Hosszú távú előrejelzés A modern műszerek és számítógépes elemzések ellenére, minél későbbi időpontra próbálunk időjárási előrejelzést készíteni, annál nagyobb a pontatlanság lehetősége. A fenti grafikon Zamárdi 60 napos időjárás előrejelzését mutatja. A következő pár napra igen nagy valószínűséggel adható megbízható előrejelzés, de a rövid távú és a közép távú előrejelzések után a hosszú távú 60 napos időjárás előrejelzés esetében már meglehetősen nagy a bizonytalanság. Időjárás Zamárdi > holnapi időjárás részletesen és 15 napos előrejelzés. A fent látható települések (Zamárdi) szerinti 60 napos időjárás előrejelzés az elmúlt 100 év időjárási adatain, az aktuális számokon, előrejelzéseken és matematikai valószínűségszámításon alapulnak és egyfajta irányjelzőként szolgálhatnak a programok tervezésekor.
10:27 CEST időpontban alertLevel2 Lehetséges fennakadások zivatar miatt július 10., vasárnap Helyenként felhős Hőérzet 21° Szél ÉÉNy 19 km/óra Páratart. 62% UV-index 6/10 Felhőzet 38% Eső mennyisége 0 cm Helyenként felhős Hőérzet 22° Szél ÉNy 20 km/óra Páratart. 56% UV-index 7/10 Felhőzet 54% Eső mennyisége 0 cm Helyenként felhős Hőérzet 22° Szél ÉNy 20 km/óra Páratart. 55% UV-index 8/10 Felhőzet 39% Eső mennyisége 0 cm Helyenként felhős Hőérzet 23° Szél ÉÉNy 23 km/óra Páratart. 53% UV-index 7/10 Felhőzet 41% Eső mennyisége 0 cm Helyenként felhős Hőérzet 22° Szél ÉÉNy 24 km/óra Páratart. 54% UV-index 6/10 Felhőzet 52% Eső mennyisége 0 cm Helyenként felhős Hőérzet 22° Szél ÉNy 25 km/óra Páratart. 53% UV-index 4/10 Felhőzet 34% Eső mennyisége 0 cm Helyenként felhős Hőérzet 22° Szél ÉÉNy 28 km/óra Páratart. 53% UV-index 3/10 Felhőzet 32% Eső mennyisége 0 cm Túlnyomóan napos Hőérzet 22° Szél ÉÉNy 28 km/óra Páratart. 50% UV-index 1/10 Felhőzet 27% Eső mennyisége 0 cm Napos Hőérzet 21° Szél ÉÉNy 28 km/óra Páratart.
61% UV-index 0/10 Felhőzet 54% Eső mennyisége 0 cm Helyenként felhős Hőérzet 18° Szél ÉNy 15 km/óra Páratart. 60% UV-index 0/10 Felhőzet 47% Eső mennyisége 0 cm Helyenként felhős Hőérzet 17° Szél ÉNy 16 km/óra Páratart. 62% UV-index 0/10 Felhőzet 42% Eső mennyisége 0 cm Helyenként felhős Hőérzet 17° Szél ÉNy 14 km/óra Páratart. 63% UV-index 0/10 Felhőzet 42% Eső mennyisége 0 cm Helyenként felhős Hőérzet 16° Szél ÉNy 13 km/óra Páratart. 66% UV-index 0/10 Felhőzet 37% Eső mennyisége 0 cm Helyenként felhős Hőérzet 16° Szél ÉNy 11 km/óra Páratart. 69% UV-index 0/10 Felhőzet 32% Eső mennyisége 0 cm Helyenként felhős Hőérzet 16° Szél ÉNy 13 km/óra Páratart. 71% UV-index 0/10 Felhőzet 35% Eső mennyisége 0 cm Helyenként felhős Hőérzet 17° Szél ÉNy 14 km/óra Páratart. 69% UV-index 0/10 Felhőzet 36% Eső mennyisége 0 cm Helyenként felhős Hőérzet 19° Szél ÉNy 16 km/óra Páratart. 62% UV-index 1/10 Felhőzet 37% Eső mennyisége 0 cm Helyenként felhős Hőérzet 20° Szél ÉNy 15 km/óra Páratart. 56% UV-index 3/10 Felhőzet 35% Eső mennyisége 0 cm Helyenként felhős Hőérzet 21° Szél ÉÉNy 16 km/óra Páratart.
Ezt a gondolatot a későbbi, németországi jelölés indította el, amelynek eredményeként már nem önállóan, hanem az említett első elemhez kapcsolódva vette fel a Világörökség Bizottság a listára a Felsőgermánia-Raetia-i Limes szakaszt 2005-ben, majd 2008-ban újabb szakaszként az ún. Antoninus-falat, ismét az Egyesült Királyság -ból. Igencsak ambiciózus tervről van szó, hiszen a Római Birodalom határszakaszai összesen több mint 5000 km hosszúságú "vonalat" jelentettek a Kr. u. II. században, a birodalom legnagyobb kiterjedése idején - Britanniától a Fekete-tengerig, a Vörös-tenger -től Észak-Afrikán át, vissza az Atlanti-óceánig ". ↑ Az újra meginduló dáciai (erdélyi) limeskutatásról a Várak kastélyok templomok c. folyóirat 2011. decemberi számában ( ISSN 1786-7150) Szabó Máté beszámolója (p. 8-11) adhat kiindulópontot a dáciai limesszakasz kutatások előrehaladtáról. Pontosan lásd a Források közt ( kt). ↑ Horvátországi limes: horvát limes Archiválva 2011. december 19-i dátummal a Wayback Machine -ben Források [ szerkesztés] Dr. Fejérdy Tamás: Világörökségi jelölés előkészületben: a római Limes magyarországi szakasza - Építész Közlöny-Műhely, 2011.
Nemrég került a kezembe Bryan Ward-Perkins Róma bukása és egy civilizáció vége (The Fall of Rome and the End of Civilisation, 2005) című könyvének francia nyelvű kiadása, amely a megszületése óta eltelt évtizedek ellenére napról napra időszerűbb. A brit történész, egyetemi tanár és régész műve radikálisan szakít az uralkodó ideológia kánonjával, és egy kiváló oxfordi professzor visszafogott nyelvezetével száll szembe a kortárs ortodox történetírással, azt állítva, hogy a Római Birodalom és tágabb értelemben a rómaiság (romanitas) bukása valójában egy civilizációs hanyatlás volt, amelyet tíz évszázad alatt sem sikerült teljesen helyrehozni. Tézise azt a csodálatot tükrözi, amelyet a nosztalgikus középkortól egészen a XIX. századig tanúsítottak a felsőbbrendűnek tartott görög–római ókor iránt. A szerző szerint a katasztrofális V. századtól, vagyis a középkor kezdetétől a "postromanitas" gyakorlatilag minden területen a civilizáció visszaesését eredményezte, egyes régiókban, például a Brit-szigeteken, egyenesen a vaskorhoz való visszatérést.
Az idősebb Plinius nagy művében lelkesen írt Itáliáról amely: "lág minden országának tanítványa és egyben édesanyja, az istenek akaratából arra hivatott, hogy ragyogóbbá tegye magát az eget is, egyesítse és kiművelje a világ szétszórt népeit, egyetlen művelt nyelv használatával kapcsolja össze a sokféle nyers nyelven beszélő népeket, közelebb hozza őket egymáshoz, és megadja nekik az igazi műveltséget, s röviden szólva az egész világ valamennyi népének hazája legyen! " Roma aeterna - Róma örök (Tiberius szavai) "A régi Róma elpusztult, ma már csak romjai emlékeztetnek egykori fényére, s vele együtt eltűnt a történelem színpadáról az a római ember is, aki egykor Európában, sőt a Földközi-tenger egész térségében, majdnem ezer esztendeig fontos szerepet játszott. A háborúk, a járványok, a természetes szaporulat csökkenése következtében ez az egykor kemény, bátor nép elsorvadt. A kevéssel is beérő, szorgalmas római földműves, az érdekeit soha szem elől tévesztő kereskedő, a tenger száz veszélyével szembeszálló hajós, a pénzügyletek gyanús útvesztőiben is jártas, kérlelhetetlen pénzember az évszázadok során elpusztult és amit alkotott, eltűnt.
A történelmet persze nem lehet megismételni, de joggal feltételezhető, hogy ha a görög–római antik civilizációt nem temetik maguk alá a IV–VII. századi germán és arab inváziók, akkor talán már 1000 körül elérjük a XIX. és XX. század technológiai szintjét. Az oxfordi történész diagnózisa szerint "a posztrómai évszázadokban a gazdasági prosperitás és a munkamódszerek látványos hanyatlása következett be, amely a társadalom egészét sújtotta, a mezőgazdasági termeléstől a magaskultúráig, a parasztoktól a királyokig. Magas szintű kulturális eszközök, mint az írás, egyes régiókból eltűntek, az összes többiben beszűkültek". Igaza van: az időszámításunk szerinti első évszázad végén Gallia lakosságának a fele tudott írni-olvasni, ezer évvel később csak alig egy százaléka! A szerző úgy véli, hogy "a vallásos témák túltengése" nagyban hozzájárult a késő ókor és a kora középkor intellektuális hanyatlásához. Nagyon kártékonynak, sőt veszélyesnek tűnik számára "kiküszöbölni a súlyos válság és hanyatlás minden fogalmát a múltról alkotott látomásunkból", és ezekkel a szavakkal ostorozza a kortárs elitek vakságát: "A római Nyugat végét borzalmak sokasága és egy olyan bomlási folyamat kísérte, amellyel őszintén remélem, hogy sohasem szembesülök az életem során.