Hogyan válik a saját múltunk mély és pontos elemzése a jövőnk lehetetlenségének felismerésévé? Kaddis a meg nem született gyermekért május 19-étől 22-ig az eSzínházban látható! Fotó: Vígszínház Kertész Imre tizennégy éves volt, amikor Auschwitzba, majd Buchenwaldba került, ahonnan a lágerek felszabadítása után került csak haza. Önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért irodalmi Nobel-díjat kapott. A Sorstalanság című műve 1975-ben jelent meg és magáról Auschwitzról szól, míg az 1990-ben kiadott Kaddis a meg nem született gyermekért arról, hogy miként lehet annak borzalmai után élni. Kertész a Kaddis gyönyörű, költői monológjában arra a felismerésre jut, hogy lehetetlen egy olyan világban gyermeket vállalni, ahol át kellett élni a holokauszt borzalmait. Lukács Sándor feledhetetlen alakítása és Kertész elképesztő szövege segít abban, hogy szembe tudjunk nézni az emberiség egyik legnagyobb tragédiájával, és egy új szemszögből tekintsünk annak az utókorra gyakorolt hatására.
A Sorstalanság a lágerről, Auschwitzről szól, a Kaddis arról, ami az után következik. Miért volt Auschwitz, és hogy lehet utána élni. A miért volt Auschwitz az író kérdése, ami ez esetben nem történelmi, hanem filozófiai kérdés. (Ezt a kérdést csak az ottjárt, csak a túlélő teheti fel, és csak ő válaszolhatja meg, csak ő mondhatja azt, hogy az "Auschwitzre nincs magyarázat" közhely, és a magyarázatra is csak neki van joga. ) A rosszra mindig van magyarázat, írja Kertész, és amire nincs magyarázat, az éppenséggel a jó. Az, hogy a bevagonírozott "Tanító Úr" nem veszi el a dupla fejadagot, hanem megkeresi azt a másik személyt, akinek a pótfejadag jár, teljesen irracionális cselekedet, hiszen a saját túlélési esélyeit csökkenti. Az a valami, ami erősebb, mint a saját túlélésünk, az a tudat, hogy a másiknak is túl kell élni, a másiknak is kell, hogy maradjon lehetősége az életre.
Az író a Holokauszt emlékével küzdve olyan kérdésekre tapint rá, ami nem a múlt, hanem a szenvedő jelen, ahol a folytatódást úgy akarják kikényszeríteni, hogy az egyén félelmeit nem értik. Kívülről, adminisztratív eszközökkel akarják a beteg társadalmat meggyógyítani, amitől az még betegebb lesz. Kertész Imre nemcsak a saját láger múltját írta meg a Sorstalanságban, nemcsak a saját élete folytatására tett erőfeszítéseit a Kaddisban, hanem hozzánk, a mi életünkről is szól. Csak ki tudja, hányan veszik ezt észre?. A gyermek: a jövő. A meg nem született gyermek: a jövőtlenség bevallása. Mert a történelem démonikus személytelenségét mindig az egyes ember élete, szenvedései teszik szembetűnővé. És lehet sors a sorsvesztés, és lehet jövő a jövő elveszítése. A regény egy végletes, halálos pontosságra törő tudat ön- és történelemanalizise. Egy ember beszél arról, mi... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk.
2009 októberében rendes tagjává fogadta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia. Műfordítói tevékenysége során Elias Canetti, Sigmund Freud, Hugo von Hoffmannstahl, Friedrich Nietzsche, Joseph Roth, Arthur Schnitzler, Ludwig Wittgenstein, valamint modern német és osztrák szerzők írásait ültette át magyarra. Ezek közül a Magvető Kiadó gondozásában Friedrich Nietzsche A tragédia születése (2003) jelent meg. A másik élete az én életem is, ő a sorstársam - és létrejön a közösségtudat, a mi, akár akarjuk, akár nem. A fenti írás műfaját tekintve, ahogy a neve is mutatja, kaddis = ima = vers. Az ima legtöbbször próza ugyan, mégsem a szokásos prózai írásokhoz, hanem a költészethez sorolható, egy gondolat kifejtése a transzcendens élmény megragadása céljából. Ebben az ima-versben nincs rím, ritmus, de van gondolatritmus, és vannak visszatérő gondolatokat hordozó, költői képként funkcionáló, visszatérő szövegek. De talán közelebb járok az igazsághoz, ha azt állítom, hogy ez egy olyan prózai írás, egy olyan gondolatfolyam, amely a költészet elemeit felhasználva az érvelés erejével a tudatunkra, a költészetre jellemző elemeivel az érzelmeinkre hat, mozgósítva az egész személyiséget.
De, mert végeredményben irodalomról van szó, olyan irodalomról, amely az Önök Akadémiájának indoklása szerint tanúságtétel is egyben, talán a jövőnek is hasznára válhat, sőt, szívem szerint azt mondanám: a jövőt szolgálja majd. Mert úgy érzem, hogy amikor Auschwitz traumatikus hatásán gondolkodom, ezzel a mai ember vitalitásának és kreativitásának az alapkérdéseihez jutok el; s Auschwitzon gondolkodva így, talán paradox módon, de inkább a jövőn, semmint a múlton gondolkodom. " (Részlet A stockholmi beszédből) Kertész Imre 1929. Az 1955 és 1960 között keletkezett írási egy részét beépítette az 1960-tól 1973-ig írt első regényébe, a Sorstalanságba. A nyolcvanas években írói és műfordítói munkái jelentették megélhetését, a sikert csak az évtized második fele és a magyarországi rendszerváltás hozta meg számára. Lelkes fogadtatásra talált német nyelvterületen, összegyűjtött művei 1999-ben a Rowohlt Kiadó gondozásában jelentek meg. 1998 óta a darmstadti Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung tagja.
Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium ebben a tanévben ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. Erre az eseményre kívánunk emlékezni azzal a koszorúzás sal, amely 2018. március 22-én, csütörtökön, 13 órától lesz a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium Széchenyi utcai épületénél (4400. Nyíregyháza, Széchenyi utca 6. ). Az iskola fennállásának 50. évfordulóján, 2008-ban az iskola akkori nevelőtestülete és a Kölcseys Öregdiákok Köre emléktáblát helyezett el az épület falán, amely az intézmény létrejöttének állít emléket. A Nyíregyháza egyik szimbólumának számító épületet Barzó Mihály építtette 1901-ben a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium igényei szerint. 1902-től 1925-ig itt működött a pénzügy-igazgatóság, amit 1925-ben áthelyeztek a mai Jósa András Múzeum épületébe. 1925-től fiú tanítóképző működött a mai iskola falai között, amelynek diákja volt többek között Váci Mihály költő, dr. Kiss Lajos, lélektané és a neveléstan hirdetője, valamint Czine Mihály irodalomtörténész. A Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium létrehozása a magyarországi tanítóképzés átszervezéséhez kötődik.
16 feb Laptopokat kapott a nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium. A 150 darab eszközből főképp kilencedikes tanulók részesülnek, a többit az intézményben használják majd. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának digitalizációt segítő programjában első ütemben országszerte százhúszezer notebookot kapnak meg az iskolák, ebből több mint ötezer-hatszáz darab pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe kerül.
A Nyíregyházi Magyar Királyi Állami Elemi Népiskolai Tanítóképző Intézet ugyanis 1914-ben nyitotta meg kapuit, és 1959-ig, a középfokú tanítóképzés felsőfokúvá szervezéséig látta el a feladatát. 1959-ig a fiú Felsőfokú Tanítóképző Intézet a Széchenyi utca 6. sz. alatti épületben működött, amely mindvégig állami iskola volt. 1959 szeptemberében megnyílt Szabolcs- Szatmár- Bereg Megye első felsőoktatási intézménye, a felsőfokú tanítóképző. Ezért az 1954/1955. tanévben szerveződött az első gimnáziumi osztály a megszüntetés alatt álló tanítóképzés helyett a Bethlen Gábor utcán lévő épületben, ahol az Állami Leánylíceum Tanítónőképző Intézet működött. 1957-ben végeztek az utolsó tanítónők, 1958-ban érettségizett az első gimnáziumi osztály. 1958-ban kapta az intézmény az "Állami Kölcsey Ferenc Leánygimnázium" nevet. Az első igazgató Porzsolt István magyar-német- pedagógia szakos tanár volt, aki 1954-től 1959-ig töltötte be ezt a tisztséget. Őt követte az igazgatói székben Gellér Erzsébet, (1959-1967), francia-német-orosz szakos középiskolai tanár.
Ellátogattunk Zakopane városába is, ahol megnézhettük az egészen különleges hólabirintust, majd a hangulatos sétálóutcán tölthettük el szabadidőnket. Utolsó este a közeli élményfürdőben lazíthattunk kicsit, ami a tábor vége felé már mindenkinek nagyon jólesett. A hazaindulás napján még délig róhattuk a pályákat, majd a hegytől könnyes búcsút véve hazaindultunk. sport Kölcsey Ferenc Gimnázium
1963-tól a gimnázium nevéből elmarad a "leány" szó, koedukált iskola lett. 1964-ben az osztályok száma 20, a tanulólétszám pedig 750 felett volt. A humán és reál osztályok mellett ekkor indult a politechnikai képzés. A tehetséges tanulók orosz, majd német nyelvi tagozatos osztályokban tanulhatnak. 1967-1976 között Gyarmati Jánosné dr., történelem-német-latin szakos tanár volt az iskola igazgatója. 1967-ben jelentős és meghatározó változás történt az iskolai képzés szerkezetében. A gimnáziumi osztályok mellett elindult egy egészségügyi szakközépiskolai osztály. Két évtizeden keresztül tanultak itt azok a fiatalok, akik később az egészségügyben helyezkedtek el. 1976-1993 között Dr. Hock Miklósné, történelem-latin szakos tanár volt a Kölcsey igazgatója. 1987-ben megalakult a Zay Anna Egészségügyi Szakközépiskola, így az egészségügy iránt érdeklődők már oda jártak. Az 1988/89-es tanévtől a 13 gimnáziumi osztály mellett a Kölcsey Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában egy művészeti szakközépiskolai osztály is helyet kapott.