezésre kerül, hogy mi maga a vállalkozás, mit csinál és miért. Legyen két oldalnál rövidebb! A rész elolvasása után az olvasó... akarjon még többet megtudni a vállalkozásról, ismerje meg a vállalkozás alapvető vonásait. III. A vállalkozás leírása és jövőképe A rész tartalmazza: A vállalkozás küldetését (miért jött létre? ), A vállalat jövőképét (a növekedés kilátásai), az üzleti célokat, a vállalkozás rövid történetét, a vállalkozás kulcselemeit, a vállalkozás telephelyét, elhelyezkedését, infrastruktúráját. A rész elolvasása után az olvasónak tudnia kell... mi ez a vállalkozás, miért jött létre, a vállalkozás növekedési előrejelzését, növekedési potenciálját, a vállakozás speciális céljait, a vállalkozás hátterét. A rész megírását segítő kérdések... Mivel foglalkozik a vállalat?
a vezetés: minden vezető pozíciójú munkatárs esetében tüntessük fel a beosztását, feladatkörét, végzettségét, szakmai tapasztalatát és korábbi vezetői gyakorlatát; az alkalmazottak: tüntessük fel a beosztását, feladatkörét, releváns munkatapasztalatait. motiválás: anyagi és nem anyagi motivációs eszközök. A kockázatelemzés során vizsgáljuk: a versenytársak várható reakcióját; a külső tényezőket, minden olyan eseményt, amelynek lehetséges bekövetkezésére mi semmilyen hatással nem vagyunk; belső tényezőket, melyek azok a hibalehetőségek, amik a vállalkozásunkat érintő, általunk vagy az alkalmazottaink által befolyásolható eseményekből, döntésekből erednek. A szükséges tőke nagysága: az üzleti terv egy korábbi részében felsorolt berendezések ára és az első 3 hónap működési költségei (például az üzlethelyiség bérleti díja, rezsije, az alkalmazottak bére, induló készletek ára stb. ). Nyitómérleg: az induláshoz szükséges befektetett és forgóeszközöket a nyitómérlegben soroljuk fel, illetve összegezzük.
Vagyis felsorolásra kerülnek az erősségek, a gyengeségek, a lehetőségek és a veszélyek. Kik vesznek részt az üzleti terv elkészítésében? A SWOT analízis elkészítése után következik a piacelemzés, a célcsoportok definiálása, a szezonalitás felmérése, az időzítési terv összeállítása és az eladások meghatározása. Ezeket követi a költségek kiszámítása, a készpénzáramlás tervezése és végezetül az eredmény tervezése. Minden esetben fontos, hogy az üzleti terv célirányos legyen és rövid, lényegre törő mondatokból álljon. Mindemellett pedig arra kell törekedni, hogy ahol lehetséges, ábrák legyenek szöveg helyett. Így sokkal átláthatóbb lesz az üzleti terv. Akkor érdemes hosszabb, a vállalkozást és az üzleti tevékenységet bemutató üzleti tervet készíteni, ha olyan embereknek készül, akik nem ismerik a vállalkozást. Kik vesznek részt az üzleti terv elkészítésében? A cégvezetés mellett az értékesítés, a marketing és a pénzügy. Az üzleti terv elkészítése során minden esetben figyelembe kell venni a reklámkampányokat és a szezonalitást.
A vállalkozás története a) már működő vállalkozás esetén: – a vállalkozás alapításának ideje és oka, mi céllal jött létre – cégfilozófia, a vállalat küldetése – a működésének története, áttörő sikerek, mélypontok – díjak, szakmai elismerések – folyamatban lévő fejlesztések, jövőre vonatkozó célkitűzések b) most induló vállalkozás esetén: – rögzíteni kell, hogy az üzleti terv megírását mi ösztönözte: hitelfelvételi kérelem, befektető keresése, pályázat elnyerése, egyéb – miért érné meg a befektetőnek, hitelnyújtónak stb. a vállalkozás támogatása, hogyan profitálhat belőle – cégfilozófia, a vállalat küldetése, mit szeretne elérni III. MARKETING TERV 1. )
Vállalkozás indítás – Az üzleti terv részei Üzleti tervet készíteni minden vállalkozó számára létfontosságú, akár új vállalkozás elindítását tervezi, akár meglévő vállalkozását szeretné bővíteni. Az üzleti tervnek hármas célja van: tervezés: a jövőre vonatkozó tervek kidolgozása, értékelés: az üzleti tervben megfogalmazott célok megvalósulásának értékelése pénzszerzés: a hitelezők, befektetők számára készített terv A kis- és középvállalkozások üzleti terveit általában 1 évre előre szokás részletesen elkészíteni. Nagy vonalakban érdemes szólni az 2. -4. évről is, ám már elég évekre bontva és kevésbé részletesen kidolgozni a tervet. A jó üzleti terv felépítése Tartalom Összefoglalás Piacelemzés Az üzleti elképzelés leírása Üzleti célok Marketing terv Szervezeti terv Működési terv Személyzeti terv Kockázatelemzés Pénzügyi terv Mellékletek Mint a neve is mutatja, az a célja, hogy tömören és lényegre törően összefoglalja az egész terv lényegét. A befektetők, a hitelezők és a külső értékelők először – sőt, gyakran kizárólag – ezt olvassák el, ezért önmagában is érthetőnek kell lennie.
A kirendeltség a lakosságvédelem erősítése terén végrehajtotta a járási mentőcsoportok megalakítását. A NOÉ és a TISZA-PART járási önkéntes mentőcsoportok rendszerbe állító és minősítő gyakorlata májusban, a HÍRÖS VAKOND és a MÓRA mentcsoportok gyakorlata júniusban megtörtént, a mentőcsoportok megszerezték a nemzeti minősítést. Az önkéntes települési mentőcsoportok megalakítása és nemzeti minősítése megkezdődött, 2014-ben négy település (Apostag, Dunaegyháza, Kunpeszér és Tass) mentőcsoportjai alakultak meg. A folyamatosan változó, bővülő feladat- és szervezetrendszerhez rendelt személyi állomány, mint rendvédelmi szerv, a velük szemben támasztott feladatokat lelkiismeretesen, hivatástudattal hajtotta végre – zárta beszámolóját az alezredes. Dr. Farkasinszki Lóránt tű. EKecskemét. ezredes, megyei igazgató átadta a kirendeltségvezetőnek a kecskeméti katasztrófavédelmi kirendeltség 2014. évi szakmai munkáját megfeleltre értékelő minősítő dokumentumot és elismerően szólt a személyi állomány helytállásáról.
KÉRELEM Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény [4. Az adatkezelés elvei] 4. § (1) bekezdés, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 27. § [Az adatkezelés szabályai], a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 21. § és a 26. Évértékelő a kecskeméti katasztrófavédelmi kirendeltségen. § (1) bekezdése, továbbá a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27. ) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése értelmében a hatóság nyilvántartást vezet a telepekről. A jegyző által vezetett nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül, nyilvános, a jegyző a nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi. A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól 57/2013.
Jogi képviselővel eljáró ügyfél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet képviselője kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a fellebbezést a jegyzőhöz. Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló (531/2017. (XII. Kecskeméti Katasztrófavédelmi Kirendeltség | Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - Katasztrófavédelmi Kirendeltségek. 29. rendelet alapján mi nden telepengedélyre vonatkozó eljárásban résztvevő szakhatóságok: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatala Népegészségügyi Osztály: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal számlaszám: 10025004-00299657-00000000 szakhatósági eljárás során eljárási költség összege 19. 400 Ft Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatala Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály: Telephely-engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja 23.
A beruházással kapcsolatban ezután a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) uniós nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett. MIRŐL BESZÉLGESSÜNK? 2020-05-11 09:52:00 | Bővebben... Három éve kiemelt beruházássá minősítették többek között a pécsi és a kecskeméti tűzoltó laktanya építését is. Emiatt gyorsabban kellene haladniuk a folyamatoknak, de még a kivitelező sincs meg. Támogasd a munkánkat pólóvásárlással! Két közbeszerzést is visszavont a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (BM OKF) 2019. augusztus 9-én: egy pécsi és egy kecskeméti illetékességűt – derült ki az európai közbeszerzési értesítőből. Pécsett a tervek szerint két olyan tűzoltó épületet alakítanának ki, amelyek a Baranya megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a pécsi katasztrófavédelmi kirendeltség, és egy hivatásos tűzoltóság egyidejű működését tennék lehetővé. A projekt során az egyik laktanya a már meglévő mellett, az Engel János utcában épülne fel, a másik pedig zöldmezős beruházás keretében valósulna meg a Tüzér utcában.