A teljesség igénye nélkül említhetők az EASAC, az ALLEA, a Leopoldina, a Magyar Tudományos Akadémia e téren kiadott dokumentumai, de ide sorolható az Európai Biotechnológiai Szövetség állásfoglalása is. Az előadásban szó lesz az Európai Bíróság 2018 júliusában hozott ítéletéről is, amellett érvelve, hogy a testület pusztán jogi szempontból hozta meg határozatát, nem vizsgálva annak tudományos-szakmai hátterét. Névjegy Balázs Ervin akadémikus, a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója, a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont alapító főigazgatója, a molekuláris virológiai kutatócsoport vezetője. A növények genetikai módosításával ért el eredményeket, felhasználva a növénynemesítéshez a legújabb technikai módszereket. Genomszerkesztés – végtelen lehetőségek társadalmi és jogi kihívásokkal – videón az esti előadások | MTA. Nevéhez fűződik az első magyar géntechnológiai törvény szakmai elkészítése. A precíziós genomszerkesztési eljárások megjelenésével lehetővé vált a célzott genetikai módosítások széles körű alkalmazása. A cink-ujj nukleázok (ZFN, zink-finger nucleases), a TALEN (transcription activator-like effector nucleases), valamint a CRISPR (clustered regularly interspaced short palindromic repeats) genomeditálási módszereket alkalmazva pontosan tervezhető a génszerkesztés helye, és jóval hatékonyabban lehet célzott genetikai változtatásokat létrehozni, mint a hagyományos génmódosítási eljárásokkal.
1996-tól a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont munkatársa. Fő kutatási területei az alkalmazott embriológia és az állati őssejtek kutatása. Nevéhez fűződik a hazai embrionális őssejtkutatás alapjainak megteremtése, egér-, nyúl-őssejtek, illetve baromfi-ősivarsejtek célzott genetikai módosításának hazai adaptálása.
Kulcsszó Aukció típusa? aukciósház Darabanth Aukciósház aukció dátuma 2016. 07. 21. 19:00 aukció címe 278. Gyorsárverés aukció kiállítás ideje július 18-21-ig | H-Sz: 10-17 Cs: 10-19 aukció elérhetőségek 317-4757, és 266-4154 | | aukció linkje 30442. tétel Bartos Endre (1930-2006) 1989. 'Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont - Gödöllő' kétoldalas Cu plakett, eredeti plasztiktokban (43mm) + Bognár György (1944-) 1985. 'Bizományi Áruház Vállalat 40 év 1945-1985 / M. Theresia Bartos Endre (1930-2006) 1989. Theresia 1773-1985. ORIGO CÍMKÉK - tudományos fokozat. Alapíttatott' Br emlékérem, plombált 'ÁPV' műanyag tokban (42, 5mm) + DN 'Kisfaludy Strobl Zsigmond / MÉE Zala Megyei Szervezete' Br emlékérem (44mm) T:1-, 2
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont startup cége, az ImmunoGenes génmódosított állatok ellenanyag-termelésével foglalkozó projektje is bekerült a száz legérdekesebb magyar innováció közzé - mondta a kutatócsoport vezetője. Kacskovics Imre elmondta: a 2007-ben kifejlesztet eljárással jelentősen lehet növelni az ellenanyag-termelés hatékonyságát genetikailag módosított állatokban. Egy génmódosított állat hagyományos társaihoz képest gyorsabban és többfajta antitestet termel, amelyeket átalakítás után emberi terápiára, tumor vagy krónikus gyulladások kezelésére is lehet használni. A felfedezés véletlenül történt és mára világszabadalom lett. A közelmúltban megjelent A 100 legérdekesebb magyar innováció című könyv a szeptemberben, a Teret adunk az innovációnak címmel indított magyar innovációs program részeként jelent meg. Pécsi STOP - Pécsi kutatók munkája segíti az egészséges táplálkozást. Forrás: MTI 2018. 11. 07.
A PTE SzKK Élelmiszer Biotechnológiai Kutatócsoportja 2019-ben jött létre az akadémiai szféra és az ipar összefogásának köszönhetően. A Pécsi Tudományegyetemen a kutatócsoport megalakulását megelőzően is folytak már különféle élelmiszer biotechnológiával kapcsolatos kutatások, így az ipari igények és technológia, valamint az egyetemi know-how és alkalmazott kutatási tevékenységek integrálásával sikerült egy piaci igényeket is kiszolgáló kutatócsoportot létrehozni. A Pécsi STOP legfrissebb híreit itt találod! Az SzKK Élelmiszer Biotechnológiai Kutatócsoportja két fő téma kutatásával foglalkozik. A szakemberek évek óta dolgoznak a mikotoxinok kutatásán, ezek olyan penészgomba-eredetű, kisméretű toxikus vegyületek, amelyek számos gabonában-, gabonaeredetű élelmiszerben megtalálhatók, illetve a sörben és borban is fellelhetők. A számukra kedvező klimatikus viszonyok között a mikotoxinokat termelő penészgombák, a mezőgazdasági termények széles skáláját fertőzhetik meg a betakarítás előtti és utáni időszakban.
Az elhangzott előadásokból kitűnt, hogy milyen sok irányú kifutása lehet a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a genomikai és biotechnológiai kutatásoknak, az elhangzott eredmények bizonyítják, hogy milyen fontos kutatások zajlanak a Debreceni Egyetemen és tudományos közösségünk továbbra is együtt mozog a nemzetközi tudományos trendekkel –¬ sorolta Kusza Szilvia, az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ egyetemi tanára. Sajtóiroda - ÉE
A pécsi szakemberek kutatása abból a szempontból is egyedülálló – és ezt a tudományos világ és a piac is elismeri –, hogy a határértékeket nem csupán egyes mikotoxinokra vizsgálják, mivel egyszerre több mikotoxin is jelen lehet az adott élelmiszerben, amelyek felerősíthetik egymás negatív hatását. Ezért a kutatók arra hívják fel az ellenőrzőszervek figyelmét, hogy az egyes megengedett dózisok sok esetben felülvizsgálandók. A Soft Flow biotechnológiai céggel való együttműködés is ezen kutatásokra fókuszál, hiszen a Szentágothai János Kutatóközpont munkatársaival közösen végzett vizsgálatok eredményeit figyelembe véve tervezi a cég – MycoFossTM néven a világ számos országában elérhető – vizsgálómódszerének jövőbeli továbbfejlesztését. Ezen automatizált analitikai eljárás minden, az ellenőrzéshez szükséges vegyszert és reagenst, valamint az optimalizált mérőműszert és a speciális elemzőprogramot tartalmazza. A mikotoxinok vizsgálata mellett a tejben található sejtnél kisebb részecskéket, vezikulákat is kutatják a szakemberek.