Néha a kevesebb több lehet! Elengedni – ez az, amit nem teszünk meg könnyedén. Pedig nagyon vágyunk rá, hogy megszabaduljunk a szorongásoktól, az előítéletektől, a dühtől, a stressztől, a gondoktól és a kedvezőtlen én-képünktől. A szerző megmutatja az utat a harmónia és a kiegyensúlyozottság felé, és bátorít bennünket, hogy merjünk újra rendezni az életünket. Munkalapok és meditációk segítenek abban, hogy ellenőrizhessük személyes fejlődésünket, és hogy arra tudjunk összpontosítani, ami jövendő életünket meghatározza majd. Ha nem boldogít engedd el pais. Kurt Tepperwein természetgyógyász és terapeuta. 1984 óta docense a Nemzetközi Tudományos Akadémiának, ahol a "mentális tréning" munkacsoportot vezeti. Edzői módszerei élsportolókat és csúcsmenedzsereket segítettek teljesítményük megőrzésében és javításában. A M-érték Kiadónál eddig magyarul megjelent könyvei: Szellemi öngyógyítás, Testünk üzenetei, Savtalanítás, A teremtő képzelet csodái, Tudattréning, A szellemi törvények, Válságból fakadó új élet. Kapcsolódó könyvek
Tudósok szerint utóbbinak nem csupán fizikai egészségünkre van pozitív hatása, de boldogabbá is tesz minket. Marzena Cypryańska és John Nezlek, a varsói székhelyű SWPS Egyetem pszichológus-kutatói egy nemrég publikált, a Research Digest által szemlézett tanulmányukban úgy találták, hogy a futást hobbiszinten űző személyek boldogabbak és elégedettebbek azon a héten, amikor versenyen vesznek részt. A két tudós szerint ennek oka, hogy ezeken a futóversenyeken nem azért indulunk, mert győzni akarunk, hanem pusztán a kitűzött távot szeretnénk teljesíteni. Kurt Tepperwein: Ha nem boldogít, engedd el! Út a belső szabadsághoz. Ez önmagában egyfajta diadalnak számít, hiszen azt jelenti, sikerrel vettük az önmagunk elé állított kihívást. Általában minden résztvevő érmet vagy egyéb jutalmat kap, ha beért a célba, ez megerősíti bennünk a siker érzését, a bajtársiasságról már nem is beszélve. Az újságíró a 45. születésnapja előtt úgy döntött, hogy összegyűjt minden tanulságot, amire az élet addig megtanította. Az indíttatás is életszerű: egy mellrák-diagnózis után volt ekkor.
Tömeg 0. 4 kg Kötés kemény kartonált papírkötés ragasztva Kiadás éve 2006 Kiadás helye Budapest ISBN 963 730 493 2 4000 Ft Készleten
-Engedd el a kezem. -De, akkor megcsikizel. -Puszit akarok adni. A tekintetemet fürkészted, majd megadva magad elengedted a kezeim, én pedig elkezdtem a szádhoz közelíteni. Mielőtt összeérhettünk volna, egy hirtelen mozdulattal kezeimet az oldaladra vezettem, majd elkezdtelek csikizni. Hangosan felnevettél, megragadtad a kezeimet és magad alá fordítottál. Szigorúan néztél rám, de tudtam, hogy nem vagy mérges. -Nem értem, hogy miért kell mindig hazudnod erről. Tudom nagyon jól, hogy csikis vagy. Ha nem boldogít engedd el avde. - mondtam. -Akkor miért kell mindig letesztelned? -Mert szeretem, amikor nevetsz. Gyors letöltés Letöltés sebességkorlát nélkül! Letöltés akár több szálon! * Letöltésvezérlő támogatás! * Becsült letöltési idő**: 1 mp Prémium előfizetés már 500 Ft/hó összegtől! Lassú letöltés Korlátozott letöltési sebesség Letöltés maximum 1 szálon Letöltés csak webes felületen Becsült letöltési idő**: 3 mp *: Ha rendelkezel regisztrációval és belépsz a Prémium kód beváltása előtt. **: Ha 10Mbit/sec (átlagos) letöltési sebességgel rendelkezel.
Bevezetés 7 1. fejezet: A tökéletesség 9 Életünk értelme — életünk feladata 9 Hol állunk ma? 10 A harmónia 12 fejezet: Elengedni 17 Miért? 17 Soha nincs késő! 18 Az vagyok, ahogyan gondolkodom 20 Ok és okozat 21 Mit szeretne elengedni? 26 Ébressze fel az intuícióját! 28 3. fejezet: Hogyan tanuljuk meg az elengedést? 31 Fegyelem + gondolatok= gondolati fegyelem 31 Összpontosítás 37 Célok kitűzése 40 Szellemi fejlődés 42 Mosolyogjunk! 48 4. fejezet: Mit engedjünk el? 51 Tudattalan gondolkodás 53 Tudattalan beszéd 57 Mit kívánunk a gyerekektől? 59 Félelem 64 Ítélni és elítélni 70 Gondok 73 Igazságtalanság 77 Düh 79 Elvárások 83 Stressz 86 Tisztességtelen játszmák 89 Párkapcsolati bajok 91 Negatív énkép 98 Betegség 100 Pszichoszomatikus összefüggések 113 5. Hogyan fogadjuk el a szeretetet?. fejezet: A zárómeditáció 117 6. fejezet: Gondolkozzunk rajta! 123 /U élet értelme 123 A boldogság hét kulcsa 125 Fejlődés és kibontakozás 127 Ne dühöngjünk többé! 129 Változtassuk meg szokásainkat! 131 Hogyan változtathatok? 133 Az út benned van 135 Három szabály a boldog és teljes élethez 136 Elengedendők: 137 Függelék 143
Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 5. szám, Budapest Hankovszky Béla, Kerny Terézia, Móser Zoltán (2000): Ave Rex Ladislaus. (Gloria to Ladislaus king). Paulus Hungarus - Kairosz, Budapest Jankovics Marcell (2006): Csillagok között fényességes csillag. A Szent László legenda és a csillagos ég. (Star brighting between stars. The Saint Ladislaus legend and the heavenly constellations. ) Méry Ratio Kiadó, Helikon, Budapest László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. (The medieval murals of the Saint Ladislaus legend. ) Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest Madas E., Török L., Vargyas L. (1980): Athleta Patriae. Tanulmányok Szent László történetéhez. (Athlete of the Country: Studies of Saint Ladislaus. ) Szent István Társulat Kiadó, Budapest ISBN 963-360-124-X Madas Edit, Horváth Zoltán György (2008): Középkori prédikációk és falképek Szent László királyról/ San Ladislao d'Ungheria nella predicazione e nei dipinti murali. (Medieval sermons and murals of Saint Ladislaus. )
30 perc olvasás Az 1068. évi kerlési csata emléke szájhagyomány útján terjedt el az országban. A besenyők, úzok ellen vívott ütközet legendás eleme – Szent László megmenti az elrabolt (elszöktetett) leányt – később a középkori magyar művészet egyik legismertebb témájává vált, amelyet falképciklusokban festettek meg a Magyar Királyság egész területén. A kezdetben profán jellegű téma László király szentté avatása után szakralizálódott, és így átértelmezve vizuális elbeszélés formájában kapott helyet más szentek ábrázolásaival és bibliai témájú falfestményekkel együtt a 13–15. században épült templomokban. A 16–18. század folyamán azonban – az ország más vidékeihez hasonlóan – a székelyföldi protestáns templomokban is bemeszelték vagy bevakolták a középkori falképeket. Egészen más okok – épületjavítások, a falképek időjárás vagy emberi tényezők által okozott sérülése, roncsolódása, valamint az új oltárok és táblaképek berendezése – miatt a katolikus valláson maradt templomokban szintén eltüntettek sok régi falfestményt.
Ezek egyértelműen felhívták a figyelmet a középkori falképek, illetve a Szent László-legenda ábrázolásainak a jelentőségére. Első közös mentőakciójuk a lebontásra ítélt sepsibesnyői református templom freskóinak a megörökítése volt. 1882 és 1905 között összesen 23 erdélyi és észak-magyarországi helyszínen dokumentáltak, Huszka a másolás mellett fényképezett is. A műemlék-feltárási jelentések a Műemlékek Országos Bizottságához kerültek, de számos anyagot őriz a Néprajzi Múzeum, ezekhez Huszka hagyatékának megvásárlásakor jutott az intézmény. Írta: Szende László, Magyar Nemzeti Múzeum - Adattár Felhasznált irodalom: Jánó Mihály: Színek és legendák. Tanulmányok az erdélyi falfestmények kutatástörténetéhez. Sepsiszentgyörgy – Csíkszereda, 2008 Jánó Mihály: Szent László a lovagkirály. Falképek a székelyföldi templomokban. Rubicon, 28. (2017. ) 9. : 46-61. Jékely Zsombor – Kiss Lóránd: Középkori falképek Erdélyben. Budapest, 2008. Huszka József, a rajzoló gyűjtő. Kiállítás a Néprajzi Múzeumban, 2005. május 14.
Középkori templomaink egyik jellegzetes, csak az ország területéről ismert témája az ún. Szent László-legenda. A történetet valójában krónikáinkból ismerjük: az országra törő kun (inkább besenyő) hadakat a kerlési ütközetben a magyar csapat megfutamodásra készteti, de az egyik rabló egy magyar leánnyal a nyergében elmenekül. Szent László üldözőbe veszi, majd a leány segítségét kéri, aki lerántja elrablóját a nyeregből. A szent birokra kel, miközben a leány megsebzi a kun inát, majd levágja a fejét. A történet a pihenés jelenetével szokott végződni, melyen László a leány ölébe hajtja fejét. Régi vita, hogy a történetben az ősi keleti hagyományok vagy a nyugati lovagi kultúra elemei öltenek-e testet; képi megfogalmazása mindenesetre az utóbbi modellekből építkezik. Egyik első példája a szepességi Kakaslomnicon a kápolnaként is használatos sekrestyében, egy kizárólag a kiválasztottak számára hozzáférhető térben született meg a XIV. század elején. A lényegében világi eredetű téma, úgy tetszik, csak fokozatosan hódított teret a templomokban.
Egy székelyföldi templom freskójának rajza a Nemzeti Múzeum Adattárában I. (Szent) László király emlékezetének egyik legismertebb története az 1068-as kerlési ütközet, ahol Salamon királlyal és testvérével, Géza herceggel nagy győzelmet arattak a betörő keleti nomádok felett. Ennek során vette fel a küzdelmet a leányrabló pogánnyal, az összecsapás az uralkodó egyik legtöbb formában megörökített tettének bizonyult. A Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában található rajzon Huszka József a sepsikilyéni unitárius templom freskóinak Szent László-legendáját örökítette meg. A Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában őrzött Huszka-rajz bekerülési körülményeiről nem sokat tudunk. Az Érem- és Régiségtár iktatókönyve szerint 1885-ben történt levélváltás Huszkával, de sajnos az iratok nem maradtak meg. Maga a rajz az 1886-os dátumot viseli, jobb sarkán a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiség Osztálya feliratú pecsét látható. 430 x 1156 mm-es méretével a munka kiemelkedik a többi rajz közül. Jánó Mihály kutatásaiból tudjuk, hogy Huszka 1885 nyarán járt Sepsikilyénben (ma: Chilieni, Románia).
– 2006. március 5. Szerk. : Fejős Zoltán. Budapest, 2006. Kerny Terézia: Historia Sancti Ladislai. A kerlési ütközet ábrázolásairól. In: Történelem – kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából. Magyarországon. Mikó Árpád–Sinkó Katalin. Budapest, 2000. 188–195. László Gyula: A Szent László-legenda középkori falképei. Budapest, 1993.
Mert nem volt az földi ember, Egy azokból, kik most élnek: Feje fölött szűz alakja Látszott ékes nőszemélynek; Koronája napsugárból, Oly tündöklő, oly világos! -" Monda a nép: az Szent-László, És a Szűz, a Boldogságos. S az öreg tatár beszédét, Noha kétség nincs felőle; Bizonyítá a templomnak Egy nem szavajátszó őre: Hogy három nap a sirboltban Lászlót hiába kereste; Negyednapra átizzadva Találtatott boldog teste.