Különösen az újabb generáció, a fiatalság hallgatja szívesen beszámolóit. Nemzeti és rendszerfüggetlen "érték" az első magyar űrhajós. Legyünk büszkék erre, becsüljük meg ennyi idővel a nagy eseményt követően is. Fontos feladatra vállalkozik ma is: szüntelen figyelmeztet, szót emel bolygónk természeti értékeinek védelméért. Azt vallja ő maga is, amit Albert Schweitzer hirdetett: "a jövő nem fogja jóvátenni, amit te a jelenben elmulasztasz. " Ez igaz környezetünk, s bolygónk védelme kapcsán: a Föld a miénk, a mi felelősségünk, hogy megvédjük. Ferenc pápa mondta nemrég: "A teremtett világ urai, de nem zsarnokai vagyunk". Ugyanezt vallják mindazok a kozmonauták, akik jártak a világűrben, s akik onnan visszatérve felismerték: bolygónk vizeinek védelme mindennél fontosabb, a klímaváltozás és annak a szegénységre gyakorolt hatásai beláthatatlanok lehetnek. Egy testvéribb, "lakhatóbb" világ megvalósításához cselekvő, humanitárius emberiségre van szükség. Alighanem ezt látta, ezt érezhette meg, ezt hozhatta "vissza magával a Földre" Farkas Bertalan is.
35 évvel ezelőtti űrutazására emlékezett visszaFarkas Bertalan, az első magyar űrhajós az évforduló alkalmából rendezett ünnepségen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) kedden. Hozzátette: bár rendkívül nehéz feladat lenne, bízik abban, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) tagjaként Magyarországnak még lesz lehetősége embert küldenie az űrbe. Mint fogalmazott, nagy álma, hogy segíthesse a következő magyar űrhajós felkészülését. Az eseményen Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár méltatta a 35 évvel ezelőtti expedíció űrhajósi és tudományos teljesítményét, kiemelve, hogy egyes, először Farkas Bertalan és társai által tesztelt magyar fejlesztéseket még ma is széles körben alkalmaznak a nemzetközi űrkutatásban. Georgi Ivanov bolgár, Farkas Bertalan, az első magyar kozmonauta és Miroszlaw Hermaszewski lengyel űrhajós (b-j) (MTI Soós Lajos) "Farkas Bertalan űrutazása nem csupán azért jelentős, mert a magyarokat a világon hetediként beemelte az űrhajós nemzetek sorába, hanem azért is, mert megalapozta a magyarországi űrtevékenység máig ható fejlődési irányait" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy egyes, először Farkas Bertalan és társai által tesztelt magyar fejlesztéseket még ma is széles körben alkalmaznak a nemzetközi űrkutatásban.
Öktv adás - Farkas Bertalan 40 éve a világűrben - YouTube
Magyari ez év, 2018 tavaszán hunyt el hosszú betegség után. Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós a mai napig nem tudott napirendre térni afelett, hogy elszakították az égbolttól, nem engedték repülni, és kirakat-asztronautát faragtak belőle, de legjobban egy második űrrepülés hiányzott neki. Azóta rengeteg helyen tartott előadást és élménybeszámolót az egész országban. Tevékenységével nemzetközi elismerést vívott ki Magyarországnak, és napjainkban is részt vesz az űrkutatás népszerűsítésében. Sulyok Attiláné Források:,,, wikipedia A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép.
(Budaörs – 2013. április 6., Budaörsi Infó) A százhalombattai "Matrica" Múzeum 2013. április 5-én 17 órakor nyitotta meg az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan űrrepülésének 33. évfordulójára rendezett Az űrkutatás múltja, jelene, jövője című kiállítást. A rendezvényen a vetített űrfelvételek kísérése gyanánt St. Martin szolgáltatta a zenét. A résztvevők megtekinthették az űrhajósok eledeleként szolgáló bizarr ételcsomagokat, a világűrt megjárt tévémacit, valamint Farkas Bertalan szkafanderét is. A kiállítás megnyitóján a múzeum igazgatónője, Vicze Magdolna és Százhalombatta polgármestere, Vezér Mihály is köszöntőt mondott. Mindketten hangsúlyozták a magyar találmányok és a magyarok tevékenységének jelentőségét a világűrben. A megnyitón St. Martin eMeRTon-díjas előadóművész is közreműködött, aki az űrben készült felvételek látványát zenésítette meg. Százhalombatta polgármestere, Vezér Mihály ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy "én magam részéről – nézzék el nekem –, kicsit meghatottan állok itt, Önök előtt; mert amikor erre az űrutazásra sor került, én Veszprémben a Lovassy gimnáziumban oktattam, és gondolni sem mertem volna, hogy valaha az élet megadja nekem azt a csodát, hogy személyesen találkozhatok Farkas Bertalannal, az első magyar űrhajóssal.
A leghíresebb kísérlet az utazás során az Interferon volt, de a többi is sok eredményt hozott országunknak a kutatások terén. Az űrállomásra magyar élelmiszert is felvittek (még Unicumot is zselés állapotban), amelyet a Konzerv- és Paprikaipari Kutató Intézet kísérleti üzemében készítettek. A konzerveket előállító részleg az üzemépület 4. emeletén volt, és korszerű berendezései csak úgy ragyogtak a tisztaságtól. Egy szovjet ellenőrző delegáció érkezésekor azonban elromlott a lift, ami súlyos problémát jelentett, mert a 3. emeleten éppen lekvárt főztek az asszonyok. Sikerült azonban megoldást találni: a legenda szerint négy izmos lakatoslegény tekerte a felvonót, emberi erővel. A konzervipari készítmények elsősorban magyaros ételeket jelentettek, a szovjet útitárs pedig egy uborkát csempészett fel, hogy kiderítse: milyen az íze az űrben. Az űrhajó felszereléséhez tartozott egy pisztoly is vészhelyzet esetére, és egy cápariasztó is – ha a landolás nem megfelelő helyen történne. Farkas Bertalan így emlékezett vissza a felejthetetlen látványra: " Először látni Magyarországot a világűrből, látni a napfelkeltét és a naplementét.