Az öregségi nyugdíj már húsz év szolgálati idővel elnyerhető, tizenöt év szolgálati idő résznyugdíj megállapítását teszi lehetővé. Nem szükséges szolgálati idő a baleseti nyugellátáshoz. Szükség lehet azonban arra, hogy az ellátásra való jogosultságot el nem érő szolgálati időt kiegészítsük, meghosszabbítsuk, illetve a nyugdíj összegének növelése érdekében további szolgálati időről gondoskodjunk. Az Adó Online szakértői cikkének segítségével megmutatjuk, hogyan lehetséges ez!
Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő személy esetében a megállapodás megkötésére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala illetékes. A megállapodás alapján az érintett személy olyan helyzetbe hozza magát, mintha biztosítási jogviszony (pl. munkaviszony) fennállása során szerzett volna szolgálati időt. A jogszabályi előírások alapján megállapodást köthet az a belföldi nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, illetve, akire a biztosítás nem terjed ki, valamint akinek a biztosítása szünetel – nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából. A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 24%. 2020. július 1-jétől a fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 22% lesz az "új Tbj. ", a 2019. évi CXXII. törvény 48. § (1) bekezdése szerint. Ezt az összeget legalább a minimálbér alapulvételével kell megfizetni, vállalható azonban magasabb összeg után is a járulék fizetés.
A megállapodást más személy is megkötheti az érintett, mint kedvezményezett javára. A bevezetőben jelzett problémához úgy tűnhet, hogy megtaláltuk a megoldást, valójában azonban nem. Ennek oka az, hogy a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugdíjba vonulásához megkívánt jogosultsági idő fogalom nem azonos a szolgálati idő fogalmával. A szolgálati időnek minősülő összes időszakból néhány szolgálati idő típus nem vehető figyelembe a negyven év jogosultsági időhöz. Az ellátás igénybevételéhez jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
Veci # 2011. 02. 21. 16:19 Kocsis Éva A másik topic-ban válaszoltam a kérdésedre. Ide tényleg ritkán nézek be, ezért ha van még kérdésed, akkor Előrehozott öregségi nyugdíj topicban tedd meg ahol válaszoltam is a kérdésedre. monalisa1 2011. 15:45 Javaslom tegye át a kérdést a "munkaügy, foglalkoztatás" rovatba, és azon belül is a "40 év munkaviszony után nyugdíj" topicba - ott valószínűleg előbb felfigyelnek rá, és várható majd az érdemi válasz. Azon topic közel 3000 hozzászólást/választ tartalmaz, a kérdés mások által előzőekben meglehetősen kivesézett már, külön is keresse Veci jogszabályi pontos beidézéseit, segítő tanácsait. A magam részéről: a kormány a nyugdíjreform további tervezett lépéseként meg kívánja szüntetni az idejekorán nyugdíjbamenés lehetőségét, ergo mindenki dolgozzon addig míg el nem éri a tényleges nyugdíjkorhatárt. Kocsis Éva 2011. 14:21 Tisztelt Fórumozók! 1955-ben születtem és ez évben meg van a 38 év szolgálati időm és van 2 év korkedvezményem amit az egészségkárosító munkakörben eltöltött munkáért kaptam, így akkor 40 évem van.
Bevezetés az éves összevont jövedelemhez A személyi jövedelemadót mindenkinek nem csak bérjövedelme, hanem egyéb jövedelme után is meg kell fizetnie. Az adó alapjául az úgynevezett éves összevont jövedelem szolgál, amelynek csoportjairól a személyi jövedelemadó törvény részletes leírást ad. Vannak továbbá még elkülönülten adózó jövedelmek is, amelyeknek értéke nem számít bele az összevont jövedelembe, adót azonban kell utánuk fizetni. Személyi jövedelemadó törvény 2022. A személyi jövedelemadóval kapcsolatos szabályokat az 1995. évi CXVII. Törvény tartalmazza (Szja törvény). A jövedelem fogalma a személyi jövedelemadó szempotjából A személyi jövedelemadó szempontjából jövedelemnek számít a magánszemély által az adóévben bármilyen jogcímen és formában megszerzett bevétel egésze, vagy annak a törvény által elismert költségekkel csökkentett része. Az Szja törvény a jövedelemtől megkülönbözteti a bevétel fogalmát. A törvény szerint bevételnek kell tekinteni a magánszemély által bármilyen formában és módon mástól megszerzett vagyoni értéket.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Előfizetési csomagajánlataink {{ ticleTitle}} {{ ticleLead}} A folytatáshoz előfizetés szükséges! Személyi jövedelemadó törvény 2019. A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet. A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését. exit_to_app Belépés library_books Előfizetés Keresés az oldal szövegében
A jogszabályi feltételeknek megfelelő, ténylegesen támogatásban részesült kedvezményezettekről a tájékoztatást az APEH honlapja a rendelkezési év december 31-ét követően tartalmazza. (6) A 4/A. § (1) bekezdésének a) pontjában említett kedvezményezetteknek - a 6. § (8) bekezdése szerint a korábbi időszak pótlistája alapján megnövelt - összeget a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a rendelkező nyilatkozat évét követő év január 10-ig utalja át. Lakáseladás után adót kell fizetnem? - Ingatlan.com - Tudástár. (7) Ha az adóbevallás, illetőleg a munkáltatói elszámolás az átutaláshoz szükséges adatfeldolgozásra - az 5. § (4) bekezdésére is figyelemmel lefolytatott ellenőrzés megállapítása alapján - alkalmatlan, úgy az utalást akkor kell teljesíteni, amikor a rendelkező nyilatkozat éve utolsó napját követő egy éven belül az említett iratok helyesbítése alapján az lehetséges, vagy abban az esetben, ha a rendelkező magánszemélynek az adóhatóság havi részletfizetést, illetve fizetési halasztást engedélyezett és - figyelemmel az 1. § (1) bekezdésben foglaltakra - az utalás már jogszerűen lehetővé válik.