A történelmi terem mellett megtekinthető Havadtőy Sámuel kortárs művészeti installációja, aki Szent István-i Intelmeket ismerteti, valamint bemutatja a Szent István-i út nehézségeit és jelentőségét. Megközelítés A Szent István-terem a palota E és F épületét összekapcsoló déli összekötő szárnyban található, az első emeleten. Megközelíteni az Oroszlános udvar felől lehet, mely a Szent György tér és a Hunyadi udvar felől, vagy a Palota út irányából az Országos Széchényi Könyvtár épületében található lift segítségével érhető el.
Augusztus 20-án nyitja meg kapuit az újjászületett Szent István-terem, egyúttal látogatható lesz az a kiállítás is, amely az eredeti formájában újraalkotott történelmi teremhez kapcsolódik. A tárlat nemcsak azt mutatja be, miképpen jött létre a magyar iparművészet korabeli csúcsteljesítménye, de betekintést nyújt Szent István király ma is aktuális örökségébe és annak kortárs művészeti értelmezésébe. A kiállításon nemzetközi szempontból is jelentős, izgalmas munkák lesznek láthatóak. Az érdeklődők az első napokban ingyenesen látogathatják a termet és a kiállítást, az előregisztráció augusztus 6-tól érhető el a oldalon. A teljes történeti hűséggel rekonstruált Szent István-teremhez egy különleges kiállításon keresztül vezet az út. A Budavári Palota déli összekötő szárnyának első emeletén található teremsor bevezetést nyújt a látogató számára, amíg a csodálatos terembe ér. A Szent István-terem – A Budavári Palota csodája című tárlat olyan művek mentén vezeti a látogatót, amelyek jelentős esztétikai élményt nyújtanak, miközben a megjelenő tradíció a jelen nézőpontjából válik igazán fontossá.
Szent István 1635-ben Rómában készült nagy hermáját is láthatjuk, melynek különleges talapzatát a korszak legnagyobb szobrásza, Giovanni Lorenzo Bernini készítette. A világ egyik legnagyobb hermáját megalkotása óta a zágrábi egyházmegye székesegyházában őrzik, Budapesten most először csodálhatjuk meg. Fényfestés augusztus 29-ig Minden este fél 9 és éjfél között a Budavári Palota Duna felőli oldalán egyedülálló fényfestés látható, amellyel az újjászületett Szent István-termet hirdetjük egészen augusztus 29-ig. A legendás történelmi helyiség remekműveinek motívumaiból több száz apró részletet felhasználva készült egyedi, vetített mintázatot csodálhatnak meg az érdeklődők a Palota keleti homlokzatán. Szent István mellett kirajzolódik IV. Béla király és Árpád-házi Szent Erzsébet alakja is, akik mindhárman megjelennek a teremben, a Roskovics Ignác festményei alapján készített Zsolnay-pirogránit képeken. A fényfestés augusztus 13-tól 29-ig minden este fél 9 és éjfél között ékesíti a Várhegy tetejét.
Itt nézheti meg a felújított, Szent István nevét viselő teremről készített galériánkat. Kérjük, kattintson a képre! Az újjászületett Szent István-terem sajtónyilvános bejárása. A Budavári Palota elsőként, a Nemzeti Hauszmann Program keretében rekonstruált, díszes történelmi belső tere az államalapítás ünnepére nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt Fotó: Polyák Attila - Origo Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos kiemelte: az 1902-ben elkészült Szent István-terem a második világháború pusztítása során teljesen kiégett, a háború utáni kommunista érában pedig a terem helyreállítására esély sem volt. Hozzátette: az anno a párizsi világkiállításon díjakat nyert terem korhű mását sikerült felépíteni a Nemzeti Hauszmann Program keretében, a virágzó magyar iparművészet segítségével. Számomra ez a terem azt üzeni, hogy a magyar tehetséget nem lehet befalazni. Rekonstrukciója kis lépés a teljes Palota helyreállításában, de a tapasztalatszerzés kiváló terepe volt, ezután sokkal bátrabban fordulhatunk rá a teljes Budavári Palota, a Citadella és a Visegrádi Vár évtizedes távlatokba nyúló felújítására" - fogalmazott a kormánybiztos.
Így lett a Szent István királyról elnevezett terem a Budavári Palota egyik legjelentősebb belső tere, egyúttal a századforduló magyar iparművészetének kiemelkedő teljesítménye. Helyét a keleti és a nyugati palotaszárnyat összekötő déli traktusban – a Habsburg-terem és a Hunyadi-terem között félúton – jelölték ki. Fontos cél volt, hogy a díszes szoba Szent István mellett az Árpád-háznak is emléket állítson. A terem belseje román stílusban készült, ám bizonyos pontokon az alkotók teret engedtek a magyaros jellegnek is. Hauszmann a magyar iparosmesterek legjobbjait gyűjtötte maga köré, hogy együtt alkossák meg a századforduló magyar iparművészetének remekművét. Dolgozott a termen mások mellett Strobl Alajos, Jungfer Gyula, Thék Endre és Zsolnay Vilmos is. A Szent István-termet először ideiglenesen 1900 februárjában, Thék Endre gyárában állították fel, Ferenc József is itt csodálta meg. Berendezését másodszor az 1900-as párizsi világkiállításon is összeállították, ahol kivívta a nemzetközi közvélemény elismerését, és többek között nagydíjat is kapott a zsűritől.
A Clark Ádám az esztergomi Mária Valéria híd alatt is problémamentesen jutott át. Az úszódaru óránkénti 11-12 kilométeres sebességgel halad Budapest felé, addig nem kell kikötnie és a többi híd alatt könnyűnek ígérkezik az átjutása. Kissé emelkedett a Duna vízszintje az elmúlt pár órában, ami viszont segíti a mentést – közölte az úszódarun utazó Joó Csaba, az M1 tudósítója. 2019. jún 12. 21:25 Hableány Dunai hajóbaleset Clark Ádám hajódaru mentés A félig kiemelt Hableány a Clark Ádám úszódaru mellett / Fotó: MTI - Máthé Zoltán 163 Szerda délután már vissza is indult a Clark Ádám daruhajó Komáromba. A daru kapitánya, Gyenei Gyula az RTL Híradónak adott interjút, elmesélve, hogy ő a mentés ideje alatt végig a parancsnoki hídról irányította a munkát a TEK munkatársaival összhangban 10 órán keresztül. 9 méter mélyen, 4 hevederrel rögzítették a roncsot, a legtöbben már 13 napja a helyszínen voltak. A mentésben civilek és hivatásosak közösen dolgoztak a terrorelhárítás irányítása alatt az elmúlt két hétben.,, Olyan dolgot kellett tennünk, amilyet még nem, és ebben azért a kellő rutinnal nem rendelkeztünk" – nyilatkozta Hajdú János, a TEK Főigazgatója.
A Clark Ádám daruval sikerült kiemelni a Hableány roncsát a Dunából. A daru egy hete indult el Budapest felé, 120 km-t tett meg, amíg fővárosba ért. A daru üzemeltetője az RTL Klub Híradójának elmondta, munkájuk több 10 millió forintba került. Hozzátették, hogy nem keresni akartak a mentésen, több eszközüket is ingyen biztosítottak. Azt egyelőre nem tudni, hogy a hajótragédia elhárítása összesen mennyibe került, de Hajdu János, a TEK főigazgatója szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a végösszeget forintra pontosan nyilvánosságra hozzák majd. Arról is beszélt, hogy a mentésben résztvevő magáncégekkel szerződéseket kötöttek, az állami szerveztek kiadásait pedig várhatóan nem a TEK, hanem a katasztrófavédelmi vagy a honvédelmi költségvetésből fedezik. kiemelt kép: Marjai János
Szerdán tehát már semmiképpen nem fogják kiemelni a hajóroncsot, de várhatóan csütörtökön sem. A daru használatához nincs szükség más pontonelemre, mint a most dolgozó hadihajó esetében. "A daru saját magát rögzíti a vízfenékhez" - mondta az InfoRádiónak Szabó Zoltán, aki szerint az egyik megoldás az lehet, hogy felemelik a Hableányt vele olyan szintre, hogy a víz alatt lehet szállítani egy parti pontig, ahol kihúzzák, a másik, hogy rádaruzzák vele a Hableányt egy odahúzott uszályra, viszont fontos kérdés, hogy a vízzel teli Hableány hogyan emelhető meg egyáltalán. A Clark Ádám daru szerinte mindenképpen alkalmas a feladat végrehajtására, hiszen 200 tonnát meg tud emelni, amire egy 2006-os átépítés után vált képessé. "A Hableány tömege, ha a vizet is beleszámítjuk, 70-80 tonna lehet" - mutatott rá Szabó Zoltán. Az úszódaru különlegessége továbbá, hogy a testében vízzel megtölthető ballaszt van, ezáltal nem tud felborulni, akkora ellensúlya lesz. Szerinte ha a daru megérkezett, és a mentésben résztvevő búvárok feltérképezték a hajót, valamint sikerült az emelőköteleket rögzíteni, a daru azonnali emelőműveletre lesz képes.