Kérdés Önkormányzatunk alkalmazásában lévő közalkalmazott felmentését kérte írásban 2019. 02. 07-én, arra való hivatkozással, hogy 2019 júniusában a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel rendelkezni fog. A képviselő--testület a kérelemnek helyt adott, és rendelkezett közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel való megszüntetéséről 2019. 07. 15. napjával, 5 hónap felmentési idővel, melynek felére mentesítette a munkavégzési kötelezettség alól. A kérelem benyújtásakor (2017. Így számolják ki a 2022-ben nyugdíjba vonulók nyugdíját - Napi.hu. 12. 31-ig) 42 év 59 nap szolgálati idővel rendelkezett, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító ideje ebből 38 év 196 nap volt, melyből a keresőtevékenységgel járó szolgálati ideje 23 év 249 nap. A felmentés tehát megtörtént, de a nyugdíjigény a keresőtevékenységgel járó szolgálati idő elégtelen volta miatt elutasításra került. A munkáltatónak felelőssége lett volna-e annak vizsgálata, hogy a közalkalmazott a nők kedvezményes nyugdíjazásához szükséges valamennyi feltétellel rendelkezik-e, s ebben az esetben a felmentési kérelmét el kellett volna-e utasítania, vagy a munkáltató jóhiszeműségére tekintettel, hogy a munkavállaló kérelmét elfogadta, nem róható fel a nyugdíjigény elutasítása?
Idén a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltésével az 1957-ben született személyek, valamint a nők kedvezményes nyugdíja feltételeit 2022-ben teljesítő nők igényelhetik az öregségi nyugdíjukat. A nyugdíj megállapításának szövevényes módjáról Farkas András nyugdíjszakértő készített közérthető összefoglalót. Idén a 65 éves nyugdíjkorhatáruk betöltésével az 1957-ben született személyek, valamint a nők kedvezményes nyugdíja feltételeit 2022-ben teljesítő hölgyek igényelhetik az öregségi nyugdíjukat. Természetesen azok is beadhatják az öregségi nyugdíj iránti igényüket idén, akik annak feltételeit már az előző években teljesítették. Az öregségi nyugdíj összege (a nők kedvezményes nyugdíjának összege is! Több az öregségi nyugdíj mint a nők kedvezményes nyugdíja?- HR Portál. ) változatlanul két tényezőtől függ: az elismert szolgálati időtől, és a számított havi nettó "életpálya" átlagkereset összegétől. Azért célszerű "életpálya" átlagkeresetnek hívni ezt a számított keresetet, nehogy összekeverjék az aktív dolgozó korukban megszokott havi átlagkereset fogalmával - hívja fel a figyelmet a Nyugdíjguru oldalon Fakas András, nyugdíjszakértő.
A Kjt. 30. §-ának (5) bekezdése alapján a Tny. szerinti jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni. Nok kedvezmenyes oeregsegi nyugdija. Bár e rendelkezés kifejezetten a munkavállaló oldaláról történő igazolást ragadja meg, azonban arra, hogyan szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony, annak milyen feltételei vannak, a Kjt. vonatkozó szabályai irányadók. Ha a felmentés törvényi feltétele nem áll fenn, az jogszerűtlennek minősügítélésünk […]
Idei nyugdíjmegállapítás esetén az életpálya átlagkereset számítása során már az 1988-2022 közötti időszak, azaz 34 év kereseteit kell figyelembe venni. A nyugdíj induló összegének számítási képlete megtévesztően egyszerű - írja Farkas András. Eszerint a megszerzett szolgálati idő teljes években (365 naptári naponként) mért tartamától függő százalékos mértékű nyugdíjszorzóval meg kell szorozni a számított havi nettó "életpálya" átlagkereset összegét. A nettó havi "életpálya" átlagkereset számítása Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig — ez az átlagszámítási időszak, amelyet naptári napokban kell mérni — elért, nyugdíjalapot képező keresetek és jövedelmek (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért: keresetek) havi átlaga alapján kell meghatározni, ha az igénylő rendelkezik ezen időszak legalább fele részére keresettel. Nyugdíjalapot képező kereset az, amely után fizették a mindenkori előírt nyugdíjcélú járulékokat vagy jogszabály ez alól mentességet biztosított.
Eredménytelennek nyilvánította a Vígszínház igazgatói pályázatát a Fővárosi Közgyűlés csütörtök délutáni zárt ülésén. A főváros nemsokára újra kiírja a pályázatot, Eszenyi Enikő bejelentette, hogy természetesen azon is indul, Balázs Péter még nem döntött. Az Operettszínház vezetőjéről szintén nincs döntés, állítólag azért, mert átadják az államnak. A Fővárosi Közgyűlésnek, amely zárt ülésen tárgyalta a pályázatot, arról kellett volna döntenie, hogy Eszenyi Enikő vagy Balázs Péter legyen-e a Vígszínház új vezetője. A közgyűlés azonban úgy döntött, hogy nem hirdet eredményt, hanem újra kiírja a pályázatot. Csomós Miklós főpolgármester-helyettes az ülést követően újságíróknak elmondta: a következő közgyűlésen döntenek a Víg és Operettszínház új pályázati kiírásáról, és várhatóan januárban születhet döntés a két színház vezetői posztjáról. A zárt ülésen az Origo információi szerint Csomós Miklós azzal indokolta a pályázat eredménytelenné nyilvánítását, hogy korábban a szakmai bizottság sem tudott döntés hozni, ott ugyanis döntetlen eredmény született.
Egy pályázat érkezett a Vígszínház igazgatói posztjára a beadási határidő lejárta előtt. Ezt közölte szerdán az MTI érdeklődésére a Főpolgármesteri Hivatal Kommunikációs Igazgatósága. A színházat jelenleg vezető Eszenyi Enikő január elején úgy nyilatkozott, hogy beadta pályázatát. A Főpolgármesteri Hivatal az MTI kérdéseire küldött írásos válaszában nem nevezte meg a pályázót. Mint írták, mivel nincs hozzájáruló nyilatkozatuk ahhoz, hogy a pályázó nevét a szakmai bizottság tagjain kívül másnak kiadhassák, nem közölhetik a pályázó kilétét. A január 2-án éjfélkor lejárt határidőt követően az MTI megkérdezte a két korábbi pályázót. Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója azt mondta, hogy korábbi nyilatkozatának megfelelően újra beadta igazgatói pályázatát. Balázs Péter ugyanakkor azt közölte, hogy nem indult a Vígszínház vezetésére kiírt új pályázaton, mert nem akarta, hogy elképzelései politikai csatározásokra adjanak okot és mert egy társulat felépítését, műsorának megújítását az új pályázati kiírásban meghatározott rövid távon - másfél év alatt - megvalósíthatatlannak tartja.
Kult: Hárman pályáznak a Vígszínház igazgatói posztjára | Vígszínház:: Vígszínház Hárman adtak be pályázatot a Vígszínház igazgatói posztjára | Papageno Hárman pályáznak a Vígszínház vezetésére - Nyilvános Rudolf Péter pályázata a Vígszínház élére, Eszenyit megalázó vezetői módszerekkel vádolják | Magyar Hang A Népszava úgy tudja, hogy a jelenlegi direktornak, Eszenyi Enikőnek két kihívója van. Hárman adták be pályázatukat a Vígszínház vezetői posztjára – értesült a Népszava. A lap szerint Eszenyi Enikő, a színház direktora mellett Rudolf Péter színész-rendező – a társulat korábbi tagja –, valamint Csányi János rendező, a Bárka, valamint a Színház és Film Intézetet alapító-igazgatója. A Szabad Tér Színház megismételt pályázatára ismét jelentkezett Bán Teodóra, a teátrum igazgatója. Mellette új pályázó Somogyi Szilárd rendező, aki Hegedűs D. Géza színész-rendező, leendő művészeti igazgatóval együtt adta be a koncepcióját. A harmadik jelölt a Népszava kérdésére egyelőre nem kívánta nyilvánosságra hozni a kilétét.
Eszenyi Enikő Egy normális ügymenetben ilyenkor az következik, hogy van egy társulati ülés, amelyen a pályázók elmondják az elképzeléseiket, válaszolnak a kérdésekre, és igyekeznek maguk mellé állítani a többséget, Hegyi Barbara pedig a többség szavazatát viszi a szakmai bizottságba. Csányi János egy online felületet is kínál a társulatnak, ahol anonim kérdéseket is föl lehet tenni – némi vita után ez az információ kikerülhetett a próbatáblára. Rudolf Péternek február 28-án premierje volt a Pesti Színházban, "most minden erőmmel és energiámmal arra koncentrálok, hogy védjem a színészek munkaképességét, de természetesen, ha lesz ilyen társulati ülés, ott leszek", mondta előtte. Ilyen társulati ülés egyébként mindenütt szokott lenni, ahol több pályázó van, legutóbb az Operettben és Szegeden is volt. Eszenyi Enikő azt mondja, hogy "mivel két pályázó nem hozta nyilvánosságra a pályázatát, arról a kettőről úgysem lehetne szavazni" (ebben téved), valamint "Hegyi Barbarát azért választotta a társulat, mert bíznak benne, hogy amikor a szakmai bizottságban elolvassa a pályázatokat, jól fog dönteni" (ez lehetséges, de nem ártana, ha ismerné a társulat szándékát).
Szokatlanul viharos körülmények között zajlik az igazgatókiválasztás a legjelentősebb fővárosi fenntartású színházban. A szakmai bizottság úgy döntött, hogy Rudolf Péterrel és Csányi Jánossal szemben az intézményt tíz éve vezető Eszenyi Enikő pályázatát támogatják. Arról, hogy ki lesz végül a Vígszínház igazgatója 2020 és 2025 között, a fővárosi közgyűlés dönt. Hogy melyik pályázó mivel szeretné meggyőzni a döntéshozókat, az most már mindenki esetében nyilvános, először Csányi János tette elérhetővé a pályázatát, aztán Rudolf Péter is követte a példáját, végül az Eszenyi Enikő által jegyzet, több mint 250 oldalas dokumentum is böngészhető. Ha ennek a színháznak nem is lehet feladata, hogy egy nyilvánvalóan megosztott társadalmat egyesítsen, bármi áron is, súlyosbítani sem szabad a társadalmon belüli viszályokat, nem szabad hangsúlyozni a meglevő elkülönülést – ezzel a Jean Vilar francia színésztől és rendezőtől származó idézettel kezdődik a pályázat. Eszenyi Enikőt többen is bírálták amiatt, amiért 2019 decemberében nem vett részt a szabad színházakért és a kultúra függetlenségéért szervezett tüntetésen.
Hiszek a szakértelemben, az alkotóerő felébresztésében, az ihlet erejében és a becsületesen értelmezett mesterségben.