2021. október 12., kedd Gazdaság A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden publikált Világgazdasági kilátások ( World Economic Outlook, WEO) jelentésében jelentős mértékben feljavította a magyar gazdaság növekedési előrejelzését előző prognózisához képest. Eszerint a közép-kelet-európai régióban Magyarország éri el idén a legnagyobb GDP-növekedést. Az IMF prognózisa szerint a magyar bruttó hazai termék idén 7, 6 százalékkal, jövőre pedig 5, 1 százalékkal növekszik. Az IMF az előző, júliusi jelentésében nem tért ki Magyarországra, az azt megelőző, áprilisi előrejelzésében pedig 4, 3 százalékos GDP-növekedést jelzett az idei évre, míg 2022-re 5, 9 százalékosat. Egy évvel ezelőtt, tavaly októberben az idei évre vonatkozó prognózis 3, 9 százalékos növekedést jelzett. Megjött az uniós GDP-rangsor – második helyen állunk. Az IMF aktuális prognózisa a tavalyi 3, 3 százalék után 4, 5 százalékos inflációt jelez az idei évre, és 3, 6 százalékosat 2022-re. Az áprilisi prognózisban mérsékeltebb, 2021-re 3, 6 százalékos, 2022-re pedig 3, 5 százalékos infláció szerepelt.
Miközben ugyanis a legkisebb településeken élő válaszadók 64 százaléka számít legfeljebb a GDP 2 százalékos bővülésére idén, addig hatoduk (18 százalék) a tavalyihoz hasonló ugrásban bízik. Ezzel szemben a megyeszékhelyeken élők fele recessziót, negyede legfeljebb kicsi GDP-dinamikát vár. A fővárosban élők között a legkisebb (40 százalék) a gazdaság idei csökkenését várók aránya, míg negyedük a kicsi, ötödük pedig a moderált (2-4 százalékos) gyarapodásra számít. Ezt kell tudni a kutatásról! A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét. " Csatlakozz a Pulzushoz! Lassul a GDP növekedése Magyarországon: ezt már a lakosság is meg fogja érezni?. Légy Te is véleményvezér! "
Rajtuk kívül pedig akadt 8 százaléknyi szuperoptimista honfitársunk is, akik 2022-ben elképzelhetőnek tartanak 6 százalék feletti GDP-dinamikát – amire néhány hónapja még sokan képesnek tartották a magyar gazdaságot, a 2021-es - korábban soha nem látott tempójú - 7, 1 százalékos növekedési boom után. Erre számít a PM és az MNB Egyértelműen látszik, hogy a magyarok többsége egyelőre a kormányzatnál kevésbé optimista. A Pénzügyminisztérium (PM) ugyanis a 2022-es költségvetés (még 2021 tavaszán) 5, 9 százalékos GDP-prognózissal rakta össze. Magyar GDP 2022: váratlan eredmény született - Napi.hu. Persze azóta sok minden történt a világgazdaságban és Magyarországon egyaránt. A koronavírus-járvány és az azt követő gazdasági válság sajátos utórezgéseket produkált. Miközben a korlátozásokat szinte világszerte feloldották, a fogyasztás pedig gyorsan helyreállt, többféle probléma teszi próbára a gazdasági növekedést: chiphiány, alapanyag- és alkatrészhiány, logisztikai problémák, magas energiaárak infláció. A problémákat pedig csak tetézi az orosz-ukrán háború és annak számtalan, Magyarországot is érintő következménye.
Varga Mihály elégedett A friss adatok Varga Mihály pénzügyminiszter szerint azt mutatják, hogy Magyarország uniós szinten is eredményesen védekezett a járvány gazdasági hatásaival szemben. A pénzügyér Facebook-videójában elmondta, hogy az 5, 1 százalékos visszaesés kisebb a vártnál, míg az uniós átlag ennél nagyobb, 6, 4 százalék volt. Ezzel olyan országokat előztünk meg, mint Ausztria, Belgium, Franciaország, Olaszország vagy éppen Csehország. Varga Mihály szerint a visszaesést két tényező mérsékelte: a magyar gazdaság ellenálló képessége, amit az emberek elmúlt években elvégzett munkája és a megfelelő gazdaságpolitika alapozta meg; a gazdaságvédelmi intézkedések több oldalról is csökkenteni tudták a válság hatásait. Gdp növekedés magyarország 2021. A pénzügyminiszter ezt követően több kormányzati intézkedést is felsorolt, valamint elmondta, hogy a költségvetésből a fejlesztések támogatására 4000 milliárd forintot fordítottak – így a GDP arányában Magyarországon valósult meg az egyik legtöbb beruházás. Az államadósság maradt az uniós átlag alatt, míg a hiány pedig uniós szinten – tette hozzá.
A járvány csúcsát jelentő 2020-hoz viszonyítva az elmúlt év minden negyedévében magasabb volt a lakosság fizetőképessége. Így volt ez a negyedik negyedévben is, ahol éves viszonylatban 18 százalékos javulás figyelhető meg. A világgazdaságot, beleértve a magyar gazdaságot is, 2021 egészében a koronavírus-járvány által előidézett recesszióból való kilábalás jellemezte – mondta Deszpot Károly, az Intrum kereskedelmi és fejlesztési igazgatója és hozzátette: "A járvány okozta válságból való kilábalás 2021-ben abban az értelemben megtörtént, hogy a magyar GDP már meghaladta a járvány előttit. Az elmúlt évben a lakossági fizetőképesség javulását is elsősorban ez a gazdasági növekedés hajtotta, azonban idén a korrekció vége már előrevetíti a növekedés lassulását, ami a háztartások pénzügyi helyzetére is hatással lehet". Az Intrum fizetőképességi indexe korábban előrevetítette a GDP alakulását is – a mostani számok a követeléskezelő számításai alapján mintegy 4, 7 százalékos növekedést jeleznek előre, kevesebbet, mint a 2021. évi 6, 7 százalékos emelkedés.
Praktikusan ez azt jelenti, hogy a negyedik negyedévben megfigyelt reál GDP szintje nem változik, stagnál a következő év során. Az éven belüli növekedési dinamika pedig nem más, mint a tényleges gazdasági növekedés és az áthúzódó hatás különbsége. Mit is jelent mindez a friss, 2021-es adatokban? Az előzetes GDP-számok alapján a rekord 7, 1 százalékos gazdasági növekedésből 2, 6 százalékpontot (vagyis valamivel több, mint egyharmadát) ez az áthúzódó hatás biztosított. Tehát ha 2021-ben stagnált volna a GDP szintje, akkor is lett volna 2, 6 százalékos gazdasági növekedés, pusztán statisztikai alapon. Ami ezen felül jött, vagyis nagyjából 4, 5 százalék, az volt a valós gazdasági teljesítmény. Ez utóbbi is egyébként rekord a magyar gazdaságban, soha nem volt ekkora éven belüli gazdasági növekedés Magyarországon. De nézzük, mit jelenthet mindez 2022-ben. A tavalyi utolsó negyedévben 2, 1 százalékkal bővült a gazdaság negyedéves alapon. Mi lett volna, ha a piaci konszenzus, vagyis 1, 2 százalék valósul csak meg?
Még mindig tart a magyar gazdaság lendülete, 2019 második negyedévében is öt százalékhoz közeli GDP-növekedésről számolt be a KSH: az első becslés nyers változata szerint 4, 9, míg szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 5, 1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék az előző év azonos időszakához viszonyítva. A statisztikai hivatal az adatokhoz egyelőre csak annyit tett hozzá, hogy a növekedéshez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben. Annyit azonban ez az információ is sejtet, hogy az export, ami az ipart hajtja, érdemben nem esett vissza április és július között, ahogy az építőipari projektekben fontos uniós források sem. Sőt, ugyanez feltételezhető a szolgáltatások esetében meghatározó belső kereslettel kapcsolatban is. Mégis meglepetésre adhat okot, hogy még mindig a tavalyi harmadik negyedévben beállított rekord közelében van a növekedési adat. Az elmúlt félév során ugyanis egyre több jele mutatkozott annak, hogy a magyar gazdaságot is utoléri a lassulás.
Két évtizeden át a Kádár-rendszerben írt újságot, a rendszerváltás a párt lapjánál érte, és a demokráciában is kitartott a Népszabadságnál, lényegében a megszűnésig kísérte a lapot. Mesélik, meghatározó politikusok sorával ápolt baráti kapcsolatot Orbántól Áderen és Simicskán át Gyurcsányig, bár erre ő ma azt mondja, hogy sosem barátságról volt szó, sokkal inkább egymásra utaltságról. Csordás János, Csordás György, Csordás László, Csordás István. Riport Kaposvárról. A Fidesz (meg az ország) következő köztársasági elnökének politikai karrierjét alapjaiban határozza meg, hogy jövő tavasszal ki győz az országgyűlési választáson. Erre jutott Bita Dániel, Pető Péter és Nagy József. Meg arra, hogy Novák Katalinnal szemben ellenzéki jelöltet állítani nem egyszerű feladat.
Mihez kezdene a rezsicsökkentéssel? Miért beszél meleg miniszterekről? Miben hasonlít Orbánra? Miért lépett vissza a javára Karácsony Gergely az előválasztáson? Nagyinterjú az ellenzék miniszterelnök-jelöltjével. Vajon eldönti-e az ukrajnai háború a magyar választást. Erről is beszélgetett a Háromharmad+ adásában Gulyás Márton, Nagy József, Pap Szilárd István és Pető Péter. Algyői Csatatér olajjal, hallal, szálkákkal. Riport. A megválasztott államfő és az ellenjelölt, Róna Péter szereplésének értékelése után arról is beszélt az e heti Háromharmad+-ban Gulyás Márton, Nagy József és Bita Dániel, hogy lehet-e újabb taxisblokád. Riport Kárpátaljáról. Videó Beregszászon a magyar konzulátus előtt kezdtük a napot, ahol olyan környékbeliek várakoznak türelemmel, akik mostanáig még nem igényeltek magyar útlevelet, vagy lejárt a dokumentumuk érvényessége. Sok menekült azt sem tudta, hol hajtja álomra a fejét. Brüsszel megsuhintotta Orbánt, a közönség meg elszokott attól, hogy a demokráciákban vitatkoznak.
Méltattuk a 19 éves Vas Kata Blanka negyedik helyét a hegyikerékpárosok versenyén, szomorkodtunk női kéziseink vereségén, örvendeztünk férfi pólósaink különös és kötelező győzelme felett. Az Ötkarikás szemek harmadik olimpiai kibeszélőjében a triatlonista Bicsák Bence bravúros hetedik helyéről, a kardozó és névnapos Márton Anna térdéről s negyedik helyéről, az úszó Milák Kristóf arcáról, Hosszú Katinka továbbjutásáról, valamint női pólósaink döntetlenjéről cseréltünk eszmét. Az Ötkarikás szemek második olimpiai kibeszélőjében szóba került a magyarok összes fontos vasárnapi eredménye. Kálnoki Kis Attilát és a házigazda Nagy Józsefet annyira lenyűgözte a vívás, hogy még a dzsúdóban is asszót láttak. Tokió expressz, avagy a olimpiai kibeszélője hol Nagy Józseffel, hol Bruckner Gáborral.
Itt nagyon megoszlottak a vélemények arról, hogy már 2002-ben is báb volt-e Medgyessy és miként ütötte ki a ringből riválisát, az MSZP erős emberét, Kovács Lászlót? Nagy József borítékjából jobboldali szerkesztőségek bukott sajtóperei kerültek elő, de a "narancsfotel" tagjai kikérték maguknak a merítés egyoldalúságát és felsorolták azokat a veszélyforrásokat, amelyeket a nemzetközi- és a hazai baloldal jelent a sajtószabadságra. Végül pedig Huth Gergely borítékja került elő a DK-s önkormányzatok agyonjutalmazott jegyzőjéről, Laza Margitról.
Alkategóriák Ez a kategória az alábbi 3 alkategóriával rendelkezik (összesen 3 alkategóriája van). A(z) "Magyar újságírók" kategóriába tartozó lapok A következő 200 lap található a kategóriában, összesen 3 043 lapból. (előző oldal) ( következő oldal) (előző oldal) ( következő oldal)