A korábbi és a jelenlegi szabályozás Míg a korábbi öröklési rendben a túlélő házastárs az egész hagyatékon haszonélvezeti jogot szerzett, addig az új Ptk. e jogon szűkített és a holtig tartó haszonélvezetet a túlélő házastárs számára,, csak" az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon biztosítja. A haszonélvezeti jogon felül a túlélő házastársat a hagyaték többi részéből egy gyermekrész is megilleti, amelynek értelmében a túlélő házastárs is úgynevezett állagörökössé válik a leszármazók mellett. Egy életszerű példán keresztül szemléltetve tehát, ha az örökhagyónak a túlélő házastárs mellett van két gyermeke is, akkor a hagyatékot 3 részre fogják osztani, amiből 1/3 rész jár külön-külön a két gyermeknek, valamint 1/3 rész a túlélő házastársnak is egyaránt. A fenti bekezdésben rögzítettek miatt dr. Szabó Zsófia miatt fontos, hogy a holtig tartó haszonélvezet vonatkozásában a haszonélvezeti jog általános szabályairól is ejtsünk néhány szót.
Az pedig, hogy ki számít jóhiszeműnek, az ominózus bírósági döntés időpontja azaz 2018. március 6-a szolgál támpontul. Aki e dátum előtt szerezte meg a korábban haszonélvezettel terhelt föld tulajdonjogát, annak a törvényjavaslat alapján vélelmezni kell a jóhiszeműségét vagyis a haszonélvezeti jog visszajegyzésére az ő földje esetében nem kerülhet sor. Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megbízott főtitkára Cikk felhasználási feltételek: Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.
A haszonélvezet létrejötte A haszonélvezet három fő jogcímen jöhet létre: (1) a törvény erejénél fogva (például ilyen az özvegyi haszonélvezet), (2) végintézkedéssel vagy pedig (3) a felek közötti szerződéssel. Termőföld esetén (a törvényes öröklés speciális eseteit kivéve) csak a tulajdonos közeli hozzátartozói válhatnak haszonélvezővé, és ők is legfeljebb csak 20 évre, nem mellesleg a haszonélvezet mértéke egyébként beleszámít a 300 hektáros tulajdoni maximumba is. Termőföldnél az is korlátozva van, hogy a haszonélvezet fenntartása esetén eladni csak közeli hozzátartozó javára lehet. Haszonélvezet egyébként tulajdoni hányadra is alapítható, önmagában tehát nem kizáró ok az osztatlan közös tulajdon. A haszonélvezeti jog szerződéssel történő alapításához nem kell a földhivatal jóváhagyása és értelemszerűen az elővásárlási vagy előhaszonbérleti jogok sem érvényesülnek. Érdekesség, hogy haszonélvezet nem csak ingatlanon állhat fenn, hanem például állatállományon, gazdasági felszerelésen is (ezt a jog egyébként rendhagyó haszonélvezetnek nevezi).
Hogyan szüntethető meg a haszonélvezet? Talán a legfontosabb azzal kezdeni, hogy a tulajdonos személyének változása esetén (például a föld eladása vagy öröklése esetén) a haszonélvezet nem szűnik meg. Törlésre kerül viszont a haszonélvező halálakor és akkor is, ha arról a haszonélvező egyoldalúan lemond. Felmerülhet a kérdés, hogy amennyiben a haszonélvezetet ajándékozási szerződéssel alapították, úgy az ajándékozó (jellemzően a tulajdonos) a későbbiek során visszavonhatja-e a haszonélvezetet? A válasz az, hogy nem, viszont megoldás lehet ilyen helyzetekben, ha az ajándékozás során a szerződésben meghatározzák azokat a visszavonási feltételeket, melyek bekövetkezése esetén azt az ajándékozó később akár egyoldalúan is megszüntetheti. Végül fontos megemlíteni a haszonélvezet megszűnésének azt a speciális esetét is, ami a zsebszerződések felszámolása érdekében került a törvénybe és amelyben jelentős változások történtek az elmúlt időszakban. Haszonélvezeti jog: a zsebszerződések biztosítéka Népszerű konstrukció volt az új Földforgalmi törvényt megelőző időkben, hogy a zsebszerződések biztosítékaként haszonélvezeti jogot jegyeztek be a földhivatalba, mindezt családon kívüli, sokszor külföldi személyek javára.
A módosított szabályok értelmében ugyanis leszármazók hiányában a túlélő házastárs az 1959-es Ptk. -val ellentétben nem az egész hagyatékot, hanem az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat örököli. A hagyaték többi része tekintetében, leszármazók hiányában a túlélő házastárs nem egyedül lesz állagörökös, ugyanis a hagyaték örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat meghaladó részének csak a felét fogja örökölni, a másik felét pedig az örökhagyó szülei örökölik fejenként egyenlő arányban. Az új Ptk. -hoz fűzött Kommentár e rendelkezés kapcsán kifejti, hogy a legfontosabb megfontolás ebben a tekintetben az, hogy az örökhagyó idős szülője támogatóját, adott esetben eltartóját is elveszíti gyermeke halálával. Ennek megfelelően a szülő az örökrészét haszonélvezeti jog nélkül kapja meg, a túlélő házastársnak tehát nincs haszonélvezeti joga szülőket megillető törvényes örökrészen. A fentiek értelmében fontos szabály, hogy a túlélő házastárs csak leszármazó és szülő hiányában vagy kiesése esetén lesz egyedül törvényes állagörökös az egész hagyatékon.
Közélet Publikálva: 2021. december 8. 6:00 Utolsó frissítés: 2021. 7:24 Fotó: Lang Róbert / Somogyi Hírlap A haszonélvezet erős jogosultság, például a termőföld használatára. Milyen jogai vannak a haszonélvezőnek és milyenek a tulajdonosnak – Cseh Tibor András, a Magosz megbízott főtitkára az Agroképnek írt cikkében erre ad választ. "A haszonélvezet még a tulajdonjognál is erősebb" – hangzik gyakran az érvelés, ami bizonyos szempontból még igaz is lehet. Így van ez a földek esetében is, ahol a haszonélvezet önálló földhasználati jogcímnek minősül, és az sem véletlen, hogy a haszonélvezet évtizedeken keresztül a zsebszerződések konstrukciójának egyik nélkülözhetetlen eleme volt. Ettől eltekintve, a magyar joggyakorlatban jellemzően a családon belüli földhasználat rendezésére hivatott a haszonélvezet jogintézménye, amit 2014 után már törvényi szinten mondtak ki. Milyen jogok illetik meg a haszonélvezőt? Adva van tehát egy terület, melynek a tulajdoni lapján – a tulajdonos(ok) felsorolásán túl – egy másik személy haszonélvezete van bejegyezve.
Tömegközlekedés: M3 metró (Árpád híd), 1-es villamos, 14-es villamos (Róbert Károly krt), 26, 32, 34, 105, 106, 115, 120 busz, 901, 914, 914A, 918, 950, 950 éjszakai busz Ár: 200 000 Ft+ rezsi. A teremgarázs ára benne van a bérleti díjban. A rezsi nagyon kedvező. A közös költség 40 000 Ft/hó mely tartalmazza a fűtés díját. A rezsi többi része egyedi mérőórák alapján fizetendő. A lakóközösség kiváló, a ház csendes és nyugodt. Kiadó lakás 13 kerület et roeppentyű utca. Minimum 1 évre, 2 havi kaucióval plusz egy havi bérleti díjjal azonnal költözhető. Amennyiben a hirdetés felkeltette az érdeklődését hívjon bizalommal és tekintse meg az ingatlant. Alapterület 40 – 70m2 Kerület rület Szobák 2