A szükséges kezelést alapvetően az alapbetegség határozza meg, azaz maga a szív- és egyéb betegség szorul terápiára. Vasovagalis syncope esetén kerülni ájulás lelki okai a rosszullétet kiváltó szituációkat. Orthostatikus hipotoniára hajlamos betegeknek érdemes lassan, óvatosan kikelni az ágyból és azelőtt néhány percig az ágyon ülve megmozgatni a lábait, hogy segítse a vénás visszaáramlást. Gyakran elájuló betegeknél az ágy feji részének megemelése, rugalmas harisnya viselése is segíthet, továbbá minden olyan gyógyszer szedését kerülni kell, amely a beteg ájulását idézheti elő. Jóna Angelika Módosítva:
Ha ez több, mint 8 másodpercig tart, akkor felléphet eszméletvesztés vagy ájuás. Ha valaki elájul környezetünkben, ne engedjük hamar felülni, mert az ájulás visszatérhet! Ájulás lelki okai okok állhatnak az ájulás hátterében? A syncope, azaz az ájulás okai erősen korfüggőek. Az ájulás (syncope) lehetséges okai Fiataloknál az ájulás általában jó prognózisú, idősebbekben gyakrabban találunk az ájulás mögött szervi betegséget. Bár az eszméletvesztés legtöbbször átmeneti és gyorsan rendeződik az agyi vérkeringés, mégis fontos tisztázni, hogy milyen alapbetegség van a háttérben. Mivel ez életveszélyes ok is lehet, ezért nagyon fontos ezek mihamarabbi felismerése és kezelése. A syncope lehet ájulás lelki okai collapsusde hirtelen halál előjele is, főleg szívbetegség esetén. A szív eredetű ájulások hátterében leggyakrabban ritmuszavar áll. Syncopéval járó szívbetegségek esetén a bevezető tünetek hiányoznak, ájulás lelki okai fekvő testhelyzetben jön létre, rövid ideig tart. A szív eredetű ájulásra különösen jellemző az, hogy fizikai terhelés hatására jön létre.
Bélpanaszok, szorulás Ha valakire nagyon jellemző, ájulás lelki okai emésztése nehézkes, és szinte állandó szorulással küzd, ott a táplálkozási és mozgási szokásokon túl szintén egyértelműek a lelki vonatkozások is. Az ebben szenvedő emberek általában lényegesen anyagiasabbak az átlagnál, és sokszor felesleges dolgokhoz is ragaszkodnak. Ez a típus mindenhez nagyon erősen képes kötődni: tárgyakhoz, emlékekhez, személyekhez egyaránt.
Ha az ájulást nehezített légzés kíséri, akkor tüdőembólia, ha szívtáji szorító fájdalom, akkor koszorúér-betegségha neurológiai tünet kettőslátás, nyelészavar, izomgyengeség, bénulás, görcsökakkor pedig ideggyógyászati betegség állhat ájulás lelki okai háttérben. Ájulás vagy epilepsziás roham? Gyakran nehéz elkülöníteni egymástól az ájulást és az epilepsziás görcsrohammal járó eszméletvesztést. Abban az esetben, ha a rosszullétet hirtelen fellépő fájdalom vagy izgalom okozza, esetleg fekvő vagy ülő helyzetből való hirtelen felállás után jelentkezik, illetve az eszméletlenség csak néhány másodpercig tart, inkább az ájulás a valószínű. Mire számíthat az orvosnál ájulás esetén? Az orvos először azt próbálja tisztázni, hogy nincs-e ájulás lelki okai strukturális szívbetegség vagy ritmuszavar a syncope hátterében. A páciens korábbi betegségeinek ismertetése mellett fontos ennek eldöntéséhez a rosszullét pontos leírása: fejfájás magas vérnyomás hipertónia, milyen körülmények között, meddig tartott, maradt-e vissza bármilyen tünet.
Az egyik legismertebb földrengésveszélyes zóna a Szent András-törésvonal térsége. Kaliforniában most 4 km mély lyukat fúrnak a törésvonal kemény gránitkőzeteibe, s egy mélységi földrengéskutató állomást alakítanak ki. A földrengések bolygónk legpusztítóbb természeti jelenségei közé tartoznak, ezért részletes kutatásuk fontos tudományos feladat. A Föld kőzetburka (litoszféra) lemezekre tagolódik, amelyek egymás felé közelednek, egymástól távolodnak, vagy pedig elcsúsznak egymás mellett. Ezek a lemeztektonikai folyamatok hozzák létre a hegységrendszereket, a vulkánkitöréseket és a földrengéseket egyaránt. Utóbbiak mintegy 75%-a 1 és 100 km közötti mélységben pattan ki (hipocentrum), ahonnan a rengéshullámok sugárirányban terjednek szét s általában ott végzik a legnagyobb pusztítást, ahol először érik el a felszínt (epicentrum). térsége, amely tulajdonképpen a Csendes-óceáni- és az Észak-amerikai-kőzetlemez egymás mellett történő elcsúszásának övezete. A nyugati parti városgigászok, San Francisco és Los Angeles körül kialakult népességkoncentráció szinte állandó veszélynek van kitéve az évről-évre előforduló földmozgások miatt, miközben folyamatosan várják a "nagy földrengés"-t. Mindezek miatt az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata (USGS) több mint 20 éve tanulmányozza a terület geológiáját és felszín alatti viszonyait, a törésvonal egyik különösen aktív szakaszán található Parkfield településen.
Szeretném önöket még egyszer emlékeztetni, hogy 27 tagállam létezik: ezek közül 11 nettó befizető és 16 kedvezményezett, és Szent András - törésvonal méretű szakadék van azok között, akik befizetők és akik nem. Una vez más, quisiera recordarles que hay 27 Estados miembros: 11 de ellos son contribuyentes netos y 16 son receptores, y existe una verdadera falla de San Andrés que separa a los que contribuyen de los que no. San Franciscótól mintegy száz kilométerre délre a Szent András - törésvonal két oldala hirtelen elmozdult egymás mellől, előidézve egy olyan földrengést, amely hatvanhárom ember halálát okozta, autópályákat zúzott össze, autókat tört össze és ezreket hagyott otthon nélkül. A unos 100 kilómetros al sur de San Francisco, los dos bordes de la falla de San Andrés se habían movido, lo que provocó un terremoto que mató a 63 personas, desplomó autopistas, aplastó automóviles y dejó a miles de personas sin hogar. A legnépszerűbb lekérdezések listája: 1K, ~2K, ~3K, ~4K, ~5K, ~5-10K, ~10-20K, ~20-50K, ~50-100K, ~100k-200K, ~200-500K, ~1M
Szent András-törésvonal A Szent András-törésvonal a levegőből nézve Ország Amerikai Egyesült Államok Település Kalifornia Névadó San Andreas Lake Elhelyezkedése Pozíció Kalifornia térképén é. sz. 35° 07′ 00″, ny. h. 119° 39′ 00″ Koordináták: é. 119° 39′ 00″ A vörös nyilak a kőzetlemezek mozgási irányát mutatják A Wikimédia Commons tartalmaz Szent András-törésvonal témájú médiaállományokat. A Szent András-törésvonal vagy Szent András-vetődés Észak-Amerika nyugati partvidékén húzódik mintegy 1300 kilométer hosszan. Az Észak-amerikai-kőzetlemez és a Csendes-óceáni-kőzetlemez között húzódó vetődés. Kiindulópontja a Kaliforniai-öböl, ahonnan a szárazföldön mintegy 1000 kilométeren át északnyugati irányba tart, ezután San Franciscótól északra a tenger alatt halad. A törésvonalat 1895 -ben Andrew Larson, a Kaliforniai Egyetem professzora azonosította.. A törésvonal diszlokációs zóna, mindkét oldala – a csendes-óceáni-lemez és az észak-amerikai-lemez – folyamatosan mozog ellentétes irányban. Évente körülbelül 5 cm a relatív elmozdulás mértéke, de változó.
A város romokban hevert, a több napig tartó tűz felemésztette a házakat, több sérültet és halálos áldozatot követelt. Ezen kívül nevezetesebb rengés még az 1 989-es Loma Prieta-i és az 1 994-es, amely nagy károkat okozott L os Angelesben és egész Dél-Kaliforniában.