Az alibije sem volt meggyőző, felmerült, hogy élettársát egyszerűen elkábította, hogy ne ébredjen fel, amikor ő hazatér Z. Nagyéktól. Marinkó rokonainál, hozzátartozóinál pedig megtalálták Z. Nagyék ékszereit. A két gyerek megölését − és ezzel az egész Z. Nagy-féle gyilkosságot − talán azért nem ismerte be, mert az egykori idegenlégiós katonai imázsába nem fért bele, hogy alvó gyerekeket végez ki. Z Nagy cukrászda, Cukrászda, Szeged. Egy bérgyilkosnál az egyetlen magyarázat talán az lehet, hogy az egyik esetben az volt az utasítás, hogy a gyerekeket életben hagyhatja, a másiknál pedig az, hogy nem maradhat életben senki. Gyilkosok nyomában sorozatunk első részét a móri rablógyilkosságról itt olvashatjátok. Dulai Péterrel készült interjúnkért kattintsatok ide. Kiemelt képünk illusztráció, forrás: Getty Images.
Az utóbbi hetekben viszonylag sokat foglalkoztunk a 27 éve történt Z. Nagy gyilkossággal és annak feltételezett, hamarosan szabaduló elkövetőjével – a cikkeink megjelenése után rengetegen szegeztétek nekünk a kérdést: mi történt a szegedi házzal, ahol a tragédia történt? Természetesen utánanéztünk. 27 ÉVE TÖRTÉNT A TRAGÉDIA A szörnyű mészárlásnak pár napja, január 23-án volt a huszonhetedik évfordulója: 1994. január 23-án este betörtek a család Szeged, Bárka utcai otthonába és a 42 éves Z. Nagy Bálint cukrászmestert, vele egykorú feleségét, Z. Nagyné Dunai Gizellát, valamint 17 éves Dániel és 10 éves Balázs fiaikat megölték. Z nagy cukrászda szeged video. Ha kíváncsi vagy a tragikus részletekre, klikk az alábbi cikkünkre: HETEKEN BELÜL SZABADULHAT MARINKO Februárban szabadulhat Magda Marinko – bár a bíróság két éve kizárta a szabadulás lehetőségét, most hivatalból újra elő kell venniük a férfi ügyét. A szerb férfi 27 éve ül a szegedi Csillag Börtönben, miután 1993-ban meggyilkolt egy vállalkozót, annak feleségét és üzlettársát, majd ugyanebben az évben Farkas Helga nagynénjét is megfojtotta.
Egy legendás cukrászda nevéről már nem csak kiváló fagylaltjuk és finom süteményeik jutnak a szegediek eszébe. Hanem az a gyilkosság is, amelynek négy ember esett áldozatául. Egy anya, egy apa és két fiuk. Együnk egy fagyit a "Zénagyban"! Míg a Szegedre csupán látogatóként érkezők a legendás Virág cukrászdát keresték fel, a helybéliek jól tudták, hogy a város talán legjobb fagylaltját a Dugonics téren árulják. A Z. Nagyban. LONDON PUB-Z.NAGY CUKRÁSZDA. Ahol finomak a sütemények, csodás a marcipán, és mindez a város szívében, tehát még találkozóhelynek is ideális. Z. Nagy Bálint megbecsült polgára volt Szegednek, a család jó hírnevét az édesapja alapozta meg háború után újranyitott cukrászdájával. Fia, Bálint nemcsak a szakmát örökölte, de az ambíciót is. Szorgalma mellé üzleti tehetség és piacismeret társult, ő már a szocializmusban tudta, hogy a sikeres vállalkozó bizonyos értelemben mindig mozgásban van. A cukrászmester korán nősült, egy kolléganőjét vette el, de alig volt hároméves a kisfiuk, amikor már el is váltak.
Galéria A Hunyadi László képgalériája
Úgy tűnik azonban, hogy az idő távlatában mégis, mintha minden visszanyerné eredeti alakját és erkölcsi megítélését. Kérdés, mi kiált messzebbre: a legyőzöttek jajszava, vagy a leigázók öröme. Hunyadi László és V. László. Huszonnégy és tizenhét éves fiúk. Mátyás tizennégy éves. Szilágyi Erzsébet, mint egy görög tragédia hősnője néz vissza ránk: a Valóságból. Fél évvel a győzelem után, a várban kialakult pestisjárvány után, ami legyőzte a győzteseket, a férjét, gyermekei apját. Vert seregével (fél évszázadra) elvonult a szultán. És most a király közeledik, az uralkodó, oldalán a nagybátyjával, a főkormányzóval. A vár joga őket illeti meg. A Hunyadiak tisztelik a törvényt. Jobban, mint saját magukat. Alázatos főhajtásuk halálukat, rabságukat jelenti majd. Két fiatalember, és általuk egyúttal két érdekcsoport állnak egymással szemben. Pedig a király akár beállhatna középső testvérnek az árvák közé. Nagybátyja és a Hunyadiak hívei, a pártok, a politika azonban árkokat ás, és falakat húz. A király elveszti a nevelőapját.
Az Andrássy úti Ybl-palota öt évadon át tartó felújítás után Erkel Ferenc Hunyadi László című operájával nyitotta meg újra kapuit 2022. március 13-án, Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatójának rendezésében. A bemutató alapjául szolgáló partitúra a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete Magyar Zenetörténeti Osztályán készülő Erkel Ferenc Operák kritikai közreadás keretében készült. Tallián Tibor, a Zenetudományi Intézet professor emeritusa és volt igazgatója 1998-ban indította el az Erkel Ferenc Operák kritikai közreadás-sorozatot, amelynek részeként a 2006-ban megjelent háromkötetes partitúrát Szacsvai Kim Katalin, a Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Magyar Zenetörténeti Osztály vezetője adta közre. A Hunyadi László t annak 1844-es pesti Nemzeti Színházbeli bemutatóját követően Erkel Ferenc egy nyitánnyal és további számokkal bővítette az általa vezetett előadások során. Számos előadási utasítás, apróbb kiegészítés, húzás, transzponálás, áthangszerelés is módosította időlegesen vagy akár véglegesen a premieren elhangzott műalakot.
Király legyen a talpán, aki elviseli ezt. Nem sokkal később Mátyás lesz a király... " (Szabó Máté, rendező) Cselóczki Tamás és Farkas Rose-Marie Rácz Rita és Pataki Potyók Dániel Jelenet Forrás: Debreceni Csokonai Színház Fotók: Gyulai Várszínház (a fenti képek a Gyulai Várszínház augusztus 3-i előadásán készültek)