A Nemzeti Emlékezet Bizottsága, valamint az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpontja gondozásában jelent meg a Zala megye szovjetizálása 1945–50 című kötet. A könyv az ország egy délnyugati szegletének, egy dunántúli megyéjének politikai és társadalomtörténetét mutatja be az ország megszállásától kezdődően egészen a szovjet tanácsrendszer bevezetéséig – mondta Káli Csaba történész, a könyv szerzője, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltárának igazgatóhelyettese. "Ha a kvintesszenciáját kellene adnom ennek az ötévnyi időszaknak, akkor ez a folyamat alapvetően azt mutatta be, hogy hogyan fejlődik ki egy diktatúra" – mondta a szerző, és arra hívta fel a figyelmet, hogy Zala megye alapvetően egy falusi társadalom volt abban az időszakban, mindössze két város volt a megyében, egy közepes és egy kisebb, Nagykanizsa és Zalaegerszeg, de a megye lakosságának döntő többsége, 80 százaléka falusi ember volt. Azt mutatja be ez a kötet, hogy ezt a falusi társadalmat a diktatúra hogyan próbálta meg bekeríteni, majd pedig megtörni, hogy ezt a vidéki társadalmat, ami egy megközelíthetetlen tömb volt még 1945-ben a kommunisták számára, hogyan őrli fel, vonja fokozatosan uralma alá a szovjet rend – tette hozzá.
A Kultúra Mecénása díjat, Fischer György szobrászművész "Hat álló" című alkotását Balassa Zoltán, az Euro-Geo Kft. ügyvezetője vette át. A cég kiemelt támogatásával valósult meg tavaly a VIII. Zegasztár tehetségkutató verseny. A Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése által 2019-ben alapított Keresztury Dezső-díjat Dávidházi Péter irodalomtudós, akadémikus, Arany János kutatója, Keresztury Dezső életművének folytatója vette át. Az ünnepség – amelyen dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott is személyesen vett részt - a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar, valamint a Máté Péter-díjas és Teleki Pál-érdemrenddel kitüntetett Ismerős Arcok Zenekar közös koncertjével folytatódott. (Zala Megyei Kormányhivatal, Fotó: Zalai Hírlap)
Van ebben a könyvben folyamatosan jelen lévő " kint és bent is " állapotban egyfajta szorongás, amit nem oldhat fel még a nagy összeomlás, a hidegháború vége sem. Nincs igazi katarzis: csak megfigyelések és reflexiók végeláthatatlan sora, amelyek egymásra rakódva még véletlenül sem takarják ki a lényeget, amely végig ott munkál, ott végzi aknamunkáját abban az olvasóban, aki kezébe veszi Gazda Albert első regényét. A címlapfotó illusztráció. (Forrás: MTI/Balogh Zoltán)
Az indítványozó édesapa az elsőfokú bíróság előtt pert nyert, és mindkét gyermeke vonatkozásában megkapta a szülői felügyeleti jog gyakorlásának lehetőségét. A másodfokú bíróság és a Kúria a döntést megváltoztatva az édesanyát jogosította fel a két gyermek szülői felügyeleti jogának gyakorlására. A döntés nagy mértékben a gyermekek meghallgatásán alapult, amit viszont az édesapa befolyásoltnak tartott. Az indítványozó édesapa szerint alaptörvény-ellenesek a döntések, és ennek megállapítása mellet kérte azok megsemmisítését, az elsőfokú bírság ítéletének hatályban való fenntartását. Szerinte a jogszabályokat egyoldalúan az egyik fél javára értelmezték, ezért sérült a szülők egyenlő bánásmódhoz való joga. Gyermek családi jogállásának rendezése. Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogad be. A másodfokú bíróság is, a Kúria is kellően megindokolta döntését. Az édesapa tartalmilag azt szerette volna elérni, hogy az Alkotmánybíróság jogorvoslati fórumként bírálja el döntést.
Nem mérvadó az ügy elbírálása szempontjából az sem, hogy az édesapa korábban mennyiben tett eleget a kapcsolattartásnak, hiszen a pótlásra megbeszélt időpontban a felperes lakásánál a gyermekért megjelent. Nem csak a különélő szülő, de a gyermek érdeke is az, hogy a különélő szülőjével tartsa a kapcsolatot. A kiskorú fejlődése is veszélybe kerülhet azáltal, ha a kapcsolattartásra kötelezett nem biztosítja a zavartalan kapcsolattartást. A kapcsolattartásra kötelezett szülő (itt a felperes) kötelezettsége a kiskorú gyermeket a kapcsolattartásra felkészíteni, ezzel biztosítani a kapcsolattartást elrendelő bírósági döntés teljesítését. Szülői felügyeleti jog jelentése. Nem teheti attól függővé a kapcsolattartás biztosítását a felperes, hogy az édesapa be kíván-e menni a lakásba vagy sem. A gyermek érdeke azt szolgálja, hogy szülők együttműködő magatartást tanúsítsanak. Önmagában az a tény, hogy az édesapa nem akar bemenni az ingatlanba, illetve, hogy a perben érintett kiskorú gyermek nem szeretne az édesapjával elmenni, nem mentesíti a felperest a kapcsolattartás megfelelő biztosítása alól.
Idén januártól a bíróság az egyik szülő kérelmére is dönthet a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, illetve az egyik szülő kezdeményezésére is elrendelheti a váltott elhelyezést – erről rendelkezett a Polgári Törvénykönyv módosítása nemrég. Galambos Balázs t és Herkules Móniká t, a Szépen Válj El Válásközpont szakértőit kérdeztük a témáról. Mi az úgynevezett válási törvény előnye és kockázata? HM: Mi azt látjuk, hogy azok a férfiak, akik egyébként gondos apukák, és szeretnének a válás után is a gyerekük életének része lenni, nagyon örülnek ennek a lehetőségnek. A nőknél viszont nem ritkán félelmet tapasztalunk, sőt, komoly indulatokat ezzel kapcsolatosan. A közös szülői felügyeleti jog könnyebben alkalmazható január 1-jétől - Budaörsi Napló. Érdemes megvizsgálni a nőjogi és a férfijogi szervezetek véleményét is, hogy érzékeljük a különbséget. A nők nem ritkán extrém végletekben gondolkodnak, aminek a hátterében nyilván tapasztalat is állhat. Mi lesz a gyerekkel, ha az édesapa bántalmazó; ha eddig jellemzően különélő szülő volt, és kéthetente egy hétvégét kapott a bírósági ítéletben, így nincs valódi kapcsolata a gyerekkel; ha alkoholista stb.