490 1 2 3 4 5 Kérdések - szavazások Mi az, amiért visszajössz az oldalra? Csak a képeslapokat nézem A verseket is megnézem Az idézeteket nézem meg Néha a novellákát is megnézem Eredmények További szavazások KépeslapokHúsvéti gif-ek « Előző 1 2 3 Következő » összes képeslap Képeslapok száma: 67 db, oldalak: 2/3 H Húsvét Kellemes Húsvéti Ünnepeket vissza a címoldalra képeslapküldő kategóriák Aktuális ünnepeink Boldog Névnapot! Boldog névnapot! Küldj egy szép képeslapot. Kellemes húsvéti ünnepeket idézetek angolul. Küldj egy szívet Küldj virágot Népi hiedelmek, szokások Medárd Szent Iván napja Péter-Pál napja Lőrinc Márton napja Farsang Tudod-e: érdekességek Egysoros okosságok! Manapság mindenki annyit ér amennyit el tud hitetni magáról * Több zseni kéne a világnak - olyan kevesen maradtunk A növényektől türelmet, az állatoktól emberséget tanulunk A csapatmunka lényege: mindig van kit hibáztatni Tévedni emberi dolog, de másra kenni még emberibb Az élet előttem áll, és nem látok tőle semmit Az okos ember hülyéskedik, a hülye ember okoskodik Csak a jövő biztos.
Főoldal Regisztráció Képeslap küldés Képgaléria Frissítések Szavazás Kéréseitek Vendégkönyv Írható kártyák Hírlevél Honlap díszítők Képek Animációk Díszítő elemek Háttér, háttérkép Irodalom Versek Mikulásra Nőnapi versek Anyák napjára Halottak napjára Karácsonyi versek Újévi versek Hangos versek Idézetek - Gondolatok Versek - Mondókák gyerekeknek Locsoló versek 1848. március 15 Pünkösdi versek SMS üzenetek Névnapi Születésnapi Szerelmes Karácsonyi Szilveszteri Szórakozás Szilveszteri, Újévi dalok Karácsonyi dalok Dalszövegek Online játék Kvíz játék Filmkvíz Puzzle Nézz be ide is! Sorelválasztó, sordísz Belépés E-mail: Jelszó: Regisztráció Elfelejtett jelszó Képeslap küldésHúsvéti köszöntés 1 2 3 Következő » összes képeslap Képeslapok száma: 63 db, oldalak: 1/3 Húsvéti képeslap_6 Húsvéti képeslap_5 Húsvéti képeslap_4 Húsvéti képeslap_3 Húsvéti képeslap_2 Húsvéti képeslap_1 Sharon. Húsvéti Üdvözlet! _2011_18 Sharon. Húsvéti köszöntés Képeslap küldés - sharon.qwqw.hu. Áldott Húsvéti Ünnepeket! _2011_15 Sharon. Békés Ünnepet! _2011_16 Sharon.
Nem húsvét ugyan, de a Húsvét szigetek valamennyire hozzá tartozik ehhez a jeles ünnephez. Lássuk, mit is lehet tudni a hatalmas kőszobrokról.... Blog dátuma: 2016-02-21 Látogatók: 3433 fő Ha tetszik oszd meg: Külső forrásból származó cikk! Olvasd el a teljes cikket: YOUTUBE
Jöjjön Vörösmarty Mihály Előszó verse. Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég. Zöld ág virított a föld ormain. Munkában élt az ember mint a hangya: Küzdött a kéz, a szellem működött, Lángolt a gondos ész, a szív remélt, S a béke izzadt homlokát törölvén Meghozni készült a legszebb jutalmat, Az emberüdvöt, melyért fáradott. Ünnepre fordúlt a természet, ami Szép és jeles volt benne, megjelent. Öröm – s reménytől reszketett a lég, Megszülni vágyván a szent szózatot, Mely által a világot mint egy új, egy Dicsőbb teremtés hangján üdvözölje. Hallottuk a szót. Elgondolkoztató sorok Vörösmarty Mihály versében. Mélység és magasság Viszhangozák azt. S a nagy egyetem Megszünt forogni egy pillantatig. Mély csend lön, mint szokott a vész előtt. A vész kitört. Vérfagylaló keze Emberfejekkel lapdázott az égre, Emberszivekben dúltak lábai. Lélekzetétől meghervadt az élet, A szellemek világa kialutt, S az elsötétült égnek arcain Vad fénnyel a villámok rajzolák le Az ellenséges istenek haragját. És folyton-folyvást ordított a vész, Mint egy veszetté bőszült szörnyeteg.
Képszerűség, allegorikusság Már első olvasásra szembetűnő, hogy van a versnek valami allegorikus-szimbolikus jellege. A Vörösmartyról monográfiát író Tóth Dezső szerint ez nem a cenzúra következménye. Vörösmarty olyankor is közvetett kifejezésmódot használ, amikor nem akadályozzák külső okok, hogy nevén nevezze a dolgokat. Ráadásul olyan óriási spontaneitással öltözteti képekbe a történelmet, a nemzetsorsot, hogy ez csakis a kétségbeesett, tragikusan döbbent lelkiállapot következménye lehet. Más elemzők szerint az Előszó nak egyetemes jellege is van, Tóth Dezső ezzel ellentétben úgy gondolja, a vers nem az emberiség egészére vonatkozik, hanem kizárólag a magyar történelem egy tragikus eseményének még eléggé friss élménye jelenik meg benne. Vörösmarty mihály előszó témája. Nincsenek nagy távlatok, szűkebb a látóhatár, emiatt azonban sokkal személyesebb, közvetlenebb is az Előszó, mint Az emberek vagy a Gondolatok a könyvtárban. Emellett van a versnek valami jelenségleíró funkciója: mint amikor valaki nem ért valamit, ezért újra elmondja a rettenetes élményét, hátha akkor fel tudja fogni, ami történt.
Az irodalomtörténészek sokáig úgy gondolták, és egy részük ma is úgy gondolja, hogy ez a mű az 1845-ben írt Három rege. A Három rege egy 3 részes hazafias költemény, gyermekek számára írt tanító jellegű allegorikus mese, amely a haza iránti hűségre és áldozatra buzdít. A mű régóta kiadatlanul hevert, így a költő most elővette, és sikerült megjelentetnie 1851-ben, méghozzá Batthyány Emmának, a 49-ben kivégzett első magyar miniszterelnök lányának szóló ajánlással. Ám az Előszó nem jelent meg vele. Vörösmarty mihály előszó műfaja. Az újabb kutatások (pl. Milbacher Róbert kutatásai) felvetnek egy másik lehetőséget: az irodalomtörténészek azt feltételezik, hogy az Előszó csak 1854-ben született, A vén cigány című vers után! Ezt a feltevést egyrészt arra alapozzák, hogy Vörösmarty drámai jambusokban írta a verset (a drámai jambus egy speciális nyugat-európai verstípusnak, a blank verse -nek a sorfajtája, amely az időmértékes verselésből nőtt ki, és azért nevezik drámai jambusnak, mert a verses drámákban ez a versmérték jellemző).
Most tél van és csend és hó és halál. A föld megőszült; Nem hajszálanként, mint a boldog ember, Egyszerre őszült az meg, mint az isten, Ki megteremtvén a világot, embert, E félig istent, félig állatot, Elborzadott a zordon mű felett És bánatában ősz lett és öreg. Vörösmarty mihály előszó verselemzés. Majd eljön a hajfodrász, a tavasz, S az agg föld tán vendéghajat veszen, Virágok bársonyába öltözik. Üvegszemén a fagy fölengedend, S illattal elkendőzött arcain Jókedvet és ifjuságot hazud: Kérdjétek akkor ezt a vén kacért, Hová tevé boldogtalan fiait? Baracska, 1850 - 1851 telén, télutóján
Már a vers indításában is, amikor a költő jobb időkre emlékszik vissza, van valami tétova, megütköző, csodálkozó szemrehányás, valami belső megrökönyödöttség. A képszerűség, szimbolikusság oka tehát itt az, hogy egy olyan irtózatos jelenség a vers témája, amelyet a költő fel sem bír fogni, meg sem bír érteni, tudatos ítélet által nem tud megragadni, ráadásul az érzelmi gátlás is lehetetlenné teszi számára az esemény átélését. Ilyenkor egy közvetett, képszerű kifejezéssel tud legtöbbet elmondani, ezért használ olyan költői eszközöket, amelyek inkább a kevésbé tudatos szférákra hatnak. Ám ezek a képek mind behelyettesíthetők konkrétumokkal: tavasz = reformkor, tél = zsarnokság, a természet vajúdása = forradalom, szent szózat = szabadság, pusztító vihar = a szabadságharc leverése és megtorlása. Vörösmarty Mihály: Az emberek, Előszó, A vén cigány – Új Hét. Nemcsak Vörösmarty lírája lett '49 után hangulatilag sokkal telítettebb, és lett áttételesebb, elvontabb, hanem más költőink lírája is, pl. Tompa Mihály programszerűen allegorizált (persze, nála ez már a cenzúraviszonyoknak is betudható).
Az Előszó ban a történelem és a természet egybefonódik, ugyanazoknak a vak törvényeknek van alárendelve. A költő a szabadságharc utáni megtorláskor tapasztalt embertelenség, a minden mértéket meghaladó igazságtalanság felett érzett rémületét fejezte ki a történelem erőinek való alárendeltség, a végzetszerűség és a logikátlanság élményének versbe foglalásával. Vörösmarty Mihály Előszó [vers] | Vers videók. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12