Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22. Arany jános rege a csodaszarvasról vers elemzés. ) magyar költő. Irodalmi pályafutása az 1845-ben született Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal kezdődött, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette. Az Arany család ősi fészke Köleséren található, innen költöztek előbb Szilágynagyfaluba, majd Szalontára; első földjüket és nemességüket Bocskai Istvántól kapták, címerüket I. Rákóczi György adományozta 1634-ben, de ezt elvesztették, amikor Mária Terézia 1745-ben herceg Esterházy Antalnak adományozta a hajdúvárosokat. A nemeslevél birtokában a família 1778 óta külön pereskedett jussáért, de nemességüket jogi úton sem sikerült visszaszerezniük.
- Haj, vitézek! haj, leventék! Micsoda föld ez a vidék, Hogy itt a nap száll keletre? Nem, mint máshol, naplementre? Szólt egy bajnok: én úgy nézem, Hogy lement az déli részen. Szólt egy másik: nem gondolnám: Ott vöröslik éjszak ormán. Folyamparton ők leszálltak, Megitattak, meg is háltak, Hogy majd reggel, víradattal Hazatérnek a csapattal. Szellő támad hűs hajnalra, Bíborodik az ég alja; Hát a szarvas nagy-merészen Ott szökdécsel, túl a vízen. Nosza rajta, gyors legények! Érjük utól azt a gímet. És - akarva, akaratlan - Űzik ismét szakadatlan. Rege A Csodaszarvasról Vers. Kur folyót ők átalúszták, Még vadabbak ott a puszták, Ember ottan egy fűszálat, Egy csöpp vizet nem találhat. A föld háta fölomolván, Szíksót izzad csupasz ormán, Forrás vize nem iható, Kénköves bűzt lehel a tó. Forrás keble olajt buzog; Itt is, ott is égnek azok, Mint sok őrtűz setét éjjel Lobban a láng szerteszéjjel. Minden este bánva bánják, Hogy e vadat mér' kivánják, Mért is űzik egyre, nyomba, Tévelyítő bús vadonba. Mégis, mégis, ha reggel lett, A gímszarvast űzni kellett, Mint töviset szél játéka; Mint madarat az árnyéka.
Tündér lyányok ott eltűntek, Szárnyok lévén elrepűltek; De a többi hova legyen? Földbe bújjon? elsülyedjen?... Abbul immár nincsen semmi: Szűzi daccal tündér lenni; Vágtat a ló, és a pusztán Nagy üres éj hallgat oztán. Száll a madár, száll az ének Két fiáról szép Enéhnek. Zengő madár ágrul ágra, Zengő ének szájrul szájra. Rege a csodaszarvasról vers les. Dúl leányi, a legszebbek, Hunor, Magyar nője lettek; S a leventék épen százan, Megosztoztak mind a százon. Büszke lyányok ott idővel Megbékéltek asszony-fővel; Haza többé nem készültek: Engesztelni fiat szültek. Tó szigetje édes honná, Sátoruk lőn szép otthonná, Ágyok áldott nyúgalommá: Nincs egyéb, mi őket vonná. Fiat szűltek hősi nemre, Szép leányt is szerelemre; Dali törzsnek ifju ágot, Maguk helyett szűz virágot. Hős fiakból ketten-ketten, Két vezéré kétszer-ketten, Feje lőn mind egy-egy nemnek, Száznyolc ágra ezek mennek. Hunor ága hún fajt nemzett, Magyaré a magyar nemzet; Szaporaság lőn temérdek: A szigetben nem is fértek. Szittya földet elözönlék, Dúl királynak dús örökjét; - És azóta, hősök párja!
Vadont s a Dont ők felverik A Meóti kis tengerig; Süppedékes mély tavaknak Szigetére ők behatnak. Ott a szarvas, mint a pára - Köd előtte, köd utána - Míg az ember széjjelnézne: Szemök elől elenyésze. Hóha! hóha! hol van a vad?... Egy kiáltja: ihon szalad! Más kiáltja: itt van, itten! A harmadik: sehol sincsen! Minden zugot megüldöznek, Minden bokrot átaldöfnek; Gyík ha rezzen; fajd ha rebben: De a gímvad nincs ezekben. Szóla Magyar: hej! ki tudja Merre van, a hazánk útja? Rege a csodaszarvasról - Gameshow quiz. Kerek az ég mindenfelé - Anyám, anyám, meghalsz belé! Szóla Hunor: itt maradjunk! Tanyát verjünk; itthon vagyunk: Selyem a fű, édes a víz, Fa-odúból csöpög a méz. Kék folyam ad fényes halat, Vörhenyő vad ízes falat, Feszes az íj, sebes a nyíl, Harckalandon zsákmány a díj. Hogy elúntak otthon űlni, Halat csalni, őzet űzni: Új kalandra, szebb csatára Ereszkedtek a pusztára. Puszta földön, sík fenyéren Zene hallik sötét éjen, Zene, síp, dob, mély vadonban, Mintha égből, mint álomban. Tündér lyányok ottan laknak, Táncot ropnak, úgy mulatnak.
- Haj, vitézek! haj, leventék! Micsoda föld ez a vidék, Hogy itt a nap száll keletre? Nem, mint máshol, naplementre? Szólt egy bajnok: én úgy nézem, Hogy lement az déli részen. Szólt egy másik: nem gondolnám: Ott vöröslik éjszak ormán. Folyamparton ők leszálltak, Megitattak, meg is háltak, Hogy majd reggel, víradattal Hazatérnek a csapattal. Szellő támad hűs hajnalra, Bíborodik az ég alja; Hát a szarvas nagy-merészen Ott szökdécsel, túl a vízen. Nosza rajta, gyors legények! Érjük utól azt a gímet. És - akarva, akaratlan - Űzik ismét szakadatlan. Kur folyót ők átalúszták, Még vadabbak ott a puszták, Ember ottan egy füszálat, Egy csöpp vizet nem találhat. A föld háta fölomolván, Sziksót izzad csupasz ormán, Forrás vize nem iható, Kénköves bűzt lehel a tó. Buda halála - HallgatniAranyt. Forrás keble olajt buzog; Itt is, ott is égnek azok, Mint sok őrtűz setét éjjel Lobban a láng szerteszéjjel. Minden este bánva bánják, Hogy e vadat mér' kivánják, Mért is űzik egyre, nyomba; Tévelyítő bús vadonba. Mégis, mégis, ha reggel lett, A gímszarvast űzni kellett, Mint töviset szél játéka, Mint madarat az árnyéka.
Ezek mellett az Erdőspuszták élővilágát is megismerhetitjük a preparált állatok nyomán, mint például: dámszarvas, vaddisznó, róka, mezei nyúl, borz és számos madárfaj. Erdőspusztai Bemutatóház és Arborétum • Kiállítási központ » TERMÉSZETJÁRÓ - .... Az Arborétum területén is számos lehetőség vár ránk, úgy mint az Év fái tanösvény, a fából készült játszótér, a kilátó vagy a környezetbe jól illeszkedő szabadtéri foglalkoztatóház, melyek az erdei iskolás foglalkozások kedvelt helyszínei. Nyitva tartás: A hét minden napján 9-18 óra között. Belépőjegy: felnőtt: 500 forint diák, nyugdíjas: 200 forint tűzrakóhelyhez tűzifa: 1300 forint Az Erdőspuszták történetét ismertető kiállításon az 1773-ból fennmaradt Kovács György által készített térképek segítségével szemléltetik a régészeti leleteket és ásatásokat. Erdőspusztai Bemutatóház és Arborétum • Kiállítási központ » TERMÉSZETJÁRÓ -... Erdőspusztai bemutatóház és arborétum lyrics Az emberi százlábú Mit nézzünk meg erdélyben Bosch mosógép szervíz Az 1976-os Erdőspusztai fejlesztési programterv alapján Bánkra egy olyan 100 hektáros tudományos ismeretterjesztő központot terveztek, amelyben létre hozni kivántak fűvészkertet, központjában tájházat, erdei tanösvényt, és szafari jellegű állatparkot.
Ez a kilátó egy tengerszint feletti 125 m magas homokdomb tetejéről biztosít kilátást az arborétum és a környező erdőspusztai tájra. Építési költsége 487, 000 ft volt. Ugyanebben az évben épitik meg a földbe vájt vákáncsos kunyhót. Ez a, hely a mai napig az egyik legnépszerűbb látványossága a parknak. Ami pedig plusz egy érdekessége ennek az építménynek, hogy ezt egy olyan ember építette, Oláh Ferenc a debreceni erdészet nyugdíjasa, aki maga is volt vákáncsos, és családjával lakot ilyen kunyhóban!! 1987 ben nyítják meg a fűvészkerti tanösvény és erdei választékokat bemutató kiállítást. A tájház melletti faszobrok 1989, 1990, 1991, és 1992-ben fafaragó táborokban készültek. Ezek nemzetközi táborok voltak ahol neves fafaragók készítették az arborétum szobrait. Nagyon kellemes kis hely volt, padok és asztalok is szolgálták az oda érkező megszomjazó túristák kényelmét. Sajnos ez az erdőspusztai épület is a vandalizmus áldozatává vált. Az arbétum kialakítása 1975 tavaszán vette kezdetét. Erdőspusztai bemutatóház és arborétum arboretum illumination. Ebben az évben 500 fajta, és mintegy 9000 db cserje, lombos és fenyőcsemete kiültetése történt meg.
A csatorna partján kis tisztás van, rajta játszótér – a fafaragók ajándéka –, szépen faragott lovacskás hinta, teknős, falovacskák. Egyéb látnivalók: magasles, vadetető, sózó, kilátótorony, szabadtéri erdészeti kiállítás, vákáncsostanya (vákáncsos: debreceni erdőtelepítő, aki az általa beültetett erdőparcellát, a vákáncsot a fák felnövekedéséig gondozta, és a facsemeték között saját szükségletére kapás növényeket termesztett), szekérszín (kocsik, homokfutók). Megközelíthető: autóval, kerékpárral vagy a 9-es busszal Bánk felé, a Diószegi-Panoráma út kereszteződésében forrás:; social oldala
Debrecen:4km-re található szálláshely. A hely rendelkezik 3 különáll... 2 Kata Vendégház Debrecen Debrecen belvárosához közel, főút mellett, igényesen kialakított 2 szintes vendégház v... 3 Garden Vendégház Debrecen Várjuk Önt szeretettel Debrecen belváros széli, csendes környezetben elhelyezkedő zöldö... Shopping a közelben 1 Mátyás Sütő Kft. A Mátyás Pékség fő profilja sütőipari termékek: kenyér, pékáru és finom pékáru el... 2 KO-BA Gyros Kft. Debrecen legnagyobb és legszínvonalasabb gyros bárja megnyílt Debrecenben a Vámospércsi Megosztom Látnivaló kereső Debrecen Partnereink Facebook Az "erdei múzeumban" a tájegység növény és állatvilágát, történeti múltjának és tanyai életének tárgyi emlékeit, archív fotóit tekinthetik meg a látogatók. Ördögárok, vákáncsos kunyhó és egyedülálló kőriserdő csalogat a Debreceni Erdőspuszták világába | Sokszínű vidék. Az erdőspusztai látnivalókat színes videofilmen és hangosított diasorozatokon is bemutatják. A bemutatóház udvarából a székely kapun keresztül belépünk a 15 hektáros füvészkertbe: amely elsősorban fajtagyűjtemény, lombos, fenyő- és cserjefélékből áll.
A munkálatok 2013 októberére készültek el. Az ünnepélyes átadó október 16. -án volt, ahol a város vezetői, és a nyírerdő vezetése egy szűk kör jelenlétében adta át az épületet. Illetve hogy pontos legyek csak egy névleges átadót szerveztek, amely után még a Bemutatóház a mai napig sem látogatható. A munkálatok 40 millió forintba kerültek. Az épület jellegében is megváltozott a 2013-as évtől, ugyanis az eddigi Tájház minősítésből Bemutatóház kategóriába lépett elő. Az arborétum már közel 40 éve, a Bemutatóház pedig 33 éve szolgálja az erdőspusztákat. Ez idő alatt rengeteg túristát, iskolást, óvodásokat fogadott. Ezalatt a nem kis idő alatt, ez a park, tevékenységével, tárlataival, az erdőspuszták történelmének, állatvilágának, és növény világának megjelenítésével nagyon sok környékbeli és külföldi túrista számára nyújtott átfogó tájékoztatást, szépen kialakított kulturált pihenőövezeteivel pedig kellemes kikapcsolódást, és tartalmas szórakozást. Erdőspusztai bemutatóház és arborétum arboretum 6 800 campus. Az épület földszinti részébe helyezték el a jegypénztárat, és a teremőri feledatokat ellátó személy irodáját.