A mai magyar kortárs irodalom egyik legismertebb alakja Grecsó Krisztián. Az író őszintén mesélt a hitéről, annak mélységeiről, a kételkedésről és az újrakezdésről. Mint mondta, sokat perlekedett Istennel, főleg a betegsége kapcsán, de aztán olyan csodát élhetett meg, amely után már könnyű hinnie. Grecsó Krisztián József Attila-díjas író volt az Isten kezében című műsor legutóbbi vendége. A Bovarynék közöttünk járnak – Így leszünk áldozatai a romantikus álmainknak - WMN. Bár az író katolikus, gyakori látogatója egy református templomnak, ugyanis jó barátságot ápol a Pozsonyi úti református templom lelkészével, Berkesi Gáborral. "Sokat beszélgetünk, szövegeket értelmezünk együtt, és az a szemlélet mindkettőnknek a sajátja, hogy teljesen természetesnek gondoljuk, hogy az Istenhez való nyitottság nem felekezet kérdése. Kifejezetten izgalmas lehet, ha megismersz máshonnan, más úton közelítő embereket: a saját utadat, szemléletedet ez helyre tudja rázni, kapsz egy új nézőpontot a helyzetedről" – mondta el Grecsó Krisztián. "A nagymamám egyszer azt mesélte nekem kisgyerekként, hogy amikor nagyon nagy bajban voltak, azt kérte a nagyapámtól, hogy imádkozzon ő egyedül, mert az ő hite erősebb.
Nyáry Krisztián verses regényként, Závada Pál némi öniróniával eposzként aposztrofálja. Madách nyomán, madáchi játékszabályok szerint született, de emlékeztet az Anyeginre és Byron műveire is. Az Apfelbaum – Nagyvárad, Berlin Závada Pál kiváló humorától egyedi, és ahogy a szerző fogalmaz: nem stimmel benne minden jambus, hogy ne zakatoljon túlságosan a szöveg. A Buksó 25. epizódjában szó lesz arról, miként nyújt segítséget a könyves szakma az Ukrajnából menekülőknek, hozzuk az elmúlt hetek legfontosabb híreit és tíz plusz kettő nagyszerű életrajzi könyvet is.
Ellen maga is fotómodell volt, éles és kérdő tekintetű német nő, aki meg tudja mutatni, hogy a szépség és kreativitás egy tőről fakad. Verebics Kati nője már a szívével (is) gondolkodó asszony, és legalább olyan szabad és öntörvényű, mint Dali felesége és múzsája (Gala korábban Paul Éluard francia költő felesége és Max Ernst szeretője). Az érett asszony szépségének dicsérete ez, a szférák magasába feljutó nő himnusza… Mikor Picasso 1907-ben bemutatta az Avignoni kisasszonyokat, elszörnyedve fogadta a közönség. Apollinaire, a régi barát próbálta mentegetni az összetört művészt. A "szörnyűséges magány áldozata lett", mondta róla. Hát, igen, így vagyunk, mi férfiak, nők nélkül. Szörnyűséges magányban. Salvador Dalí: Feleségem alakja, amint nézi, hogy saját húsa átváltozik lépcsővé, oszlop, ég és építészet három csigolyájával (1945) Nők Lapja 2008/10. (Forrás: Nők Lapja archívum) Kiemelt kép: Fortepan / Lovas Rita