Szerző: Leiner Laura Cím: A Szent Johanna gimi 3. - Egyedül Kiadó: Ciceró Kiadás éve: 2010 458 oldal Fülszöveg: Reni alig várja, hogy a nyári szünet után viszontláthassa osztálytársait, és persze főleg Cortezt… Tizedik első félévében azonban egyre több problémával kell megküzdenie: Arnold külön utakon jár, Virág szerelmes lesz (és ezúttal nem egy tinibálványba), Kinga újabb és újabb mániákkal áll elő, na és Cortez… Mindeközben továbbra is pörög az élet a Szent Johannában: új kihívások, új események és új balhék követik egymást… "A könyv különlegessége, a piacon való egyedisége mellett, Leiner Laura jó humorú, hiteles, gördülékeny stílusa. Átlagos fiatalok életéről számol be kedves, empatikus hangon. Leiner Laura: A Szent Johanna Gimi 3. Egyedül, FIATALOK, SOROZAT, KAMASZOK. " A könyvről: Ez a rész felháborítóan jó volt... :) Annyira, hogy teljesen belehabarodtam Cortezbe a sorozatba. Nem gondoltam, hogy huszonnégy éves fejjel egy ilyen tinisorozat ennyire leköt, de nem szégyellem, az egyik idei kedvencem lesz, azt hiszem. :) Ez volt eddig a legszívbemarkolóbb, legszomorúbb rész, ugyanakkor itt is voltak vicces részek.
"Cortez kikerült minket, lesétált a lépcsőn, miközben a lány már megindult felé. Tudtam, hogy rá vár, tudtam, hogy ő csak Viki lehet, de a következő jelenetet még én sem tudtam előre. A lány vigyorogva átölelte Cortezt, majd hosszú csókkal köszöntötte. Nem, ez nem olyan volt, mint kilencedikben, a díjugrató napján. Most jól láttam. Mindannyian jól láttuk. Lemerevedtem, nem akartam odanézni, de nem tudtam levenni a szemem róluk. A szent johanna gimi 3 egyedül berlinben. A látvány sokkolt, minden energiámmal azon voltam, hogy akkor fulladjak meg, miután elmentek. - Sziasztok - köszönt hátra Cortez nekünk, aztán megfogta Viki kezét (összekulcsolt ujjakkal), és elindultak. " (részlet a könyvből)
Jó, befejeztem. Elegem van.
Szent Johanna gimi 3: Egyedül – Leiner Laura Egyedül Kiadó: L&L kiadó Részlet a könyvből: Október 21, szerda Lehajtott fejjel mentem be a terembe, és igyekeztem senkire sem nézni, amikor leültem a helyemre. Pechemre Zsolti kiszúrta, hogy valami nem stimmel. -Reni, te sírtál? – kérdezte hangosan, jól érthetően. Mindenki felém fordult. -Nem, dehogy! – legyintettem. -De, bőgtél, látszik a fejeden! – erősítette meg Andris. Mindenkinek nagyon köszönöm. Mivel Kinga csípőre tett kézzel fordult felém, gyorsan matatni kezdtem a táskámban, és előhalásztam a könyvem. Körülbelül két centire hajoltam bele a lapokba, úgy olvastam. -Reni, mi a baj? – guggolt le mellém Virág aggódva. -Semmi, majd megbeszéljük. Már jól vagyok – suttogtam, hogy csak ő hallja. -De tényleg sírtál? -Kicsit, de nem nagy ügy. Szent Johanna gimi 3: Egyedül – Leiner Laura. Csak kiborultam. -Jaj, de nincs nagy gáz, ugye? -Semmi – mosolyodtam el halványan. Virág megsimította a vállam, és leült a helyére. Baranyai tanárnő becsukta maga mögött az ajtót, és körbenézett. A hiányzókat akarta csekkolni, de megakadt rajtam a tekintete.
– kérdezte. -Kingát? – döbbentem le. -Kinga? – kérdezett vissza. – Kinga miatt vagy úgy ki? Ne hülyülj már! -Pósa, megismételnéd, amit mondtam? – szólította fel Baranyai tanárnő. Hogyne – biccentett Ricsi. – Az ízeltlábúak télen kimúlnak. – mondta. Azt hiszem, meg akarta tippelni, hogy miről lehetett szó az órán. Nagyon nem erről. A tanárnő döbbenten nézett rá, a többiekből meg kitört a röhögés. A jó hangulatot és a rossz választ Baranyai egy egyessel díjazta. Szegény Ricsi. Tovább jegyzeteltem, amikor valaki megbökött. Óvatosan hátranéztem, mire Cortez egy kis levelet nyomott a kezembe. Gyorsan a pad alá dugtam a kezem, és remegő ujjakkal kibontottam. Másolom. A szent johanna gimi 3 egyedül nem megy. "Oké vagy? " Kapkodva visszaírtam: "Igen, csak kicsit összevesztünk Kingával" Gyorsan jött a válasz: "Vele csak azt lehet" Pár pillanatig néztem magam elé, végül megráztam a fejem. "Nem hisz nekem, és nem tudok mit tenni. Azt hiszem, örökre megharagudott" Hátratettem a kezem, mintha csak a copfomat birizgálnám, mire Cortez a kezembe nyomta a papírt.
(Pinceszínházban különben is mindig hatásos az alagsori, pince- vagy gyehenna-díszlet. ) Az elkoszlott falusi ruhadarabok, otthoni göncök összeválogatása ugyanoly találóan sikerült, mint a városias és a népviseleti jelmezek kortanúsító, kritikai tartalmainak előhívása. A látvány főleg a kék és a zöld színt ütközteti, bele-belekiáltva nagy piros foltokat. A lehányt fekete nadrág, a veres mackóruha, a sárga-fekete horgolt sapka-rémség egyként a szegénység, az eltékozlódó létezés ellen bujtogat. Gyűlölködés, szeretetlenség, iránytalan szeretés, fenekedés, rezignáció, beletörődés. Bányavirág? Bányalég. Bányavirág. A robbantás utáni, robbanás előtti létállapot felemás lenyomata a bemutató. Szerző: Székely Csaba, Cím: Bányavirág, Rendező: Csizmadia Tibor, Díszlet: Cziegler Balázs, Jelmez: Cziegler Balázs, Gábor Anna, Dramaturg: Sirokay Bori, Szereplők: Kaszás Gergő, Széles László, Bozó Andrea, Tóth József, Vándor Éva
Székely Csaba tragikomédia Székely Csaba 2009-ben vált egy csapásra népszerűvé, amikor Do You Like Banana, Comrades? (Szeretik a banánt, elvtársak? ) című rádiójátékával elnyerte a BBC Radio drámapályázatát. Ellenfény Online - Színház - Könyvek - Pontfény - Székely Csaba - Bányavidék - Ellenfény könyvek. Az elismerést aztán további hazai és nemzetözi sikerek követték: a Bányavidék-trilógia 2011-es debütjét követően az egyes részek valósággal meghódították Európa színpadait. A trilógia első része, a Bányavirág egy műhelygyakorlaton született meg, középpontjában pedig egy erdélyi kis falu szürke, rideg valósága áll. A darab páratlan humorral és iróniával beszél egy egy hanyatló, fejlődésében részben önhibáján kívül megrekedt társadalomról, amely képtelen szembenézni a mindennapos idegenségérzettel, s helyette a boldogság látszatát tartja fönn: miközben a faluba érkező televíziós stáb az öngyilkosságok riasztóan növekvő számáról kérdezi a lakosokat, ők büszkén nyilatkozzák, hogy ők minden körülmény között felelősen őrzik a hagyományokat. A falu tragikomikus valóságában egyedül a vigyorgó Illés látja tisztán a helyzetet, őt azonban sem a falu kinézett doktora, sem a meggyötört szomszéd és annak csinos féltestvére, sem pedig saját felesége nem veszik komolyan.
A góbés, cirkalmaskodó, mai módra bedurvító beszéd ironikus alkalmazást nyer(ne), majdnem oly parodisztikusan, mint ahogy azt Orbán János Dénes, Fekete Vince és mások programosan művelik írásaikban manapság, nyelv-, stíl- és társadalomkritikai alapon. Harmadjára pedig (kihagyva néhány további összetevőt) e túltömött komédia dráma, sőt tragédia is szeretne lenni. Az állandó lakáshelyszín szomszéd szobájában láthatatlan szereplőként haldoklik Iván és Ilonka másfél éve a leggyalázatosabb átkokkal, káromkodásokkal pokolba kívánt, faszari, még vegetálása során is kártékony terveket szövögető apja. Természetes halállal szinte senki nem hal e tájon. Ivánék anyja is öngyilkos lett, az öt figura egyike is ezt a megoldást választja, egy másik erősen tervezi, hogy egy darab kötélre fellógatja magát. Bozó Andrea, Kaszás Gergő és Széles László. Fotó: Puskel Zsolt - E széttartást (mely a kabarészerűség felé is tesz kerülőt) csak időnként sikerült leküzdeni, az előadás műfaji ingajáratban közlekedik a hangnemek között.
Nem kenyeres, hanem láncfűrészes pajtását, a hozzá hasonlóan masszív alkoholista Csillag Mihály nős, háromgyerekes orvost Széles László a már dadogó, reszkető élet felől közelíti, de ha kiéleződik a helyzet, kíméletlen tisztánlátásba vált vissza. Tóth József, a gyümölcsöséből, farmjából jól élő Illés szomszéd az elefánt ebben a házipálinka-boltban: éppenséggel ő az idült alak a letörölhetetlen sanyarú nevetéseivel és szentenciázásával (ám hogy valójában mi a baja házassága sivárságán kívül, az csak a végkifejletből, visszafelé derül ki). Bozó Andrea igéző, önbabusgatóan érzelgős testi lény Ilonka, Iván féltestvére szerepében. Nemcsak "a '80-as évekbeli divat szerint" bugyolálja be és tárja fel idomait: az idő telésétől megriadó nő tévesztett társkereséséről, a palifogásról is évtizedek előtti praktikával gondoskodna, miközben átmenetileg – nem seprűhöz, konyhakéshez szokva – tessék-lássék vezeti a csonka háztartást. Vándor Éva Irmája, aki férjét, Illést valamiképp Ivánra szeretné cserélni az emberélet útjának felénél egy-két állomással odébb, az elhasználtságukban csiricsáré otthonka-ruhadarabok feleslegét levetve jelzi, hogy a gonoszkodóvá tompult asszony még megfrissülni kész – bár illúziókat kergető – nő.