Ha nincs ilyen rendelkezés az ajándékozási szerződésben, akkor az megtámadható, éspedig sikerrel. Mindenesetre fordulj ügyvédhez, aki az ajándékozási szerződés alapján egyértelmű és pontos választ ad. 2014. 12:17 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: A megajándékozott halála esetén a kötelesrész igény a megajándékozott örökhagyó örökösével szemben azonban nem érvényesíthető. Még életemben felkérhetem gyermekeimet, hogy ügyvéd előtt lemondjanak a részükre járó köteles részről? Ez halálom után támadható lenne? Az öröklés nem kötelező, így az örökös még örökhagyó életében köthet vele olyan kétoldalú megállapodást, hogy nem kíván örökölni. Ez a lemondás a kötelesrészről lemondást is javasolt, hogy magába foglalja. Örökhagyó halála után csak visszautasítással érhető el az, hogy valamely örökös ne örököljön. Visszautasítani is csak a teljes örökséget lehet, nem lehet abból kiválasztani, hogy bizonyos vagyontárgyat megörököl, a másikat nem. Ajándékozási szerződés megtámadása – MMCD. A lemondást ügyvédi vagy közjegyzői okiratba javasolt foglalni.
Mindezek a forgalom biztonsága, a szerződésekbe vetett bizalom ellen ható tényezőkké válhatnak. Nehézséget okoz a bíróságnak e törvényi rendelkezés helyes alkalmazása során az is, hogy a forgalomban egyre nagyobb számban jelentkeznek olyan ügyletek, amelyekben az áruk ára, a szolgáltatások ellenértéke szélsőségek között ingadozik. Ez a körülmény pedig megnehezíti a megbízható forgalmi érték megállapítását. A Ptk. 200. §-nak (1) bekezdése értelmében a felek a szerződés tartalmát szabadon állapítják meg, ezért szabadon alakíthatják ki a szolgáltatás ellenértékét is. Nincsenek elzárva attól sem, hogy a forgalmi értéktől eltérjenek ott, ahol árszabályozás ezt nem tiltja. A Ptk. §-nak (2) bekezdése csak arra az esetre biztosít megtámadási jogot, ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti értékkülönbség feltűnően nagy. A feltárt forgalmi adatok alapján megállapítható értéktől (ár, díj stb. ) való jelentősebb eltérés tehát önmagában - ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egybevetésével nem jelent feltűnő értékaránytalanságot is - nem alap a szerződés megtámadására.
237. §-nak (1) bekezdése], de lehetősége van arra is, hogy az aránytalan előny kiküszöbölésével megszüntesse az érvénytelenség okát, és a szerződést érvényessé nyilvánítsa [Ptk. §-a (2) bekezdésének második fordulata]. Annak eldöntésénél, hogy a bíróság melyik jogkövetkezményt alkalmazza, jelentősége van annak, hogy a felek a szerződést milyen mértékben teljesítették, a teljesítést követően mi lett a szolgáltatások sorsa, a szerződés folytán milyen változások következtek be a felek helyzetében, nem utolsósorban pedig a felek perbeli nyilatkozatainak. Ha a bíróság a megtámadás eredményessége folytán a feltűnően nagy értékkülönbség miatt érvénytelen szerződést érvényessé nyilvánítja, döntenie kell abban, a kérdésben, hogy miként történjék az aránytalan előny kiküszöbölése. E rendelkezésnél a bíróságnak figyelemmel kell lennie arra, hogy - a Ptk. §-a (2) bekezdésének helyes értelmezéséből következően - a törvény a feltűnően aránytalan előny kiküszöbölését rendeli, és ez nem jelenti a szolgáltatás értékének a forgalmi értékre való leszállítását (vagy felemelését).