Híd lehet az egészséges és a fogyatékos emberek között.... Kiskulacs Vendéglő Székesfehérvár A Kiskulacs Vendéglő 1999-ben nyitotta meg kapuit Székesfehérvár központjában, a városon áthaladó 7-es út mentén, a Budai úton. A vendéglő stílusát a régi polgári hagyományok határozzák meg. A környezet, a berendezés és a kitűnő konyha, Krúdy korának hangulatát idézi. Húsvéti programok - Szarvasi Arborétum. A vendéglőben - a környéken... KávéSzínHáz Kávézó A KávéSzínHáz Kávézó Székesfehérvár történelmi belvárosának egyik legszebb terén, a Bazilika mögött található Hösök terén (Fekvő Katona szobra) a Kossuth utca 3. szám alatt nyitotta újra kapuit 2011. szeptemberében, az Országalmától csupán egy percnyire. M7 Bistro Székesfehérvár Vendégeink, a Balatonra igyekvők, üzletemberek, kamionosok és a székesfehérváriak kedvükre válogathatnak a széles kínálatból: többféle pörköltből és gulyáslevesből, a látványkonyhában készülő finomságokból, és megkóstolhatják a négy órán át konfitált, omlós libacombot is. N-Joy Bistro and Club Az N-Joy Bistro&Club Székesfehérvár legújabb gyöngyszeme.
A szakember elmondta, az ország egyik legnagyobb húsvéti rendezvénye kicsiknek és nagyoknak is kellemes kikapcsolódást ígér, felejthetetlen környezetben. A skanzen utcáján sétálva, a portákra betérve a látogatók megismerhetik a húsvéti tojásfestés praktikáit, és kiderül, miként kell a legfinomabb húsvéti kalácsot sütni. A malom mellett Paprikajancsi csúzlizdája és Kádár Ferkó fotószínháza fogadja az arra járókat. A Szeri Gyógynövényházban teakóstoló és gyógynövény-kvíz várja a látogatókat. A Nomád Parkban 10. századi tevékenységeket próbálhatnak ki a vendégek: lőhetnek íjjal, emellett lesz nemezelés és szalagszövés is. A lovaspályán megismerhetik a nomádok félelmetes harcmodorát, fegyvergyakorlatait és lovasjátékait. A Puszta Háza kiállításaival a természet értékeit tárja az érdeklődők elé, a madármegfigyelési nap keretében madárgyűrűzésen vehetnek részt a vendégek, vasárnap délelőtt pedig Puskás József természetfotóból nyílik tárlat Pixelbe zárt Dél-Alföld címmel. A Hungarikum tárházban a szegedi halasbicskáról és a késesmesterségről látható kiállítás.
"Jó napot, jó napot, kedves liliomszál, megöntözlek rózsavízzel, hogy ne hervadozzál. Kerek erdőn jártam, kék ibolyát láttam, bárány húzta rengő kocsin én is ide szálltam. Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom, hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom! "
Elek Szilvia szerző, a darab másik rendezője kifejtette: az előadás több rétegből áll, célja, hogy Csáth Gézát ne csak furcsa, elvont novellák írójaként ábrázolja, hanem megmutassa a művek mögött álló ember tragédiáját, a szorongást, a kétségeket, a morfinizmust és az ezzel járó szenvedést. Kiemelte: kevesen tudják Csáth Gézáról, hogy fiatal kora óta számos zeneművet komponált, de képzőművészként is rendkívül tehetséges volt, kiváló festő lehetett volna belőle. Az előadás szakértője és darab egyik szereplője, Danics Zoltán pszichiáter felidézte: Csáth Géza nemcsak pszichiáter volt, hanem az ember bensőjében rejtőző dolgokat is képes volt megjeleníteni, egyszerre tudományosan és művészien. "Számomra az ő életműve egy olyan művészről szól, aki egész életében küszködött isten adta tehetségével és a szorongásai által okozott morfinizmussal" - fogalmazott a pszichiáter. A darab főbb szerepeit Miklós Marcell, Bródy Norbert, Elek Szilvia, Eke Angéla és Danics Zoltán játsszák. A Csáth Géza által írt zenei betétek előadói többek között Kiss Tivadar énekművész, Gáspár Kornélia fuvolaművész, Szűts Péter hegedűművész, Elek Szilvia zongoraművész, a genfi konzervatórium vonósnégyese, valamint a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskola növendékei.
1988-01-01 A gyermek toposza Csáth Géza novelláiban Csáth Géza novelláiról 1987-04-01 Küzdelem a szecesszióval Egy novella-forma rehabilitációjáért 1987-04-01 Szecesszió és világkép összefüggése Csáth Géza prózájában Csáth Gáza prózai munkáiról 1987-04-01 A szecesszió mint formateremtő elv Csáth Géza novelláiban Csáth Géza novelláiról 1987-04-01 Mese és elbeszélés Csáth Géza: Vörös Eszti. Novellahőseit nem célok vezérlik, hanem elfojtott vágyak, indulatok sarkallják cselekedetekre. A naturalizmus módszerével él azokban a novellákban is, amelyek témáját orvostanhallgató korából merítette: Trepov a boncolóasztalon, Apa és fiú. Ezek a nyitányai az életmű realista vonulatának, amely drámáiban folytatódott. A fiatal Csáthra egyszerre hatott a természettudományos, a darwinizmuson alapuló biologisztikus szemlélet és az élet misztériumának szimbolista felfogása, amely elbeszéléseiben a kompozíció és a nyelv zeneiségében nyilvánul meg (Ismeretlen házban, Tavaszi ouverture). E két szélsőséges hatás között közbülső, közvetítő, egyben kiegyenlítő tényező a pszichoanalízis.
Leírás Csáth Géza: A varázsló kertje (Novellák) Bp., 1908. Deutsch Zsigmond és Társa. – (Ny. : Krausz és Fischer, Szabadka. ) 165 [3] p. Első kiadás! Későbbi az eredeti kiadói borítóval megegyező facsimile papírborítóban. Csáth Géza (1887-1919) író, orvos, pszichiáter, Kosztolányi Dezső unokatestvérének rendkívül ritka első kötete, amely még szülővárosában Szabadkán nyomtatott. Megkímélt, nyomdatiszta példány. A könyvtestbe helyezve korábbi ÁKV. árverési sorszám.
Nehogy baj érje a rablókat. ******* Az alábbi képek nem illusztrációk – vizuális értelmezési kísérletek. A novelláról folytatott diskurzus előzte meg a képalkotó munkát. A művek négy éve készültek, irodalmi szeminárium részeként. Az alkotóik jobbára idén diplomáztak – sikerrel. (ME) Bakacs Éva A varázsló kertje A pályaudvar kapuján két magas termetű, nyúlánk fiatalember lépett ki az állomás előtti térre. A következő pillanatban megismertem őket. – A Vass fiúk! Együtt mentünk be a városba. Az enyhe júniusi délutánban valami nagyon kedves érzés volt az. A gimnáziumban elválhatatlanok voltunk. Érettségi óta – négy esztendeje – nem láttam őket. Külföldön tanultak. Nagyon megörültek a találkozásnak. Végül motiválhatta volna a gyilkosságot a prostituált oldaláról is; Csáth azonban hűvös eleganciával mindezen motivációs lehetőségeket a háttérbe utasította, és változatlan alaptényként, a kifordult világrend egyértelmű következményeként ábrázolta az anyagyilkosságot. " (Szörényi László) Legjobb novelláira a bravúros időtechnikán túl az elbeszélés tárgyilagos hangneme, a részletek leírásában mutatkozó stilizációs törekvés jellemző.
Meggyújtják kis lámpásaikat, és nesztelenül várnak. – Várnak, még mindenki le nem fekszik, és akkor kibújnak, végigjárják a szobákat, feltörik a zárakat, levágják a gyerekek fejét, és tőrüket otthagyják az apák szívében. – És elviszik a kincseiket a varázslónak. Mintha valami elfeledett, régi verset mondott volna fel a két fiú, úgy mondották el a varázsló barlangjának titkait. Hasonló környezetben játszódik Az albíróék című novella dramatizálásából keletkezett Kisvárosi történet (1912 után), melyet az író operának szánt. Élesen eltér ettől a vonulattól a Hamvazószerda 1911, amely az írói szándék szerint bábjáték, s bizarr ötletével a magyar abszurd dráma előfutára. "Minden Csáth színdarabban van valami egészen mai, hozzánk szóló. A Janika nemcsak lélekismeretével, hanem szituációteremtő erejével is kiemelkedik. A Horváték tolsztojánus következetességével okoz meglepetést. A Kisvárosi történetben Csáth igazi, modern színpadi szerzőként, egyetlen ötlet kibontására építi a mű szerkezetét.