gépjármű) tisztítása, nem gazdasági célból tartott állatok (kutya, macska) itatása, ellátása, kerti medence feltöltése, és adott esetben a házi ivóvízigény kielégítése (utóbbi esetben az engedélyezés során az ivóvíz-minőséget is kötelezően vizsgálni kell). Ha ezen feltételek közül akár csak egy is nem teljesül (pl. gazdasági célú ivóvíz kivételről van szó), akkor az engedélyeztetés a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz tartozik. Ezek előrebocsátása után, tehát amennyiben korábban, engedély nélkül létesített, háztartási igényeket kielégítő fúrt kútról van szó, akkor a jegyzőhöz benyújtandó kérelemben fennmaradási engedélyt kell kérni. A kérelmet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. Amit a kutakról tudni érdemes - Ezermester 2014/7. (XII. 29. ) BM rendelet 2. melléklete szerinti tartalommal (kérelmező személyes adatai, a kút helye, műszaki adatai, a vízfelhasználás célja, a használat során keletkező szennyvíz elhelyezésének módja, fényképfelvétel a kútról és környezetéről) kell benyújtani.
Pumpálni kell és akkor jön a víz. Előnye hogy teljesen független a vízvezeték-hálózattól, így áramszünetben, csőtöréskor akármikor is működik csak kézi erővel pumpálni kell. Hátránya hogy mivel ott helyből a talajból szívja a vizet, a talajvíz meg szennyezett, pláne egy nagyvárosban így hivatalosan nem iható. Nagykőrösön több helyen is ki van rá írva hogy NEM IVÓVÍZ! Kútépítés - 5 hamis állítás a kútfúrásról!. De vész esetére mikor nincs más akkor jól jön. Most ugráljunk időrendben, a norton kutak előtt voltak az ásott kutak. Régen vidéken minden házépítést egy kútásással kezdtek, csináltak egy ásott kutat. Régen minden tanyán volt egy ásott kút, amelyből vödörrel gém vagy tekerő segítségével húzták fel a vizet. De ezek a kutak mivelhogy nagyfelületen nyitott volt a tetejük így a szennyeződések belehulltak, mivel napfényt kapott a baktériumok is szaporodhattak benne, békák stb úszkáltak benne, nem is volt túl mély így igen szennyezett vizet adtak. Simán a vödör piszkos kézzel való megfogása is elszennyezte a kutat. Az ásott kutat is karbantartani kellett, mélyebbre ásni, tisztítani kell, amit a teljes víz kiemelésével, a kút aljának tisztításával, zúzottkő- vagy kavicsréteg elhelyezésével és fertőtlenítéssel végeztek el.
A szakminisztérium szakemberei megbecsülni sem tudják, hány illegális kút található hazánkban. Ami tény: ha lebukunk, hogy engedély nélkül fúrtunk kutat az udvarban, akár 300 ezer forint bírságot is kaphatunk. A dolog másik oldala, hogy mivel a kút nagyobb része a föld alatt található, a felső rész meg rövid idő alatt nyomtalanul eltüntethető, még nem sokan buktak le vele. Számoljunk, miért éri meg? Személyenként naponta átlagosan 140 liter vizet használunk el, ebből következően egy családi ház napi fogyasztása közel 500-1000 liter (mosás, fürdés, WC stb. ). Éves szintre felszorozva ez kb. 200-500 m 3. Ebben nincs benne az öntözésre elhasznált víz, amely egy átlagos, nem túl kicsi, de nem is nagy kert esetében akár napi 5 m 3 is lehet. Évi 100 napos öntözéssel számolva a telek vízigénye elérheti az 1000 m 3 -t. Az olcsóbb kisebb mélységű kutakból bár emberi fogyasztásra alkalmatlan víz jön, de számtalan dologra ez is alkalmas: mosás, takarítás, WC öblítés, öntözés stb. És a már kész kút esetén a víznyerés költsége csak a szivattyú áramdíja, ami elenyésző a vezetékes vízdíjhoz képest.
Lábszelep A lábszelep vagy visszacsapó szelep közt az a különbség, hogy a lábszelepet a szívótömlő végére szereljük és található rajta egy szívókosár, míg a visszacsapó szelepet nem szükséges a szívócső végére szerelni, helyet kaphat a máshol is s szívócsőben. Azt javasoljuk, hogy kerti szivattyú esetében használjunk jó minőségű lábszelepet. A lábszelep csak egy irányba engedi a vizet áramolni, azaz visszacsapó szelepként nem engedi a visszaáramlást, másrészt szívókosarával - egyfajta durva szűrőként - meggátolja a pár milliméternél nagyobb átmérőjű szilárd szennyezőanyagok felszívását és annak az önfelszívó szivattyúba, majd azon keresztül a rendszerbe történő bekerülését. A lábszelepben egy "tányér" található mely a közte és a lábszelep háza közt lévő gumitömítéshez nyomódik. Ennek a segítségével zár le és küszöböli ki a víz visszafolyását a kútba. A lábszelepet időnként érdemes ellenőrizni és szükség esetén megtisztítani, mert ha a szeleptányér és a ház közé valamilyen szennyeződés kerül, akkor a víz visszaáramlik és minden egyes bekapcsoláskor újra fel kell szívnia szivattyúnak a vizet.
A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
000 Ft feletti rendelés esetén INGYENES szállítás 10 000 Ft felett. Főzelékes Feri - A zöldségeken innen és túl. Tartalom és részletes adatok Tartalom: Szatmári Ferenc agrármérnökből lett szakács és blogger. Első, nagy sikerű szakácskönyve után Feri, a főzelékes azt is bemutatja, mi mindent főz a zöldségeken túl... BESZÁLLÍTÓ LIBRI KÖNYVKIADÓ (NYITOTT KÖNYVMŰHELY) KIADÓ BOOKLINE NYELV MAGYAR SZERZŐ SZATMÁRI FERENC KÖTÉSTÍPUS KEMÉNYTÁBLÁS OLDALSZÁM 98 Vélemények Erről a termékről még nem érkezett vélemény. Egyszer volt hol nem volt 1 évad 8 rész