Többek között multifunkciós kiállítótér kapott helyet az altemplomban, és a templom nyugati tornya is látogatható. A dóm helyén álló korábbi Szent Demeter-templom maradványa, a Dömötör-torony a város legrégebbi építészeti emléke, ugyancsak látogatható. A világ negyedik és Magyarország második legnagyobb zsinagógáját 1903-ban avatták fel, tervezője Baumhorn Lipót. Az új zsinagóga belsejét a román, a gótikus, a barokk stílus elemei mellett a szecessziós növénymotívumok teszik különlegessé. Családi élmények télen-nyáron A vadaspark – 44 hektáros területen – szinte egész napos programot kínál a város szélén. A Hét Kávézóban a finom olasz pörkölésű kávék mellett japán és kínai teákat is ihatunk. 90 es évek magyar alternative zenekarai 3. Az A2 Gastro Cafféban a kávéélmény mellett lehetőségünk van akár ebédelni is. A belvárosban sétálva kihagyhatatlan a Rudi & Fickó finomság-előállító műhelye, ahol igazi péksütemény-különlegességeket kóstolhatunk. Szegedet méltán nevezhetnénk a cukrászdák városának is, hisz jártunkban-keltünkben folyamatosan ki vagyunk téve a csábításnak.
Demós szinten természetesen életerős volt a korabeli hazai thrash-vonal (Atomic, Barbed Wire, Eclipse, Beyond – hogy csak az ebben az évben demókkal jelentkező zenekarokat említsem), de kiadói támogatáshoz az angol nyelvű dalokkal próbálkozó bandák ekkor még nem jutottak. S épp eleget filmeztek, hogy filmográfia is dukáljon nekik. A 90-es évekre, természetesen minden megváltozott. Tervgazdaság helyett piacgazdaság épül. A párt helyett a pénz diktál. A zenei infrastruktúra korábbi állami monopóliumainak vége, pluralizmus van. 90 Es Évek Magyar Alternatív Zenekarai – 90 Es Évek Magyar Alternative Zenekarai 7. Bármit lehet, lázadni, keresni, alkotni, szabad a gazda. Ennyiben könnyebb a zömmel feloszlott régiek helyére lépő új zenekarok helyzete. Nehezebb viszont annyiban, hogy ez az egész egyszerűen már nem úgy fontos, mint a szocializmus végelgyengülésének éveiben. Nincs ők és mi. A földalatti nem olyan izgalmas hely többé, ahol a közepes teljesítményt is a komolyak közelébe emeli a környezet aurája, az alternativitás végképp megszűnt önmagában érték lenni. Csak maga a produkció számít, a mérce pedig nemzetközi, egyetemes zeneileg a Kampec Dolores, szövegileg a Kispál és a Borz biztos átlépte.
Hány vadfeminista szükséges egy villanykör… bocsánat, egy rossz forgatókönyv megírásához? A gond az, hogy ez nem egy kellemetlen vicc kezdete. Fekete karácsony kritika chapter. "De most komolyan, miééért kell egy második remake??!! " – sírtam fel, amikor kiderült, hogy Bob Clark 1974-es alapvetéséből megint valami új verziót készítenek, ráadásul a Blumhouse Productions égisze alatt. A Jason Blum nevéhez kötődő cég eleinte egyébként még minőségi filmeket is produkált, de az utóbbi években elég érdekes irányba döcögött a szekér – noha hozzá kell tennem, hogy a nagyközönség azért értékelte ezeket a produkciókat is, viszont a horrorrajongói keménymag egyre gyanakvóbb szemmel figyelte a felhozatalt. És amúgy nem magával a remake intézményével van bajom, mert lehet az jó is, inkább csak nem értem, miért kell újabb Fekete karácsony, újabb Harag, mikor annyi mindent lehetne még csinálni… ja, hogy az ötletek fogytak el? Az más, akkor adjuk át a lehetőséget igazi kóklereknek, akik gond nélkül készítenek el olyan filmeket, mint a Felelsz vagy mersz, A csodagyerek, a Slender Man, vagy lényegében egy rakás másik cím, ami az utolsó másfél évben készült.
Tóth Csaba Az 1974-es Fekete karácsony egy halál egyszerű slasher volt, ami műfajbéli elsőségével, valamint a jól eltalált atmoszférájával és beteges telefonhívásaival vált mégis emlékezetessé. Egy sima remake-nek nem sok értelme lett volna – amúgy is már megcsinálták 2006-ban -, és tudta ezt a Blumhouse is. Pont ezért bízták meg a rendezéssel Sophia Takalt ( Démonaink), aki egy új, merészen és radikálisan feminista olvasattal állt elő, általa pedig benne volt a levegőben, hogy egy nagyon 2019-es verzió szülessen a klasszikus horror alapján. Takal jó érzékkel a sok egyetemi campuson máig uralkodó macsó férfidominancia kritikájára építi fel meglehetősen dühös filmjét, és ez a düh Donald Trump Amerikájában teljesen jogos és érthető. Csakhogy nem elég feldobni a ma divatos témákat, ki is kellene bontani őket, de odáig az alkotók már nem jutnak el. Fekete karácsony kritika rawat. A rendező úgy gondolta, hogy elég, ha a szereplők szájbarágós monológok és dialógusok képében tolják a képünkbe a film aktualitását, de ez a fajta direktség egyáltalán nem tesz jót a filmnek, mert a multiplexbe egy horrorra elsősorban szórakozni megyünk, és nem azért, hogy üzenetet rágjanak a szánkba.
Pozitívum Imogen Poots Negatívum Kiherélt gyilokok Borzalmas befejezés Izzadságszagú üzenetek Végszó Sophia Takal "őrületen feminista" filmet ígért a Fekete karácsonnyal: szerintünk csak őrülten rossz lett. Egyrészt pont a bénán tálalt feminista tartalomnak, másrészt az alacsonyabb korhatár miatt eszközölt last minit vagdosásnak, de leginkább az utóbbi évek egyik legelborultabb fordulatának hála.
Minden sötétebb vibrálás nélkül. Nem véletlen, hogy a Bastille-előadást emlegetem, hiszen annak a nagy, felülmúlhatatlannak tetsző előadásnak és az operabélinek is Michel Plasson volt a karmestere. Fekete karácsony kritika. Plasson, ha nem is művelt csodát, a franciás, lírai játékstílusra rá tudta venni az Operaház Zenekarát (bár az ültetési renden változtathatott volna, hogy például a fontosabb szerepet kapó hárfa még hallhatóbb legyen), de arra nem, hogy az makulátlanul, a párizsi operazenekarhoz hasonló finom hangokat, rezgő pianókat megszólaltatva játsszon. A Zenekar, ahogy rögtön a nyitányból is kitetszett, jobban érezte magát a crescendókban, a végjátékokban, a sötétebb színek mozgatásakor. Az egyik leghatásosabb jelenet így az első felvonás zárlata lett, mikor is Werther egyedül maradván rádöbben, hogy szerelmét eljegyezték, és kiordítja magából bánatát. Fotók: Nagy Attila Jules Massenet: Werther (Magyar Állami Operaház) Szöveg: Édouard Blau / Paul Milliet / Georges Hartmann. Díszlettervező: Horesnyi Balázs.