Életrajz Petőfi a romantika korában élt és alkotott. 1823. január 1-én született Kiskőrösön. Anyja Hrúz Mária, apja Petrovics István. Nagyon fiatalon szinte gyerekként beáll segédtanítónak és vándorszínésznek, hogy segítse családja anyagi helyzetét. Írói-költői pályája az 1840-es években bontakozik ki. Petőfi a puszta telenet. Több témában alkotott írt: népies versek, családi líra, tájversek, szerelmi költemények, forradalmi látomásköltészet, elbeszélő költemények. Felesége Szendrey Júlia volt. Petőfi számára a szülőföldje jelentette a legszebb tájat és egy új tájeszményt vezetett be, a romantika vadregényes hegyvidékeivel szemben állítja a síkságot. Az alföld (A vers teljes szövege itt található. ) 1844-ben keletkezett, a vers címe a szülőföldjére utal. Szerkezetét tekintve 12 versszakból áll a vers. Már az első két versszakban ellentét figyelhető meg a hegyvidék és a síkság között. A költő egy pontból kiindulva figyeli az alföldet kintről haladva egyre befelé. Az uralkodó évszak a tavasz és a nyár, ahol a mozgás az élettel teliség figyelhető meg mind az emberek, mind az állatok körében.
A "Szabadság, szerelem... - Petőfi Sándor költeményei, irodalomóra általános iskolásoknak" c. albumon hallható. Kiadó: Zeneker Kft. A PUSZTA, TÉLEN Hej, mostan puszta ám igazán a puszta! Petőfi szándor a puszta télen. Mert az az ősz olyan gondatlan rosz gazda; Amit a kikelet És a nyár gyüjtöget, Ez nagy könnyelmüen mind elfecséreli, A sok kincsnek a tél csak hült helyét leli. Nincs ott kinn a juhnyáj méla kolompjával, Sem a pásztorlegény kesergő sípjával, S a dalos madarak Mind elnémultanak, Nem szól a harsogó haris a fű közűl, Még csak egy kicsiny kis prücsök sem hegedűl. Mint befagyott tenger, olyan a sík határ, Alant röpül a nap, mint a fáradt madár, Vagy hogy rövidlátó Már öregkorától, S le kell hajolnia, hogy valamit lásson... Igy sem igen sokat lát a pusztaságon. Üres most a halászkunyhó és a csőszház; Csendesek a tanyák, a jószág benn szénáz; Mikor vályú elé Hajtják estefelé, Egy-egy bozontos bús tinó el-elbődül, Jobb szeretne inni kinn a tó vizébül. Leveles dohányát a béres leveszi A gerendáról, és a küszöbre teszi, Megvágja nagyjábul; S a csizmaszárábul Pipát húz ki, rátölt, és lomhán szipákol, S oda-odanéz: nem üres-e a jászol?
VERS MINDENKINEK - Petőfi Sándor - A Puszta Télen /Hegedűs D. Géza/ - YouTube
Összegzés: Petőfi l átomásszerűen ábrázolja szülőföldjét kívülről befelé haladva. Árulkodik ez a két vers a hazához főződő viszonyáról.
A puszta, télen (Hungarian) Hej, mostan puszta ám igazán a puszta! Mert az az ősz olyan gondatlan rosz gazda; Amit a kikelet És a nyár gyüjtöget, Ez nagy könnyelmüen mind elfecséreli, A sok kincsnek a tél csak hült helyét leli. Petőfi a puszta tele.premiere.fr. Nincs ott kinn a juhnyáj méla kolompjával, Sem a pásztorlegény kesergő sípjával, S a dalos madarak Mind elnémultanak, Nem szól a harsogó haris a fű közűl, Még csak egy kicsiny kis prücsök sem hegedűl. Mint befagyott tenger, olyan a sík határ, Alant röpül a nap, mint a fáradt madár, Vagy hogy rövidlátó Már öregkorától, S le kell hajolnia, hogy valamit lásson... Igy sem igen sokat lát a pusztaságon. Üres most a halászkunyhó és a csőszház; Csendesek a tanyák, a jószág benn szénáz; Mikor vályú elé Hajtják estefelé, Egy-egy bozontos bús tinó el-elbődül, Jobb szeretne inni kinn a tó vizébül. Leveles dohányát a béres leveszi A gerendáról, és a küszöbre teszi, Megvágja nagyjábul; S a csizmaszárábul Pipát húz ki, rátölt, és lomhán szipákol, S oda-odanéz: nem üres-e a jászol?
De még a csárdák is ugyancsak hallgatnak, Csaplár és csaplárné nagyokat alhatnak, Mert a pince kulcsát Akár elhajítsák, Senki sem fordítja feléjök a rudat, Hóval söpörték be a szelek az utat. Most uralkodnak a szelek, a viharok, Egyik fönn a légben magasan kavarog, Másik alant nyargal Szikrázó haraggal, Szikrázik alatta a hó, mint a tűzkő, A harmadik velök birkozni szemközt jő. Alkonyat felé ha fáradtan elűlnek, A rónára halvány ködök telepűlnek, S csak félig mutatják A betyár alakját, Kit éji szállásra prüsszögve visz a ló... Háta mögött farkas, feje fölött holló. Mint kiűzött király országa széléről, Visszapillant a nap a föld pereméről, Visszanéz még egyszer Mérges tekintettel, S mire elér a szeme a tulsó határra, Leesik fejéről véres koronája. (Pest, 1848. Petőfi Sándor: A puszta, télen by Eszter Kotroczó. január. )
Ezekre az esetekre továbbra is kaphatóak, felszerelhetőek és beüzemelhetők a megfelelő készülékek. Ezen berendezések megvásárlása előtt lég ellátási terv készítését és a kémény vizsgálat át javasoljuk elvégeztetni. Az engedélyben szereplő teljesítményű, kivitelű termék megvásárlása és felszerelése után tudja a szakszerviz elvégezni a beüzemelést ami a garanci a feltétele. Átfolyós gáz vízmelegítő törvény az. A kéményes kazánok zárt égésterű kondenzációs kazánra történő cseréjekor bizonyos esetekben lehetőség van az egyszerűsített, nem tervköteles készülékcsere alkalmazására. Ilyenkor a z erre jogosult kivitelező elvégzi a cserét az engedélye z tetéssel együtt, a szakszerviz pedig a garanciális beüzemelést. Más esetekben gázterv készítésére és engedélyeztetésre van szükség. A z új rendelet szerinti készülékcsere több és nagyobb anyagszükségletű munkával jár, mint a kéményes készülék kéményesre történő cseréje. A kondenzációs kazánoknak ki kell építeni a típusnak megfelelő füstgázelvezetést, kondenzvíz elvezetést és sok esetben a fűtési rendszer is átalakításokat igényel.