Hozzátette: miután országos hálózatról van szó, lehetőség lesz arra is, hogy meginduljon az országon belüli mobilitás is, egy család például számára ideálisabb helyre költözhet, ahol a szülő vagy szülők magasabb fizetéssel járó munkát tudnak vállalni. A Református Szeretetszolgálat kuratóriumának elnöke kiemelte, hogy olyan társadalmi rétegek felé is nyitni szeretnének, amelyek eddig háttérbe szorultak, mint például, az önálló életüket kezdő állami gondozásból kikerülő fiatalok. Az MR Közösségi Lakásalap munkájának ilyen szempontból is társadalompolitikai jelentősége lehet. Lutár Balázs a Magyar Református Szeretetszolgálat szakmai igazgatója, az MR Közösségi Lakásalap egyik ügyvezetője arra emlékeztetett, hogy a Nemzeti Eszközkezelő ügyfeleivel végzett mentori programban országszerte több mint háromezer családot gondozott a két nagy karitatív szervezet, és az esetek több mint 90 százalékában sikerült megoldást találni. Januártól új helyzet lesz, hiszen üzemeltetőként azonnal értesülnek a fizetési elmaradásokról, nemcsak arról kapnak értesítést, amikor valaki már hat havi elmaradást halmozott fel, így gyorsabban, eredményesebben tudnak lépni.
A Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány bemutatkozása: A szervezet elsődleges tevékenységi területének a Kárpát-medencét tekinti, az egyetemes magyar, nemzeti határokon átívelő felelősségvállalás jegyében. Szeretetszolgálatunk egy református hátterű, keresztény alapértékekre épülő segélyezéssel és fejlesztéssel foglalkozó segélyszervezet. Meggyőződése szerint az emberi élet képviseli a világon a legnagyobb értéket. Humanitárius eszközeivel fajra, nemre, vallásra, politikai hovatartozásra való tekintet nélkül segít. Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06 A Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítványt 2006-ban alapította a Magyar Református Egyház Zsinata. Kezdetben az intézmények létrehozása, fejlesztése volt a szervezet elsődleges célja, ám reagálva a megnövekedett igényekre, immáron hagyományos segélyezési munkát is folytatunk. Egyházunk gazdag, évszázados diakóniai múlttal rendelkezik, ezekből az ősgyökerekből és egyháztagjaink imádságos szeretetéből táplálkozik a Református Szeretetszolgálat.
Az újonnan induló lakásalaphoz kerülő emberek nagy részével már korábban is találkoztak, az pedig, hogy az érintettek továbbra is egykori lakásukban élnek, azt mutatja, hogy a személyes mentorálás eredményes volt. Vecsei Miklós beszédében azt hangsúlyozta, hogy a két szervezet figyelmének központjában mindig az ember áll. A Máltai Szeretetszolgálatnak több, lakhatást segítő programja is zajlik, ezek során rengeteg tapasztalat halmozódott fel, és rengeteg kilátástalannak tűnő helyzetből sikerült visszahozni az adósokat. Az alelnök kiemelte a Felzárkózó települések programot is, mely a 300 legszegényebb településen létesít bérlakás állományt, és megemlítette az egykor Pokoli torony néven ismert veszprémi társasházat is, amely a Szeretetszolgálat Jelenlét programjának köszönhetően szegregátumból lett elfogadott normák szerint működő lakóközösség. A veszprémi önkormányzat ezt követően bízta rá a szociális bérlakásállományát a máltai szervezettel közösen létesített lakásügynökségre, mely három év alatt felszámolta a kintlévőségeket, és egyfajta mobilitást is elindított azzal, hogy a bérlőket a szükségleteiknek megfelelő lakásokba helyezte el, az egyedül maradt időseknek például alacsonyabb költséggel fenntartható kisebb lakást ajánlott, a több gyermekes családok pedig nagyobb alapterületű bérleménybe költözhettek.
– Hány lakása van már az MR Közösségi Lakásalapnak? 2021-ben egyetlen lakást sem vesz át az alap, az új szervezet január 1-jén kezdi meg tényleges működését. – Mennyi lesz a lakbér? A jelenleg bérbe adott ingatlanoknál átlagosan 10 000 forint a bérleti díj. A jogszabály szerint az érvényes bérleti szerződésekben foglalt díj két éven át változatlan marad. – Hogyan tudják összeegyeztetni a karitatív tevékenységet az esetleges kilakoltatásokkal? Az alapító szervezetek a lakhatás hosszú távú fenntartásáért dolgoznak, a cél nem a fizetési kötelezettségek kikényszerítése, hanem az érintettek fizetőképességének megőrzése – akár mentorálással, kríziskezeléssel, mobilitással, az elérhető támogatások felhasználásával, folyamatos szociális kíséréssel kiegészítve. A lakhatásért mindenkinek fizetnie kell, ez még egy munkásszálló vagy emelt szintű ellátást nyújtó bentlakásos intézmény esetében is így van. A karitatív szervezetek eddig sem azért dolgoztak, hogy a mindenki által kötelezően kifizetett díjakat a rászoruló embereknek ne kelljen megfizetniük, hanem azért, hogy az érintettek erre képessé váljanak, vagy a kötelezettségeik ne haladják meg a lehetőségeiket.
– Azelőtt tudunk megoldást keresni, hogy a felmondási eljárás megkezdődne – mondta Lutár Balázs. – Nagyon fontos, hogy ezzel a mentális terhelést is megelőzhetjük, hiszen sokaknál a felszólítás nyomán jelentkező fenyegetettség önmagában is komoly terhelést jelent. Major Gábor, a Máltai Szeretetszolgálat programvezetője, az MR Közösségi Lakásalap másik ügyvezetője azt hangsúlyozta: "nem lakásban, hanem lakhatásban gondolkodunk. " Mint mondta, az Eszközkezelőtől érkező bérlők jellemzően idősebbek a magyar társadalom átlagánál, 2005-ben, 2006-ban hitelképes emberek voltak, többségükben 30-40 éves koruk között adósodtak el. A nyudíjkorhatárhoz közelítő emberek mellett az eladósodottak között vannak sokgyerekes családok is. Major Gábor szerint arra kell számítani, hogy a sérülékenyebb társadalmi csoportból lesz a legtöbb bérlő, nagyon sok végrehajtással terhelt családdal fogunk találkozni, akik kiemelt szociális odafigyelést igényelnek. A lakásalap munkája várhatóan sokrétű és összetett lesz, a konkrét feladatokat nagyon sok minden befolyásolhatja, ezek között ott lesz a foglalkoztatás, a családi állapot, a lakás minősége, de még a fűtési rendszer fajtája is számíthat.