A WEBOLDAL COKKIE-KAT ("sütiket") HASZNÁL A honlap szolgáltatásaink biztosítása és felhasználói élmény javítása érdekében, valamint a honlap látogatottságának mérésére cookie-kat használ! Kérjük, hogy a honlap használata előtt figyelmesen olvassa el a cookie-k használatára vonatkozó tájékoztatót! Pécsi színház műsor. Az "IGEN, ELFOGADOM" gomb megnyomásával Ön elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat és beleegyezik a cookie-k használatába. Amennyiben csak a honlap működéséhez feltétlen szükséges cookie-k használatát engedélyezi, akkor kérem válassza a "NEM, KÖSZÖNÖM" lehetőséget.
Előadásunk két témán keresztül a 7-8. osztályos kötelező olvasmányokból válogatva (Móricz Zsigmond: Pillangó és Légy jó mindhalálig; Szabó Magda: Abigél; William Shakespeare: Szentivánéji álom, Rómeó és Júlia) részleteket ad vissza szöveghűen, mindeközben feldolgozza a felnőtté válás (1. rész) és a szerelem (2. rész) problémáit. 7 játszó a színpadon, 5 történet a szemünk előtt, egyikből folyva a másikba esünk és sodródunk a fiatal élet és a felnövés határkérdéseibe. Mindig felnőttek akarunk lenni miközben ugyanígy kajtatjuk a szerelmet, és ebben az időben egyáltalán nincs szükségünk és időnk sem a kötelező olvasmányokra. Mi van akkor, ha pont ezek az élmények, ezek a drámák adhatnak nekünk segítséget? Előadások maradnak el a Pécsi Nemzeti Színházban | Pécs Aktuál. Csak egyszerűen olyan messze kerültek már tőlünk, hogy észre sem vesszük, hogy társaink lehetnek a felnövésben. Mi erre teszünk kísérletet, hogy megmutassuk az életünk és érzéseink is ott dobbannak bennük, a kötelezőkben. Tóth Zoltán, az előadás rendezője
Bérlet-, és jegycserére valamint jegyvásárlásra kizárólag a jegypénztár nyitvatartási idejében van lehetőség. Telefonos foglalásokat a jegypénztár nem fogad. Felhívjuk figyelmüket, hogy honlapunkon a jegyvásárlás során szabad felhasználású jegyeiket, elektronikus utalványaikat egyaránt felhasználhatják. Csoportos jegy-, és bérletvásárlás, telefonos jegyfoglalás, valamint az előadásokkal kapcsolatos kérdések esetén, kérjük, keressék bizalommal Közönségszolgálati Irodánk munkatársait. előadásaink védettségi igazolvány nélkül látogathatók! maszk viselése kötelező!
Kép forrása: MTI Több százezer ember látta már a beszélgetést, amit Friderikusz Sándor készített Surányi György volt jegybankelnökkel. Surányi nem volt túl kegyes az Orbán-kormánnyal és annak gazdaságpolitikájával. A forint helyzetéről Surányi azt mondta: nem igaz, hogy a forint árfolyamának máshogyan kellene alakulnia, mint a régió többi valutájának. A cseh korona, vagy a lengyel zloty árfolyama az év elejéhez képest 1-1, 2 százalékkal romlott, a forint árfolyama több mint 10 százalékkal. Az elmúlt 15 évbet nézve pedig a cseh korona árfolyama majdnem stabil, a zloty 10-15 százalékot esett, a forint árfolyama viszont 50 százalékot esett. Az Orbán-kormány hivatalba lépésekor 267 forint volt az euró, ehhez képes a 400-as árfolyam 50 százalékos gyengülés, idézi az adatot Surányi. Cseh korona forint áarfolyam. Ebben Surányi szerint a kormány gazdaságpolitikájának és az MNB-nek is komoly szerepe van. A jegybank vezetése 2013 óta hangoztatja, hogy nem érdekli a forint árfolyamának alakulása, és azt képviselik, hogy a forint leértékelődésének nincs hatása az inflációra, ami Surányi szerint nem védhető álláspont.
Történelmi mélypontra került nem csak az euróval és a dollárral szemben, a román lej, a lengyel zloty, a cseh korona, a bolgár leva és a cseh korona sem volt még soha ilyen drága forintban számolva. Ma pedig kiderült: újabb rekordot döntött idehaza az infláció, júniusban 11, 7 százalékra gyorsult, és ami a legrosszabb, hogy az élelmiszerek drágulása ennek csaknem a duplája lett, azok 22, 1 százalékkal kerülnek többe, mint egy éve. A kenyér pl. 40 százalékkal, a baromfihús 37, a tej 25 százalékkal. Ekkora áremelkedésre csaknem 25 éve nem volt példa. Cseh korona forint arfolyam. Az eurózónában egyébként 8, 6 százalékos volt a júniusi infláció, ám amíg az EU többi államában az energia drágul nagyon, nálunk a lakosság számára az nem, viszont minden más rettenetesen. A baj csőstül jött, még ikerdeficit is sújtja Magyarországot (egyszerre jelentős a költségvetési és a folyó fizetési mérleghiány), ezért a rossz gazdasági folyamatok miatt nálunk hosszabb ideig elhúzódhat az infláció, még a Magyar Nemzeti Bank szerint is csak ősszel érheti el a csúcsát, szerintük 14 százalék körül.
Friderikusz Sándor kérdésére, hogy ezek szerint csak politikai kommunikáció-e, amikor a kormány azt mondja, hogy ha béke lesz, akkor infláció se lesz, Surányi azt mondja: a háború kitörése előtt is 8 százalék volt az infláció. A háború kitörése valóban tovább gyorsította az inflációt, de még az árbefagyasztásokat sem a háború indította el, már novemberben rögzítette a benzin árát a kormány, tavaly ősszel pedig a kamatokat. Szerinte nem reális azt gondolni, hogy ha vége lenne a háborúnak, vége lenne az inflációnak, már csak azért sem, mert a szankciókat sem oldanák fel azonnal. (Ezzel Nagy Márton is egyetért. Cseh korona huf. ) Nekem az az érzésem, hogy az emberek kezdik elhinni, hogy az infláció idén márciusban kezdődött – mondja Surányi a kormányzati kommunikáció sikerességéről. Miközben már 2020 januárban elérte az 5 százalékot. Surányi elmondja azt is, szerinte hol fizetik meg az adófizetők annak a rezsicsökkentésnek az árát, amit az egyik kérdésben Friderikusz "országos átverésnek" nevez. "Abban fizetjük meg, hogy szenvtelen arccal azt lehet mondani, hogy nincs pénz a tanárok béremelésére, és abban fizetjük meg, hogy nincs pénz a szociális munkások 180-200 ezer forintos fizetésének emelésére" – mondja.
Számítások szerint idén 1000 milliárd forintot kell betenni az MVM-be ahhoz, hogy a rezsicsökkentést kompenzálni lehessen. Ebből kijönne kétszeresen a tanárok béremelése. Négy év alatt évi 15-20 százalékos részletekben meg lehetne duplázni a mai bért – ehhez képest a kormány ajánlata három éven át évente tíz százalék, mondja erre Friderikusz, ami jó esetben az inflációt éri el. A benzinhez hasonlóan a rezsicsökkentésről is azt mondja Surányi, hogy differenciálni kellene a támogatást. A háború szerinte megfelelő alkalom lehetett volna, hogy a kormány azt mondja, a világpiaci árak drámai emelkedése miatt a magasabb jövedelműek innentől fizessék, amit fizetni kell. Az árstopokból ugyanakkor szerinte már nem tud kiszabadulni a rezsim. Hírklikk - Ki nevet a végén?. Mert mit mondanának? Hogy eddig jó volt az árbefagyasztás, most meg már nem jó? Most már rá lehet ereszteni a piaci árat a magyar emberekre? Egy ilyen lépés mellé nem tudnak ideológiát tenni, szerinte a legjobb marketinges sem tudná elmagyarázni ezt. Surányi szerint a kormány abban bízik, hogy a világpiacon leesik a kőolaj és a földgáz ára.