Ezek nélkül ugyanis – a dekoratőr szerint is – nem lenne igazi a karácsony. Ha a továbbiakban is értesülni szeretne a témában, akkor lájkolja az OrosCafé Facebook-oldalát.
A zsúfoltság miatt szinte alig látszik ki maga a zöld. Nem csupán a díszek, hanem a rengeteg műhó miatt is így van ez. A műfenyő ugyanis már havasként lép ki a gyárból. – Rengeteg a horgolt dísz, a kézzel készített gömb, a textil szaloncukor, amit csipkével díszítünk. Idén sikerült vásárolnom harisnyából készített angyalkát egy idős nénitől, valamint horgolt gömböt, szalvétatechnikával gyártott szívecskét, és kézzel festett, gyönyörűen kidolgozott gömböket – folytatta Csiszárné. Opálos díszek, műszőrme az asztalon Nagy hangsúlyt kapnak idén a fények. Karácsonyi trend 2012 relatif. A színes égők már elavultnak számítanak, inkább a fehér jelenjen meg, és abból is csak a hideg. A meleg fehér már nem divat. – Sujtást már nem használunk, helyette műszőrmét tekerünk körbe a fán. Ezzel is a fagyos hatást növeljük. Karácsonyfacsúcsot sem teszünk fel, helyette esetleg egy angyalkát vagy szarvasagancsot válasszunk a fa tetejére – emelte ki Szendi Pálma. Nincsenek élénk színek, viszont a rosegold árnyalat idén nagyon divatos. Az opálosított díszek jöttek be a fényesek helyett.
– Asztalközépként elegáns megoldás lehet például egy szürke-fehér műszőrme ezüstözött hópehellyel. De az ünnepi asztal lehet komolytalanabb is. Divat a mikulássapka a szék háttámláján, és ehhez mindenképp piros terítőt, szépen hajtott piros szalvéta válasszunk! Az asztalra nem magas díszeket teszünk már, hanem hosszan elnyújtottat. Itt is megjelenik a természet. Szárított narancskarika, fahéj, almába szúrt szegfűszeg, illatgyertya, ez mind trendi az idén. Divat a tükörlap is, és az arra helyezett mécses. Ez utóbbi meghittséget tükröz – részletezte Csiszárné. Aszimmetria, gazdagság, zsúfoltság Az ajándékcsomagolás is évről-évre változik. Már nem divat az ajándékzacskó sem csak úgy, magában. Kidíszítve…esetleg. – Ha papírba csomagolunk, akkor nem teszünk keresztbe az ajándékra egy szalagot, hanem az egyik sarkába dísz helyezünk el. Karácsonyi inspiráció | | Trend Inspiráció. Egyre inkább megszűnik a szimmetria, eltolva rakjuk rá ezt is. Itt mű dolgokat használunk. A csomagolásnak tükröznie kell a karácsonyfa színét, ami alá beteszed.
Lázár Ervin, A négyszögletű kerek erdő, a Gyere haza Mikkamakka! és A hétfejű tündér című nagysikerű mesék szerzője nemcsak a gyerekek kedvence, de a már kicsit idősebb korosztály kedvelt írója is. Lázár Ervin Az író, elbeszélő, meseíró, 1936. május 5-én született Budapesten. Ám gyermekéveit mégsem a fővárosban töltötte, hanem Illyés Gyula szülőhelyének szomszédságában, Rácegrespusztán, ahol édesapja uradalmi intéző volt. Ez máig nagy hatást gyakorolt rá, az ottani élet, a szokások beépültek élmény-, s ezáltal mesevilágába is. A Tolna megyei település lakosainak többsége ugyanis nem volt éppen jómódúnak nevezhető, így a környéken az egyedüli szórakozást a közösségi élet, mesélés és a tánc jelentette. Lázár Ervin nyolcéves koráig mint intézőgyerek viszonylagos jómódban élt, de a felszabadulás után családjának helyzete is megváltozott. Az 1945-ös földosztásnál nekik nem járt föld, így szinte ők lettek a legszegényebbek. Hat ével később még házukból is kidobták őket, mert az állami gazdaság igényt tartott az intézőlakásra.
Első kötete, A kisfiú meg az oroszlánok című meseregénye 1964-ben került az üzletekbe. Az érdekesség az, hogy Réber László illusztrálta a könyvet, ki ekkor Lázár Ervin mellé szegődött, s azóta is állandó munkatársának számít. A kisfiú meg az oroszlánokból 1979-ben Feleki Kamill és Dajka Margit főszereplésével készült mesejáték. Mivel Lázár Ervin jellegzetes hangú, nyelvi játékkal, humorral és szeretettel teli, filmszerű stílusú írásokat enged ki kezei közül, gyakran készítenek műveiből rádiós, színpadi és filmes feldolgozást. Szintén megfilmesítették az 1981-ben megjelent Szegény Dzsoni és Árnika című könyvét. Máig legnépszerűbb könyve A hétfejű tündér 1973-ban jelent meg, s azóta már nyolc kiadást is megélt. A meseregényből 1976-ban Kőváry Katalin színpadi adaptációt készített. Mivel meséi igen nagy népszerűségre tettek szert, őt is főként meseíróként emlegetik. Azt már csak kevesen tudják, hogy Lázár Ervin pályája kezdetétől írt felnőtteknek szóló elbeszéléseket is. 1966-ban jelent meg első elbeszéléskötete, a Csonkacsütörtök.
A Négyszögletű Kerek Erdő Az olvasó a mesegyűjtemény eredeti, teljes kiadás szójegyzékkel kiegészített változatát veheti... Eredeti ár: 2 999 Ft Online ár: 2 849 Ft Törzsvásárlóként: 284 pont Szállítás: 1-3 munkanap Nyulacska huszonöt meséje Lázár Ervin egyetlen műfordítása igazán mesés irodalmi csemege. A huszonöt rövid, hol humoros, hol... 3 499 Ft 3 324 Ft 332 pont Öregapó madarai Könnyű nyári estéken Öregapó leül a tornácára, és mesélni kezd a madarakról. Mert ő aztán... 2 499 Ft 2 374 Ft 237 pont A legkisebb boszorkány Anya-Banya, a világvégi boszorkány régóta tanítja igézni, rontani és seprűn lovagolni három lányát:... A kisfiú meg az oroszlánok Petinek az apukája szerint túlságosan élénk a fantáziája. A kisfiú azt állítja, hogy rozzant... Szegény Dzsoni és Árnika Írjál nekem egy mesét! kéri a kislány az apukáját. Azt is tudja, hogy kiről szóljon: a... A Hétfejű Tündér Ki tünteti el a lázrózsákat Juli arcáról? Milyen lesz az időjárás, ha két Reggel összeverekszik a... 3-6 munkanap E-hangoskönyv - Manógyár Találkoztatok már a balatoni strandon Kaltzimnói Jeges Diderikkel, a fázóművésszel?
Na most - gondolta a világmindenség -, mindjárt megszületik egy, az emberiséget ostorozó vers. Ámde,... Dömdö-dömdö-dömdödöm A Négyszögletű Kerek Erdő lakói ismét mulatságos kalandokba keverednek. Először Mikkamakka vezetésével elindulnak fát vágni, de olyan sze... A legkisebb boszorkány Anya-Banya, a világvégi boszorkány régóta tanítja igézni, rontani és seprűn lovagolni három lányát: a fekete, tenyeres-talpas Rillát, a s... Gyere haza, Mikkamakka! Mikkamakka a városba utazott. A többiek vagyis Aromo, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl; Bruckner Szigfrid, a kiérdemesült cirkuszi oroszlá... A kalapba zárt lány Lázár Ervinnek ez a kései meséje sajátos körülmények között született: a szokásos sorrendet megfordítva itt az illusztrátor kérte meg az... A kisfiú meg az oroszlánok Petinek az apukája szerint túlságosan élénk a fantáziája. A kisfiú azt állítja, hogy rozzant pajtájukban egy idős oroszlán lakik. A szigo... Magyar mondák Az író új könyvében a kimeríthetetlen magyar mondakincs legszebb darabjait dolgozta fel.
Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22. ) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majdSárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári ciszter gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, hazahívták és egy öreg tanár magántanítványa lett Sárszentlőrincen. 1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik aföldosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek. 1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt. "Akkoriban jött a Nagy Imre-féle könnyítés, ennek hullámain eljutottam az egyetemre.