Kolibri Gyermek - és Ifjúsági Színház, r. : Novák János TÁKOSSY LIDI, A SZÍNITANODA VEZETŐJE - Kapecz Zsuzsa, Pataki Éva, Selmeczi György: Vedd könnyen, szivi!, 2002. december 14. : Selmeczi György MAMA - Kovács Kristóf: Csontzene, 2002. július 5. Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázis, r. : Simon Balázs Szép Ernő: Ádámcsutka, 2002. :Galambos Péter Ronald Harwood: Az öltöztető, 2002. április 5. : Balázsovits Lajos KVASNYA - Gorkij: Éjjeli menedékhely, 2001. április 21. : Verebes István JULIS - Szomory Dezső:Hermelin, 2001. február 23. : Kiss Csaba POLGÁRNÉ - Schwajda György: Himnusz, 2000. november 3. : Taub János KÁDÁR JÁNOSNÉ - Kornis Mihály: A Kádár házaspár, 2000. február 14. Új Színház. R. : Ács János A LENGYEL NEMESSÉG - Alfred Jarry: Übü király, 2000. október 7. : Kiss Csaba Georg Büchner: Woyzeck, 1999. Hoffmann mária színésznő mila. március 6. : Kiss Csaba MAE GARGA - Bertolt Brecht: Egy nagyváros dzsungelében, 1999. október 22. : Ács János A SZÍNÉSZNŐ - Arthur Schnitzler: Körtánc, 1999. március 18. Stúdió "K", r. : Fodor Tamás SULCNÉ - Bohumil Hrabal: Gyöngéd barbárok, 1998. október 27. : Schlanger András HONEY - Edward Albee: Nem félünk a farkastól, 1995. december 17.
Filmek: Jóban Rosszban (2004-napjainkig) Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (2005) Egyéb szerepek: Miss Internet Hungary&Cyberspace World háziasszonya és műsorvezetője (2007) Színházak: Ruttkai Éva Színház Pajzán históriák (2007)
(Hozzáférés ideje: 2018. június 14. ) További információk [ szerkesztés] Veszelei Mária (magyar nyelven). Honderü. Szépirodalmi és Divatlap. Szerk. Petrichevich Horváth Lázár - Gusztav Emich - Google Könyvek A klasszikus tragédiák fenséges nőalakjainak tökéletes megtestesítője volt, a "nagy stílus" képviselője, európai viszonylatban is rendkívüli művészegyéniség. Hoffmann mária színésznő szilvia. Elsőnek alakította Mo. -on az antik tragédia hősnőit, Antigonét, Jokasztét és Élektrát, melyet Nagyváradon szabadtéri színpadon is előadott. Shakespeare nőalakjainak hivatott tolmácsolója volt, játszotta Cleopátrát, Margit királynét, Lady Macbethet, Volumniát, Gonerilt, Konstanciát, de a Dajkát és Capuletnét is a Romeo és Juliában; utolsó szerepe Gloster özvegye volt a III. Richardban. Volt Phaedra (Racime), Stuart Mária és Erzsébet (Schiller), Pármai Margit (Goethe: Egmont), valamint Gonosz lélek (Goethe: Faust). Alakította Szapphót és Médeát (Grillparzer színműveiben), ő volt Az ember tragédiájának első Évája; a Csongor és Tünde Mirigye, a Bánk bán Gertrudisa.
(Deák Ferenc).......................... 7 "Isten átka van. úgy látszik e nemzeten, mert sem harc, sem béke nem képes boldogítani. "..................................................................................... 11 "De érzem keblemben azon erőt is, hogy jobban tudom szeretni e hazát, mint gyűlölni ellenségeinket, s inkább elfojtom szívemben a keserűséget semhogy oly lépésre ragadjon, mely káros lehetne a hazára. " (Deák Ferenc).................................................................................... 13 "Ha tűrni kell, tűrni fog a nemzet, hogy megmentse az utókornak azon alkotmányos szabadságot, melyet őseiktől öröklött. " (Deák Ferenc)........ 30 "Ha Felséged Magyarországot könnyen és jól akarja kormányozni, kormányozza azt saját alkotmánya szerint. " (Deák Ferenc)............................. Deák ferenc a haza bölcse wordwall. 63 "1848-ban átengedte a vezetést Kossuth-nak, melynél merészségét veszélyesnek tartotta, a jóslatát az eredmények igazolták. "............................... 68 "Tartoztunk ezzel hazánknak, melyet a forrongások és kétes eredményű véres harcok veszélyétől megóvni, másrészt a fokonkint mindinkább érezhető süllyedéstől megmenteni kötelességünk volt. "
Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. Meghal Deák Ferenc, a haza bölcse » Múlt-kor történelmi magazin » Ezen a napon. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. Bezárás
Deák 1848–49 fordulóján aztán másodszor is kísérletet tett az ellentámadásba lendülő Habsburgok megbékítésére, Windischgrätzcel folytatott január 3-i tárgyalásai azonban eredménytelenül zárultak, így hazatért zalai birtokaira. Jól felszerelt műhelyében bútorokat és más felszerelési tárgyakat készített. Mindennek nagy szerepe lehetett kivételes emlékezőképességének és képzelőerejének ébrentartásához. Deák Ferenc soha nem nősült meg. Ifjúkori szerelme kikosarazta, és a csalódás mélyen érintette. Az anekdoták szerint a házasságról és a szerelemről szinte elutasítóan beszélt. Simon Dezső: Deák Ferenc a haza bölcse (Magyarok Világszövetsége Zala megyei Szervezete, 1998) - antikvarium.hu. Kehidai remetesége ellenére Deák Ferenc a szabadságharc leverése után a magyar közélet vezéralakja lett, amit zsenialitása mellett hitelessége és következetessége indokol leginkább. Deák 1854-től a főváros zajára cserélte fel a vidék nyugalmát, és a pesti Angol Királynő Szállóban bérelt lakosztályában gyűjtötte maga köré a neoabszolutista korszak magyar értelmiségét. Deák az országgyűlésben 1861-től a Felirati Párt vezéralakjaként követelte az 1848-as törvények helyreállítását.
A politikus az 1839-40. évi diétán aztán még nagyobb tekintélyt szerzett, ugyanis elérte, hogy a Budán raboskodó Kossuthot és a Lovassy-per elítéltjeit végre szabadon engedjék, ezzel együtt pedig véget vessenek a még zajló felségsértési pereknek. Deák aktivitása nyomán 1841-ben tagja lett a magyar büntető törvénykönyv tervezetének megalkotására létrehozott országgyűlési bizottságnak, ám a kor szellemében megfogalmazott jogszabályokat a főrendi tábla később leszavazta. Deák Ferenc, a „haza bölcse” | Hungary First. A politikus karrierje 1842 után más szempontból is törést szenvedett, ugyanis az 1843–44-es diéta előtti követválasztás a Deák ellen uszított bocskoros nemesek zavargása nyomán véres eseményekbe torkollott, a "haza bölcse" pedig ilyen áron nem kért a politikai szereplésből. Végül 1848 márciusában visszatért a politikába, majd az első felelős magyar kormányban igazságügy-miniszter lett. Miután szeptember 11-én Jellasics csapatai átlépték a határt, Deák belátta erőfeszítései hiábavalóságát, ezért távozott miniszteri székből, ugyanakkor képviselői helyét továbbra is megtartotta.
Gyakorlatiasabb politikus volt annál, hogy elhiggye, nemzete képes megmaradni az örök passzivitásban, a bécsi udvar azonban hosszú ideig nem volt hajlandó lemondani összbirodalmi törekvéseiről. Bár Ferenc József (1867–1916) az Itáliában elszenvedett – 1859-es – solferinói vereség után hajlandónak mutatkozott az alkotmányosság bevezetésére, Magyarország reakciója miatt hamarosan csalódnia kellett; az októberi diploma kiadása után két hónappal, 1860 decemberében a császár Bécsbe rendelte kihallgatásra a magyar politika vezéralakját, Deák azonban – a nemzet támogatásával a háta mögött – nyíltan elutasította a centralista átszervezést. A tiltakozás kinyilvánítása terén már nem mutatkozott ekkora egyetértés, ugyanis az 1861-ben összehívott országgyűlésen a képviselők egy része határozatban, míg másik részük feliratban kívánta elutasítani a februári pátensben felkínált alkotmányosságot; ez a kérdés azért volt fontos, mert egy határozat küldése azt jelentette volna, hogy a diéta nem ismeri el Ferenc Józsefet törvényes uralkodónak.
Felismerte viszont, hogy egyedül a Béccsel való kiegyezés a járható út, s ennek adott hangot később a Pesti Naplóban 1865. április 15-én megjelent ún. húsvéti cikkében, a birodalmi és magyar érdekek egyeztetésének szükségességét hangsúlyozva s feladva a perszonáluniós terveket. Magyar részről ő vezette az 1867-es kiegyezéshez vezető tárgyalásokat, amely Magyarország belső önkormányzatát a külügy, a hadügy és ezek fedezését szolgáló pénzügyek közössége mellett rögzítette. Deákot ekkor kezdték a haza bölcsének nevezni. Az Osztrák–Magyar Monarchia új rendszerében már nem vállalt hivatalos megbízatást, inkább a háttérből figyelte a fejleményeket. Egyre többet betegeskedett, korábban sem túl erős egészségét a megfeszített munka, a támadások visszaverése megviselte. Külön nehézséget jelentett számára, hogy pártjának oszlopait, legmeghatározóbb tagjait is nélkülöznie kellett: báró Eötvös József 1871-ben meghalt, gróf Andrássy Gyula pedig a közös külügyminiszteri hivatal élére távozott. A parlamenti erőviszonyok is megváltoztak: egyre többször fordult elő, hogy leszavazták reformjavaslatait.