Az Intézet 2010 óta kiemelt kutatási feladatának tekintett összehasonlító kutatás a metodológiáját tekintve szélesre szabja a vizsgálandó jogszabályok és a kapcsolódó politikai-jogi dokumentumok körét, és hasonló komolyabb kutatási elõzményekkel nem is rendelkezik. Magyarországi Kisebbségek Helyzete: Identitás-Migráció-Modernizáció. A Magyarországi Kisebbségek Gazdasági, Társadalmi Helyzete. | Tk Kisebbségkutató Intézet. A hazai és a szomszédos országbeli kisebbségi jogi normák módszertanilag megalapozott és rendszeres gyûjtését, elemzését sem más tudományos mûhelyekben, sem a kérdéssel foglalkozó kormányzati és parlamentáris szervekben nem végezték még el, ezeknél legfeljebb csupán az adott idõpontban legfontosabbnak ítélt, ugyanakkor csekély számú, terjedelmükben akár korántsem teljes és hatályukat tekintve is meghatározatlan jogszabályok felsorolása található. A vonatkozó magyarországi joganyag kigyûjtése mellett megindult egy összehasonlító szempontrendszer kialakítása is, amelynek alapján lehetõvé válik a különbözõ országokban élõ kisebbségek helyzetének összehasonlító elemzése. Emellett megkezdõdött az összehasonlító kutatás további módszertani és technikai elõkészítése, valamint a tényleges adatgyûjtés is.
A kisebbségi törvény a magyarországi cigányság számára történelmi jelentőségű, hiszen először ismerte el jogszabály ezt a népet kisebbségként, államalkotó tényezőként, biztosítva a cigányok egyéni jogai mellett a kollektív önszerveződés lehetőségét, a helyi és az országos kisebbségi önkormányzatok megalakítását. 1994-1995-ben 477 helyi cigány kisebbségi önkormányzat jött létre (a kisebbségi arányokat jelzi, hogy a másik 12 nemzeti kisebbség kerületek kisebbségi önkormányzatai közvetett választások útján létrehozták a Fővárosi Cigány Kisebbségi Önkormányzatot, valamint 53 fővel megalakult az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat (OCÖ) is.
Ugyanakkor a cigányság helyzete teljesen más a többi kisebbséghez képest, szociális, kulturális és oktatásban elfoglalt szerepük is csekély, hátrányos helyzetben vannak. Az Európai Unióhoz való csatlakozás, ha eleinte nem is, de az utóbbi időben változtatásokra és nagyobb nyilvánosságra késztette a cigány népesség helyzetének kérdését. Magyarország Európai Uniós elnökségének éve (2011) a romák szempontjából sikeresnek mondható, hiszem Járóka Lívia, Európai Parlamenti képviselő kezdeményezésére elindulhatott egy európai szintű stratégia a romák helyzetének rendezése céljából. Okostankönyv. Így nem csak hazánk mozdult el az évek óta fennálló mozdulatlan helyzetből, hanem egész Európa megismerhette a magyar és európai roma népesség problémáit. Remélhetőleg a mostani kezdeményezés sikeres lesz, nem áll meg a haladó szakaszban és végleg rendeződhet a cigányok helyzete, amely a későbbiekben re-integrációval, kormányzati és európai szintű szabályozással és támogatással felfelé ívelő tendenciát mutathat. Jogalkotás és új intézmények Az Antall József (1932-1993) vezette kormány már 1990-ben új, országos hatáskörű intézményt hozott létre: a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt (NEKH), amely elsődleges feladatául a kormány kisebbségpolitikai döntéseinek előkészítését, a kisebbségi politika elvi megalapozását és koordinációját kapta.
A kisebbségek védelmével kapcsolatban ugyanakkor nem csak a romák helyzetét érintették a felszólalók: többségük a nők esélyegyenlőtlenségét és a szexuális orientáción alapuló diszkriminációt is kritizálta. Az Egyesült Államok, Svájc, Belgium és Norvégia mellett Franciaország képviselője is kritikát fogalmazott meg, kifogásolva, hogy az új alkotmány 15. cikkelye rendelkezik az eltérő szexuális orientáció miatt elkövetett jogsértésekről. A Magyarország számára megfogalmazott kérdések és ajánlások másik nagy csoportja éppen ezzel, azaz az új alkotmánnyal foglalkozott. A német küldött kérdésként fogalmazta meg, hogy az új alaptörvény miért korlátozza az alkotmánybíróság jogkörét, és hogy tervez-e változtatni ezen a magyar kormány, de Olaszország is további információkat kért az alkotmánybíróság jogkörével kapcsolatos változásokról. Szintén népszerű téma volt a vitában a magyar médiatörvény, amivel kapcsolatban a német felszólaló az ENSZ jelentéstevőjét idézve arra figyelmeztetett, hogy a jogszabályban még mindig vannak olyan elemek, amelyek nem illeszkednek a nemzetközi emberi jogi előírásokhoz.
Az adatgyûjtést követõen, az adatbázis birtokában a kutatás teret kíván szentelni – és hosszabb távon lehetõvé kívánja tenni – a jogtörténeti fejlõdés vizsgálatának, a különbözõ kisebbségi joganyagok, ágazatok vagy különbözõ kisebbségpolitikai periódusok kvantitatív és kvalitatív összehasonlításának egy monografikus elemzés keretében. Végül, de nem utolsósorban a tárgyilagos elemzéshez elengedhetetlen és komoly hiányokat pótló adatbázis megfelelõ kiindulási alapot jelenthet más kapcsolódó kutatások, illetõleg a politikai döntéselõkészítés, az adott országról szóló rendszeres policy jellegû gyorsjelentések készítése számára is. Az adatbázis jövõbeni felhasználói ugyanis jórészt napra kész, a tervek szerint rendszeres idõközönként frissülõ információkat szerezhetnek egy-egy ország kisebbségi jogának adott területével, vagy egy bizonyos kisebbségi jogi kérdés több országban való megoldásaival kapcsolatban. A kutatás a kisebbségi jog fogalmának és a kapcsolódó keresési tárgyszavak módszertani meghatározásával kezdõdik, amelyek a körülmények ismeretében országonként eltérõek lehetnek.
Csehszlovákiában a szlovák területek déli részén élő magyarságot akarták megfosztani önálló közigazgatási lehetőségeitől. Észak-dél irányú közigazgatási egységeket képeztek, melyek már szlovák többségűek lettek. A nyelvtörvény szerint, ha a kisebbség létszáma egy helységben elérte a 20%-ot, nyelvüket hivatalos nyelvként használhatták. A magyarság szellemi központjaiban: Pozsonyban 50% körül alakult a magyarság aránya, míg Kassán ennél is többen 75% körülire volt tehető a magyarság. Az iskolák államosításával csökkent az anyanyelvi oktatásban részesülők száma, összességében a magyar diákok 25-30%-a nem részesült anyanyelvi képzésben. A húszas években még két magyar politikai párt működött, a harmincas évek második felében ezekből alakult az Egyesült Magyar Párt Jaross Andor és gróf Esterházy János vezetésével. Baloldali fiatalok alakították 1928-ban a Sarló mozgalmat, melynek hatása az egész Kárpát-medence szellemi életében érvényesült. A Sarló tagjait erős szociális érzékenység és a Duna-völgyi népek megbékélésének vágya jellemezte.
Ők nagyon elfoglalt emberek, és nem fogják az idejüket vesztegetni az önéletrajzodra, ha első pillanatra nem illessz bele a képbe. 8. Ne legyen az önéletrajzod túl hosszú Fontos, hogy ne legyen 1 A4-es oldalnál hosszabb az önéletrajzod. Ez elég hogy felsorold a fontos és szükséges információkat magadról, tanulmányaidról, tapasztalataidról és egyéb kompetenciákról. Néhány extra tipp, hogy még jobb legyen a CV-d: - fogalmazz tömören - olyan szavakat használj, amit a nem szakmabeliek is megértenek - ne használj rövidítéseket, a HR-esek valószínűleg úgy sem értik a nagy részét - ne túlozz: csakis őszintén beszélj a képességeidről - pontos megnevezéseket használj (pl. Hogyan írjunk jó szakmai Önéletrajzot? - Accace Hungary. intézmények, kurzusok neveinek feltüntetésekor) Még ha úgy hiszed is, hogy nincs semmilyen tapasztalatod, amitől a CV-d érdekesnek vagy szakmainak tűnne, megnyugtathatlak, van. Van, amiben te vagy a legjobb és legkülönlegesebb. Ezt foglald az önéletrajzodba, és a tökéletes állás megtalál téged.
Ilyenkor elég csak annyit írni, hogy mikor végzett. Önkéntes munkák és egyéb ismeretek Ma már egyre gyakoribb és népszerűbb az önkéntes munka, nem csak a fiatalok körében. Ezeket sem kell több oldalon keresztül, havi bontásban leírni az összes önkéntes tevékenységet, amit végeztünk. Elég csak csoportosítani. A legtöbb letölthető önéletrajz különszedi, de elég egyéb ismeretek alcím alatt felsorolni, milyen nyelvet beszél az illető, azt milyen fokon. Ide lehet írni a jogosítványt és az egyéb tanfolyamokat. Mit írjunk magunkról? Legutóbb már írtunk arról, hogy kerülni kell a kliséket. A készségeket sem feltétlenül kell felsorolni, de ha írunk is valamit, arra tudunk kell példát mondani. Lehet olyan, hogy leírjuk, jó a problémamegoldó képességünk, erre az interjúztató nyugodtan rákérdezhet, hogy miért gondoljuk így. Ezért fontos, hogy bármi, amit leírunk, azt tudjuk alátámasztani. Nyugodtan írhatunk akár felsorolva, akár pár mondatban magunkról, a hobbinkról, de itt is kerüljük a kliséket: sokan szeretnek vagy szeretnének utazni, rengeteg könyvet olvasunk és imádunk főzni.
A rövid ideig, mindössze néhány hétig vagy hónapig végzett munkák felsorolása vagy említése abban az esetben elengedhetetlen az önéletrajzunkban, ha egy olyan szakmai kompetencia megszerzését eredményezte, mely kiemeli pályázatunkat a többi jelölt anyaga közül. Ahogy korábban is említettük, a rengeteg munkahely nem a széleskörű szakmai tapasztalatunkról árulkodik elsősorban. Akár azt a benyomást is keltheti a munkáltatóban, hogy nem tudunk vagy nem is akarunk sokáig egy munkahelyen dolgozni. Az önéletrajzokkal kapcsolatos sorozatunk következő részében azon hibákat fogjuk elemezni, melyeket ha elkövetünk az önéletrajzunkban, jelentősen rontjuk saját pályázati esélyeinket. Ha tetszett a bejegyzés, kövessen minket közösségi oldalainkon, Facebook -on és LinkedIn -en. forrás: