A Debreceni Agrártudományi Egyetem a megye agrárképzésének legmagasabb szintű intézménye volt 1970 és 1999 utolsó napja között. 2000. január 1. óta a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karaként működik. Története [ szerkesztés] Az egyetem közvetlen elődjének a Magyar Királyi Gazdasági Akadémia tekinthető, ami 1906 és 1944 között működött Debrecenben. (Az országban több gazdasági akadémia működött azonos néven: a debrecenin kívül Kassán, Keszthelyen, Kolozsváron és Mosonmagyaróváron. [1]) A felsőfokú intézetben a képzés három év volt, gimnáziumi, reáliskolai, kereskedelmi akadémiai érettségi volt a felvételi feltétel. 1945. szeptember 26-án az Ideiglenes Nemzeti Kormány a Magyar Agrártudományi Egyetem felállításáról döntött, [2] melyen belül a debreceni intézmény a mezőgazdasági kar egyik osztálya lett Magyar Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar Debreceni Osztálya néven. Ez az agráregyetem képezte a későbbi Gödöllői Agrártudományi Egyetem (ma: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) alapjait.
- A mi egyetemünk ebben lépett, hiszen elsőként létrehoztuk szakalapítóként és szeptembertől indítjuk az agrár üzleti digitalizáció szakot, ami pontosan ehhez a területhez fog szakembereket képezni – hangsúlyozta az intézetigazgató. Az eseményen átadták az agrárgazdálkodás tudományos lapja, a Gazdálkodás folyóirat éves Nívódíjait. A három díjazott között volt egy debreceni egyetemi munkacsoport is. Feketéné Ferenczi Alíz, Szűcs István és Vida Viktória "Családi gazdasági kertek között működő méhészeti vállalkozás üzemtani vizsgálata" című cikkét ismerte el Nívódíjjal a szakmai lap. Az eseményen egyebek mellett az Európai Zöld Megállapodás potenciális hatása az EU és Magyarország állattenyésztésére, az EU klíma- és környezetvédelmi céljainak való megfelelés közvetlen és közvetett hatása a hazai élelmiszergazdaság versenyképességére és a technológiai fejlődés különös tekintettel a digitalizációra és a precíziós technológiákra - szerepe az agrárium környezeti fenntarthatóságában címmel hangoztak el előadások.
Bagdán Boglárka szerint ösztönözni kell a fiatalokat az agrártudományokban való szerepvállalásra, mert ez szükséges a vidéki életforma fenntartásához, az elvándorlás megállításához. Mint mondta: az agrárium kulcsa az ifjúság kezében van. Az Agrártudományi Szekció pályamunkáit, szakmai színvonalát az OTDK Agrártudományi Szakmai Bizottságának elnöke, Pénzes Béla értékelte, majd ünnepélyes keretek között átadták a hallgatóknak az elismeréseket: a 27 tagozat első, második és harmadik helyezéseit, illetve a különdíjakat. A felsőoktatási intézmények sorában a házigazda Debreceni Egyetem bizonyult a legeredményesebbnek, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint a Gazdaságtudományi Kar hallgatói 8 első, 6 második és 9 harmadik helyezést, ezek mellett pedig 14 különdíjat szereztek. Az ünnepség végén, az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Agrártudományi Szekciójának zárásaként Komlósi István dékán (MÉK) átadta a stafétát Gálfi Péter professzornak, hiszen a soron következő, két év múlva esedékes tanácskozást az Állatorvostudományi Egyetem rendezi.
elemeket, melyhez a munkajogi szabályokat csak szükséges keretként használja fel. A gazdasági válság hatására csökken a munkáltatóknak a munkavállalók jóléti kiadásaira fordított kerete, míg a hatékonyság növelése még fontosabb, mint jó gazdasági lehetőségek között. Így a munkajogi szabályozások követése is csak a legszükségesebb minimumok esetében történik, mondhatjuk, hogy a munkajog kiszolgálja a munkaerő-piaci igényeket. A nemzetközi szintéren hasonló folyamatok mennek végbe, melynek kiindulási alapja szintén a gazdasági recesszió hatására kialakult foglalkoztatási helyzet. A nemzetközi szakirodalom külön vizsgálja azt is, hogy a munkajognak mi a szerepe ebben a helyzetben és a vezető munkajogi szakemberek egyenesen elismerik a gazdasági folyamatok munkajogot alakító szerepét. Így jutunk el ahhoz a ponthoz, hogy a munkajog sajátos szociális védelmi funkciója és a gazdasági igények között ellentmondás feszül, amit a nemzetközi munkajogban a "flexicurity" megközelítés kidolgozásával igyekeznek áthidalni.
A tanszék a kutatásaihoz számos pályázaton nyert támogatást (TÁMOP, OTKA, különböző ösztöndíjak). Az eredményeink közlésére minden tudományos műfajban: monográfiák, kommentárok, szakcikkek és konferencia-előadások formájában egyaránt figyelmet fordítunk, s tanszékünk ezen keresztül, valamint a különböző tudományos minősítési eljárásokban való közreműködés révén a hazai szaktudományos közélet elismert szereplője, műhelye. A tudományos tevékenység jól szolgálja a tananyagok megalapozását: a tankönyvek és jegyzetek mind a sajátjaink. Jelenleg futó kutatási projektjeink közül különösen a két "OTKA" érdemel kiemelést. A Dr. Fodor László egyetemi tanár által vezetett, a "Helyi önkormányzati szerepek és eszközök az ökológiai fenntarthatóság megvalósításában" című, 30 hónap futamidejű projekt csaknem 24 m forintos támogatást nyert el. A résztvevők közt több tanszék munkatársait is megtaláljuk: Prof. Fónai Mihály, Dr. Szemesi Sándor, Dr. Barta Attila, Dr. Bányai Orsolya, Dr. Csűrös Gabriella, Dr. Pénzes Ferenc, Leiterné dr. Tóth Katalin, dr. Gyüre Annamária, dr. Bujdos Ágnes, dr. Liptai Noémi.