"), írói-színészi működése mégis elsősorban a viszonylag jól fogadott horrorfolytatásokat jegyző Jeff Burrhöz ( A mostohaapa 2., Bőrpofa: Texasi láncfűrészes mészárlás III. ) köthető. Mindkét kulcs-alkotó tehát a Video Archives ifjú titánjaitól függetlenül bontogatta szárnyait, és volt már némi filmes múltjuk Quentin szárnyalása előtt is, ami sokszor elkerüli az ítészek figyelmét. Az Alkonyattól Pirkadatig első folytatása ugyanis nem a Tarantino nevéhez fűződő, ide-oda utalásos zsáner-kifordítások közé tartozik (mint az első rész), hanem inkább a "csináljunk furcsa-vicces horrorfilmet sok egyedi vágással és beállítással"-iskolához, melynek egyik alapítója maga Raimi. Nem mintha az Alkonyattól Pirkadatig 2. -ben nem lennének utalások. Alkonyattól pirkadatig 2 texasi vérdíj. Egy helyen még a Psycho is megkapja a magáét (ezt talán ki lehetett volna hagyni), de az utalás ebben az esetben egészen más, mint Quentin barátunknál: teljesen konkrét, paródia-szintű tiszteletadásról van szó, vagy éppen távoli idézetről (ilyen pl. a Vad bandá ra emlékeztető leszámolás a film végén), nem egy konkrét ötlet átültetéséről és átköltéséről.
Két texasi bűnöző, Buck és Luther egy mexikói kisváros bankját akarja kirabolni. Lawson seriff Buck nyomába ered, mert sejti, hogy Lutherrel együtt rosszban sántikálnak. Úton Mexikóba Luther kocsija lerobban. Elindul a legközelebbi helyre segítségért, ami nem más, mint a Titty Twister nevű hírhedt lebuj. Xpress. Alkonyattól pirkadatig 2. - A texasi vérdíj. Luthert útközben megharapta egy denevér, s vámpírrá változik. Közben Buck már összeverbuválta az akcióhoz a csapatot. Nem sejtik, hogy a megérkező Luther halálos veszedelmet jelent mindannyiuk számára, hisz egyetlen harapással bárkit vámpírrá változtathat.
(És persze már az eredeti film is komoly adósa volt pl. a Gonosz Halottak 2. -nek. ) Kellemes meglepetés még a szereposztás: a B-kategória színe-javát gyűjtötték össze, ami sokaknak biztosan ijesztő vagy éppen semmitmondó, nekem viszont kifejezetten szimpatikus. Whitaker mellett megkapjuk Robert Patricket ("higanyember", T2), Bo Hopkinst (avagy aki szerepelt is a Vad Bandá ban), Bruce "Mindenlébenkanál" Campbellt (alias Ash a Gonosz halottak -sorozatból, Tiffani-Amber Thiessent (mert egy szappanopera-sztárnak azért be kell csúsznia), Danny Trejót (ki se lehetne hagyni) és még jópár ismerős arcot (az embert, aki tudja, mit tettél tavaly nyáron; Woody Harrelson öccsét; az átállt katonát az Alien 4. -ből; az első részben kinyírt ranger fiát stb. ). Spiegelék tehát nem akarták újraforgatni sem Ash második, sem a Gecko-fivérek első nagy kalandját, inkább vettek néhány szimpatikus ötletet, és eljátszottak velük. Kell egy csapat? Persze hogy kell! Akkor amúgy A hét mesterlövész- módjára összeszedjük.
Kolibri szinház januári műsora Tevékenységi kör: színház a gyermekek és a kamaszok minden korosztályának Cím: Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház (Budapest, VI., Jókai tér 10. ); Kolibri Fészek (Budapest, VI. Andrássy út 74. ); Kolibri Pince (Budapest, VI. Andrássy út 77. ) Megye: Pest Telefon: 061 311 08 70, 061 312 06 22 Fax: E-mail: Honlap: Megtekintve: 36284 Színházról 1992 óta fenntartónk Budapest Főváros Önkormányzata. Három állandó játszóhelyünk a Kolibri Színház (családi programok), a Kolibri Fészek (szobaszínház a legkisebbeknek) és a Kolibri Pince (ifjúsági előadások, drámafoglalkozások). Kolibri Színház Műsor. Évente 550 előadást tartunk, 55 000 nézőnek. Rendszeresen turnézunk országszerte és a nagyvilágban. Közreműködünk a Glitterbird, Small Size, Platform 11+ Európai Uniós együttműködésekben. A színház igazgatója és művészeti vezetője Novák János, zeneszerző, rendező. 78 teljes állású tagunkból 25 színész, egyenlő arányban prózai- és bábművészek. Fiatalokkal és vendégművészekkel is dolgozunk. Sikerdarabjaik továbbjátszásából alakult ki az a 30 darabos repertoár, melyben minden műfajban, minden korosztály megtalálja a neki megfelelő előadást.
Szomorú vagy sem, de ez a helyzet. A filmek, sorozatok váltak a nagy tömegek fogyasztási cikkeivé, míg a kultúrára vágyóknak továbbra is ott van a színház. Lehet, hogy a legtöbben az iskolában szerzett rossz tapasztalataik miatt fordulnak el a színjátszástól? Megeshet. Sokunkban hagyhatott mély sebeket, mikor szövegkönyveket, egész drámákat és tragédiákat kellett úgy elolvasnunk, mintha regények lennének, holott eleve nem erre lettek kitalálva. Emiatt részben az oktatás is hibáztatható, ám nagyobb valószínűséggel a kereslet-kínálat arányban kell a bajt keresni. Amíg a mozi olcsó szórakozási alternatívát kínál, addig a tömegek nem fogják újra elárasztani a színházak nézőtereit. De talán nem is baj, hiszen így a tényleges színművészet megmarad azoknak, akik a csemegét kedvelik, akik tényleg nagyra értékelik a valódi drámát.
Amíg egy mozgóképet akárhányszor megnézel, mindig ugyanolyan lesz, addig egy színházi előadásban bármi bármikor megtörténhet. Például ha egy színész elfelejti a szövegét és rögtönöz. Vagy ha egy díszlet elszabadul, egy mozdulat nem úgy sikerül, és a többi. A maga módján minden este megismételhetetlen, még akkor is, ha akár több százszor is adja elő ugyanaz a gárda ugyanazt a darabot. És itt bukkan elő a másik nagy különbség: a színházban élőben láthatjuk a neves művészeket! Egy filmen a jóképű sármőr vagy csinos hölgy csak egy távoli alak marad, akit sosem fogunk a saját szemünkkel látni, ezzel szemben a színház nézőterén ülve a szereplőkkel egy levegőt szívunk, velük eggyé válva élhetjük át a történet fordulatait, izgalmait. Tény, hogy egy mozijegy jóval olcsóbb, mint egy színházjegy, ezzel kár is lenne vitatkozni. Sokan talán pont ezért is teszik le a voksukat az előbbi mellett. De az is közrejátszhat, hogy a filmvásznon – pont az élettelenségéből, mesterségességéből adódóan – sokkal több fordulatot, látványelemet tapasztalhatunk meg, míg egy darab előadása mindössze a világot jelentő deszkákra korlátozódik.