:'D Szeszj 2020. szeptember 22., 19:54 Nem volt rossz, bár számomra az első rész jobb volt. Túl sok mindent akartak bele zsúfolni és az idő keret pedig ehhez kevés volt, főleg azzal volt bajom hogy igazából a többi nemzetet így mondva nem nagyon mutatták be, mindenre volt egy kis idő és már is ugrottunk tovább. A zenék jók voltak, bár sokat énekeltek benne de mégis kevés kultúrát mutattak be. Ez volt a legnagyobb bajom a filmmel, pedig ezt olyan jól is megcsinálhatták volna. A látvány világ még mindig szép és színes. A szereplők is jók voltak. Bár Poppy egy kicsit már kezdet idegesíteni. Összességében aranyos volt, a tanulsága fontos, igazából csak a kivitelezéssel volt baj, számomra. Irasalgor 2020. július 27., 12:56 A Trollok a Világ Körül tökéletesen illeszkedik a manapság trendi Hollywoodi narratívába, amelyben könnyedén vonhatunk aktuálpolitikai párhuzamokat is a világban kialakuló társadalmi trendekkel/párbeszédekkel kapcsolatban, viszont míg egyes alkotások képesek ezt művészi tartalommal és mondanivalóval megtölteni, addig ez az alkotás csak a "nagyobb, de minek" kategóriában tudott elhelyezkedni.
ideiglenes állapot, vagy "provizórium") azzal a feltétellel, hogy ez ideiglenes legyen, és ezt 1870. július 28-29-én az uralkodó meg is erősítette. E döntés értelmében a város és a rijeki járás egyaránt az ún. 150 éves a horvát-magyar kiegyezés. "Rijeka és horvát magyar tengermellék" kormányzója vezetése alatt állt, amelye minden esetben az elnök javaslata alapján a király nevezett ki. " A levéltár posztjában azt tanácsolta Orbánnak, hogy nézzen utána az eseményeknek náluk, hiszen dokumentumaik egyértelműen bizonyítják, "hogy a horvát partszakasz egyetlen millimétere sem volt soha magyar fennhatóság alatt". Orbán pénteki Kossuth rádiós interjújában azt mondta az olajembargó és az olajszállítással kapcsolatban, hogy "vannak országok, amelyeknek nincsenek tengerei, nekünk is lenne, ha nem vették volna el őket". A miniszterelnök kijelentése után Zágrábban bekérették a magyar nagykövetet. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítésért felelős államtitkára a Facebookon erre azt írta, hogy a horvát külügy valamit félreértett, hiszen a miniszterelnök egy történelmi tényt említett.
Mária Terézia helyt adott a fiumeiek kérésének, 1779. április 23-án kiadta új rendeletét, amely szerint Megengedjük, először, hogy ez a kereskedelmi város, Fiume, kerületével Magyarország Szent Koronájához csatolt külön testnek tekintessék továbbra is, és így kezeltessék minden vonatkozásban, és semmi módon se kevertessék össze a másikkal, a buccari kerülettel, mint amely ősidők óta a Horvát Királysághoz tartozik. A helyzetet tehát végül úgy oldották fel, hogy a királynő akarata alapján Fiume kikerült a Horvát Királyság kötelékéből közvetlenül a magyar Szent Korona fennhatósága alá került. Ezt követően a város ügyeit az uralkodó a Magyar Udvari Kancellárián és a magyar kormányszervek útján intézte. Az uralkodói rendelet országgyűlési becikkelyezése már az 1779-et követő legközelebbi, 1790-ben összehívott országgyűlésen is napirendre került. Horvat-magyar kiegyezés fogalma. Ekkor még a horvát rendek ellenállása és II. Lipót taktikázása folytán nem került sor, de a magyar rendek napirenden tartották a kérdést. Az 1792-es és 1796-os országgyűléseken a háborús helyzet miatt volt aktuális a becikkelyezés, de 1802-ben a magyar rendek ismételten felvetették a témát, az uralkodó pedig ígéretet tett, hogy a következő országgyűlésen rendezi a kérdést.
Egészen vasárnapig várja különféle kulturális programokkal az érdeklődőket a XVI. Soproni Horvát Napok. A rendezvénysorozat keretében a horvát-magyar kiegyezés 150. évfordulóján már egy tudományos konferenciára is sor került, melyen szó esett Horvátország és Magyarország egymáshoz fűződő viszonyáról az 1868-as tárgyalások után. Horvát nemzetiségi napok Sopronban - Aktuális. A horvát- magyar kiegyezés - egy évvel az 1867-es osztrák–magyar kiegyezést követően - Horvátország és Magyarország egymáshoz fűződő viszonyának rendezéséről szóló tárgyalásokat jelentette. Az egyezség Horvát–Szlavónországnak belügyi autonómiát biztosított. A pénteki tudományos konferencián Horvátországból Arijana Kolak Bošnjak ( Horvát Történeti Intézet) és Zdenko Samaržija történészek tartottak előadást. ORF/Nagy Sokcsevits Dénes, magyarországi horvát történész, egyetemi docens a magyar és horvát történelemírás álláspontjairól számolt be a horvát-magyar kiegyezés kapcsán. Előadásában elmondta: A horvát álláspont nagyon eltért a magyartól, mivel az akkori hivatalos magyar kormány álláspontja az nagyon pozitívan vélekedett a kiegyezésről, mely szerintük rendezte a horvát-magyar viszonyokat.
A többszöri átszervezés ellenére az osztrák főhercegnek a tulajdonában maradt a terület. Az intézet szerint Fiume sorsában az alapvető változás II. Józsefhez fűződik. A későbbi kalapos király vetette fel anyjának, Mária Teréziának az ötletet, hogy Magyarország kereskedelmére jó hatással lenne, ha lenne tengerpartja és tengeri kikötője, ezért rendeljék alá Fiumét a Magyar Udvari Kancelláriának és az akkor még pozsonyi székhelyű magyar Helytartótanácsnak. A királynő egyetértett a javaslattal, és 1776. augusztus 9-én Fiumét Horvátország közigazgatásába illesztette be azzal a kikötéssel, hogy egy új vármegyét hoznak létre, illetve egy kormányzó irányítja Fiumét. Egyúttal megnevezte az új kormányzót, Majláth Józsefet is. Horvat magyar kiegyezes . A horvátok mást akartak A horvát rendek vonakodtak végrehajtani az új vármegyére vonakodó utasítást és a kormányzóság létrehozását is sérelmezték, ami konfliktushoz vezetett az uralkodóval. Ennek megoldása Fiume szenátusának kérelme jelentette, amely szerint "ugyanazon a módon, mint a Magyar Királysághoz kapcsolt összes többi részeket és tartományokat, ezt a várost is területével mint a Magyar Királyság Szent Koronájához kapcsoltat és abba bekebelezettet bírják és birtokolják. "
Ez az álláspont egészen a második világháborúig maradt, és kizárólag a pozitív sztereotípiákat fogalmazta meg. Ezzel szemben a horvát közvélemény nagyon negatívan vélekedett a kiegyezésről, és ezért ez így jelenik meg a horvát történelemírásban is. A 20. században sem az első, sem a második Jugoszlávia idjén nem írtak pozitívan az egyezségről. ORF/Nagy A konferencián Tóth Imre a Soproni Múzeum igazgatója előadásában a birodalomszervezési alternatívákat 1848-1867 között ismertette. Payrits Ferenc szervező pedig Sopron Megyei Jogú Város szerepét ismertette a kiegyezéssel kapcsolatban illetve arra is rámutatott, hogy a gradistyei horvátoknak milyen fontos szerepe van mind a mai napig a három ország – Horvátország, Magyarország és Ausztria – összetartásában. Horvát-Magyar Kiegyezés by Annamária Takács. ORF/Nagy A XVI. Soproni Horvát Napok keretében szombaton bemutatták a nyugat-magyarországi horvátokról szóló, immár négynyelvű "Regionális Tanulmányok" legújabb, X. számát is. A kiadványban nemcsak történelmi és nyelvi tanulmányok és cikkek vannak, hanem a gradistyei horvátok rendezvényeit dokumentáló fényképek is nagy számban helyet kaptak.