Kezdetben két, egymástól független vonalon üzemelt: a Lenti- Zajda és a Csömödér- Kistolmács szárnyvonalon. Ahhoz, hogy a kisvasút személyszállításban és a faanyagszállításban is gazdaságosan üzemelhessen, meg kellett építeni az összekötő szárnyvonalat. A Lenti- Szilvágyi és a Csömödér- Kistolmácsi vonal összekötésére 1999 végén, 2000 elején került sor. A kisvasút a 2004-es évtől néhány újdonsággal is szolgál. Minden második vasárnap nosztalgiaszerelvény közlekedik a Lenti és Kistolmács közötti szakaszon. Külön megrendelésre az Erdélyből még 2000-ben Zalába importált Ábel nevű gőzös is az utazók rendelkezésére áll. A végállomás végén erdészeti, fűrészipari és vasúttörténeti tárlat várja az érdeklődőket. Ennek első terme kifejezetten a zalai erdei vasút múltját és jelenét tárja a látogatók elé. Az erdei kisvasút útvonala érinti a Kerka völgyét, illetve a Zala megyei bükkrégiót, ezen belül a vétyemi erdőtömböt is. Csömödéri erdei kisvasút. A vonatos kirándulás alkalmával nemcsak egerészölyvet láthatunk, de akár a fekete gólya is szemünk elé kerülhet.
A Csömödéri Kisvasút a maga 109 kilóméteres hosszával az ország leghosszabb hálózata, figyelembe véve annak kiterjedt szárnyvonalait. A vasút 1918-ban kezdte meg működését, akkor még lóvasútként, hogy összekösse a környék településeit és segítse a fakitermelést. Hamarosan gőzmozdonyok vették át a lovak szerepét és tovább épült a vonal. A Lenti-Csömödér-Kistolmács útvonalon 32 km hosszan halad a vonat, ami személyszállításra is nyitott. Csömödéri Állami Erdei Vasút kisvasút | Lenti, Thermal Hotel Balance****. A többi szakaszon áruszállítás zajlik, ami sokat segített abban, hogy a vonal még ma is gazdaságosan üzemeljen. Forrás: Facebook / Zalaerdő A vonal egyik különlegessége, hogy a dízelmozdonyok mellett minden második szombaton egy gőzmozdony húzza a szerelvényt. Az Erdélyből hozott Ábel névű gőzmozdony már önmagában is egy egyedi technikai látványosság. A vonat fűtött kocsikat és egy különleges szalonkocsit is szokott magával vinni, ha az alkalom úgy kívánja. A május 1-től szeptember 30-ig közlekedő vonat évente több mint 22, 000 utast vonz, nem hiába, a környék egyik legjobb látványossága.
A kisvasút gerincvonala a következő településeket érinti: Lenti, Iklódbördőce, Csömödér, Páka, Kányavár, Lasztonya, Bázakerettye, Kistolmács. Az erdei kisvasút útvonala érinti a Göcseji fenyőrégiót, a Kerka völgyét, illetve a Göcseji bükktájat. A vonatos kirándulás alkalmával gyakran látható szarvas, őz, vaddisznó, egerészölyv, és más ritka, védett madarak is olykor felbukkannak. Lentiben, az Erdei Kisvasút végállomásán megtekinthető a "GÖCSEJ KINCSEI, AZ ERDŐ ÉS A FA" erdészet-, fűrészipar- és vasúttörténeti kiállítás. A tárlat célja a göcseji fa- és fűrészipar történetének ismertetése, bepillantás nyújtása a helyi vadgazdálkodásba, valamint az erdei kisvasút kapcsán vasúttörténeti áttekintés bemutatása. We use cookies on our website to give you the most relevant experience by remembering your preferences and repeat visits. By clicking "Accept All", you consent to the use of ALL the cookies. However, you may visit "Cookie Settings" to provide a controlled consent.
Gölle község Somogy megyében, a Kaposvári járásban. Fekvése [ szerkesztés] A település Somogy megye keleti határánál fekszik, közúton a Baté - Igal közti 6503-as és a Kapospula - Lápafő közti 6517-es utakat összekötő, Kisgyalántól Nakig húzódó 6518-as úton érhető el. Ugyanez az út halad át a központtól kelet felé eső Inámpuszta településrészén is, onnan Cserepespuszta felé, déli irányban a 65 144-es út vezet. [Ez utóbbi út Cserepespusztát elhagyva egy darabig önkormányzati fenntartású, gyenge minőségű, de járható, makadámburkolatú út, majd a megyehatáron túl, a Tolna megyei Attala területén 6521-es számozással folytatódik tovább a falu központjáig és a 61-es főútig. ORIGO CÍMKÉK - katonai relikviák. ] A legközelebbi vasútállomás Batéban van, a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon ( Baté vasútállomás). A falu címere [ szerkesztés] A módos gazdák lakta, [ forrás? ] Somogy és Tolna megye határán fekvő település címerében a korona és egy fehér ló látható. A hagyomány szerint a tatárok elől menekülő IV. Béla király és kísérete ezen a tájon eltévedt és az ott élő jobbágyok és kanászok mutatták meg a Dalmáciába vezető utat.
első világháború;Alpok;jég; 2021-05-05 21:30:00 A globális felmelegedés hatására 1990-től tökéletes állapotban maradt fegyverek, szánkók, levelek, naplók, később katonák földi maradványai is előkerültek. Első világháborús relikviákat találtak az olvadó jégből elkerülő barakkban az olasz Alpokban. A Stelvio-hágó feletti, 3095 méter magas Monte Scorluzzo hegycsúcsán egy barlangba épített barakk nyújtott otthont három és fél éven át az osztrák-magyar hadsereg 20 katonájának az úgynevezett fehér háborúban, amelynek során az olasz csapatok ellen harcoltak a kegyetlenül hideg alpesi térségben. A nagyrészt az Alpok lombardiai régiójában és a Trentino-Alto Adige régióban lévő Dolomitokban vívott fehér háború relikviáit egészen az 1990-es évekig őrizte a jég, a globális felmelegedés hatására ekkor egyre több emlék került elő tökéletes állapotban: fegyverek, szánkók, levelek, naplók, majd idővel a katonák földi maradványai is. A Monte Scorluzzón lévő barakk léte régóta ismert, de csak 2015-ben olvadt el teljesen a körülötte lévő jég, amely korábban megakadályozta a kutatók bejutását.