A népies jellegű hang a továbbiakban színeződik az avantgárd hatásokkal is. József Attila felfedezi a maga számára a népköltészet szürreális, groteszk elemeit, így születnek meg olyan dalai, mint a Ringató vagy a Klárisok. A Klárisok (1928) a Márta-szerelem legharmonikusabb szakaszában íródott. Maga a mű harmónia és diszharmónia állandó egymásba játszása: a szerelem és a halál, a szép és a rút, az idilli és a groteszk, az elégikus és az ironikus egyaránt, egy időben van jelen. Az ellentétesség és a párhuzamosság a szervező elve a műnek, amely szerkezetileg két részre tagolható. Az első két szakasz az ellentétességet feltáró állapotrajz, a második kettőben az időbeliség is lényegi, az elmúlás képzete is központivá válik. József Attila: Ringató. A szöveg csupán névszókból és névelőkből áll, mégis többirányú mozgásfolyamatot érzékeltet. Népi elemeket tartalmazó, stilizáló nyelvű, "bartóki" jellegű dal ez, amelynek szerkezeti-tartalmi elemei, motívumai többféle értelmezést is megengednek. Ez összhangban van a költő ekkori felfogásával: tudatosan a többértelműséget keresi.
József Attila: A Dunánál c. versének elemzése 1. 2. 3. 4. A költő melyik alkotói korszakában keletkezett a vers? Mi jellemzi ezt a korszakot? Mi a vers témája? Milyen logikai szálon kapcsolódik egymáshoz a költemény első, második és harmadik része! Figyeld meg, hogyan bontakozik ki a konkrét látványból a vers befejezésében megfogalmazott szentenciaszerű gondolat! 5. Mi a költemény műfaja? Milyen jellemzői alapján nevezhető annak? 6. Hogyan épül fel szerkezetileg a költemény? 7. Mi képezi az I rész főmotívumát? 8. Mi jut eszébe a költőnek a ritmikusan hullámzó víz látványa nyomán? 9. Hogyan támasztja alá a hullámzó, ringató mozgás élményi hatását a verssorok szótagszáma és a rímek elhelyezése? 10. Hogyan, milyen közös jellemző alapján kapcsolódik a képzettársítások sorába az anya alakjának felidézése? 11. A negyedik Duna-hasonlatában is szerepel egy anya Milyen a hangulata ennek a képnek? 12. Hogyan illeszkedik a hasonlatsorba a befejező motívum, a "sírköves, dülöngő temető"? Hogyan kapcsolódik ez az anya alakjához, és hogyan a második részhez?
Egyneműbb jelentéskörbe vág, de sejtelmes a "kenderkötél" fogalma is. Legközvetlenebbül a reménytelen szerelmes öngyilkossági szándékára utalhat. Vannak, akik népi-balladás jelentéskört vélnek benne. Formálisan is illik a vers körkörösséget kifejező, s ezt vizuálisan is érzékeltető elemeihez. Kifejezheti a gazdagság és a szegénység ellentétét (klárisok – kenderkötél), de a különleges szépség nyomasztó, megbéklyózó voltát is. groteszk: grottesco ="barlangbéli" (ol. ) szóból; kevert esztétikai minőség; rút, torz, félelmet keltő vonások ötvöződnek benne mulatságos vagy kedves elemekkel Tverdota György: Klárisok, Tankönyvkiadó, Bp., 1980 (In: Műelemzések kiskönyvtára)
egyben gyógynövények is, és jótékony hatásuk hozzáadódik a káposzta értékeihez. Savanyított káposzta fogyasztásával sikerült a tengerészeknek legyőzni a skorbutot. A fennmaradt írások szerint, már a Kínai Nagy-fal építőmunkásai is fogyasztották. A savanyú káposzta másik arca. A savanyú káposzta különleges előnye, hogy az erjedés során olyan savtermelő, jótékony baktériumok szaporodnak el, amelyek kedvező hatással vannak a bélflórára, megakadályozva más, káros mikrobák megtelepedését. A tejsavbaktériumok elsősorban a vastagbélben fejtik ki áldásos tevékenységüket. Kedvezően hat a bélmozgásra, fontos szerepe van a normális bélműködés fenntartásában, a székrekedés megelőzésében, kezelésében. Emésztőrendszeri betegségben szenvedőknek, puffadásra hajlamos embereknek a savanyított káposzta rost- és illóolaj-tartalma okozhat panaszokat. A hagyományosan elkészített fogások, például a székelykáposzta, töltött káposzta fogyasztásakor legtöbb esetben azonban nem maga a káposzta okoz kellemetlen tüneteket, hanem a hozzáadott zsiradék, a füstölt szalonna, füstölt oldalas.
A szárazra törölt káposztából összefogok egy kisebb fél maroknyit, megszórom liszttel, és beleforgatom a sörtésztába, magas lángon forró olajban pár pillanat alatt aranybarnára sütöm, majd megfordítom, és a másik oldalát is megsütöm. Savanyúkáposzta-gratin Elkészítési idő: nettó 15 perc, bruttó 1 és negyed óra Alapanyagok: 1/2 kg savanyú káposzta 1 fej vöröshagyma finomra vágva 1 db babérlevél 3 szem borókabogyó finomra törve 5 dl tejszín 4 egész tojás őrölt szerecsendió egy evőkanál olaj zsemlemorzsa Az olajon megfonnyasztom a hagymát, rádobom a kifacsart káposztát, és magas lángon megpirítom. Egy tűzálló tálat kivajazok, zsemlemorzsával beszórom. Lerakok benne egy réteg káposztát, megszórom a fűszerekkel, és meglocsolom a tojásokkal kikevert tejszínnel – ezt addig folytatom, amíg elfogynak az alapanyagok, a tetejére tejszín kerüljön. 150 fokos sütőbe tolom egy órára. Savanyú káposztás derelye Elkészítési idő: nettó 30 perc, bruttó 1 óra Alapanyagok: 1/4 kg krumplis tészta 10 dkg savanyú káposzta alaposan kinyomkodva, leszárogatva és finomra vágva 10 dkg darált hús 1 gerezd finomra vágott fokhagyma 1 kis fej vöröshagyma 1 dl fehérbor bors, olaj A hagymákat az olajon megdinsztelem, a húst és a káposztát magas lángon átpirítom rajta, meglocsolom a borral, hagyom elpárologni.
A diétát várandós és szoptatós kismamák, tinédzserek, valamint daganatos és emésztőszervi megbetegedésben szenvedők nem alkalmazhatják. Mielőtt elkezdenéd a diétát, kérd ki háziorvosod véleményét. 4. nap Reggeli: egy szelet teljes kiőrlésű kenyér vékonyan megvajazva, egy szelet pulykamellsonka, fél bögre savanyú káposzta.