Jaruzelskiről, Walesáról, Brezsnyevről, Gorbacsovról, Mitterand-ról vagy akár Edward Kennedyről. Fordítók: Árokszállásy Zoltán Borító tervezők: Kuzsner Csaba Kiadó: Helikon Kiadó Kiadás éve: 2010 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Dürer Nyomda Kft. ISBN: 9789632272146 Kötés típusa: fűzött kemény papír kiadói borítóban Terjedelem: 358 oldal Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 16. 00cm, Magasság: 23. 00cm Kategória: 1. fejezet A LIBERALIZMUS ALKONYA 7 2. fejezet A RETTEGÉS ÉVEI 37 3. fejezet ISTEN VEZÉRELTE A GOLYÓKAT? 68 4. fejezet NE FÉLJETEK! Az elnök, a pápa és a miniszterelnök – kultúra.hu. 91 5. fejezet BARÁTOK A BAJBAN 134 6. fejezet ÉBREN TARTANI A REMÉNYT 158 7. fejezet A BIRODALOM TOVÁBB NYÚJTÓZIK A TAKARÓNÁL 190 8. fejezet DIADAL ÉS BOTRÁNY 225 9. fejezet SAKK-MATT 270 Köszönetnyilvánítás 321 Jegyzetek 323 Név- és tárgymutató 349
Jaruzelskiről, Walesáról, Brezsnyevről, Gorbacsovról, Mitterand-ról vagy akár Edward Kennedyről.
Aztán, mint támadó darázsrajt a méhlegelőn, úgy hessegetem el magam... Magyar Nemzet Bírálta az amerikai csapásméréseket az iraki hadsereg szóvivője is. Jahja Raszúl a Twitteren elfogadhatatlannak nevezte a légicsapásokat, amelyek szerinte beavatkozást jelentenek Irak szuverenitásába és biztonságába. A hadsereg közleménye egyúttal a feszültség csökkentését sürgette, és szintén kiemelte: nem fogják hagyni, hogy az egymással szembenálló felek iraki területen rendezzék a nézeteltéréseiket. Szakértők rámutatnak, hogy Bagdad ritkán ad közre ilyen bírálatokat, egyben emlékeztetnek arra is, hogy az Egyesült Államok vezette nemzetközi katonai koalíció Irakban az iraki hadsereggel szorosan együttműködik az Iszlám Állam nevű terrorszervezet itt megbújó sejtjei elleni hadműveletekben. A légicsapásokat elítélte az iráni külügyminisztérium is. Szaid Hatibzadeh, a tárca szóvivője újságírók előtt azzal vádolta meg Washingtont, hogy veszélyezteti a térség biztonságát, ám figyelmeztetett, hogy ennek az Egyesült Államok is áldozatául eshet.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) első előzetes adati alapján a hazai bruttó villamosenergia-termelés 35 805 gigawattóra (GWh) volt tavaly, ami 2, 5 százalékkal több az előző évihez képest – írja az MTI. A megtermelt villamos energia 63, 8 százaléka karbonsemleges forrásból származott, a teljes bruttó termelésben a napenergia aránya 10, 6 százalék volt. Az MTI-nek küldött csütörtöki tájékoztatás szerint tavaly a belföldi villamosenergia-felhasználás az előző évhez képest 5, 3 százalékkal emelkedett, a nettó import aránya az összes felhasználáson belül 26, 3 százalékot tett ki. A megtermelt villamos energia 63, 8 százaléka szénsemleges forrásból, ezen belül 44, 7 százaléka nukleáris, 19, 2 százaléka pedig megújuló energiahordozóból származott. A megújuló forrásból termelt villamos energia mennyisége az előző évhez képest 24, 2 százalékkal nőtt. A termelésben a megújuló energiaforrások 55, 2 százalékát a napenergia, 25, 9 százalékát a biomassza, 9, 5 százalékát pedig a szélenergia biztosította.
Magyarországon a megújuló energiaforrások 2015-ben a bruttó áramtermelés 7, 3%-át tették ki. Ebből 52% volt a biomassza, 22% a szél, 9% a biogáz, 7% a vízenergia, 6% a megújuló kommunális hulladék és 4% a napenergia aránya. [1] Az EU 2009-es megújuló irányelve alapján Magyarország 2020-ra bruttó energiatermelésének (áramtermelés, közlekedés, fűtés) 14, 7%-át fogja megújuló forrásból fedezni. Ez az érték az egyik legalacsonyabb a tagállamok között. [2] A 2010-es évektől világszerte gyorsuló ütemben növekednek a megújuló forrásokból nyert kapacitások, mindenekelőtt a szél- és a napenergiából származók. Magyarországon a megújuló energiaforrások közül az állam leginkább a napenergiából és a biomasszából származó energiatermelést támogatja. Szélenergia Inotai szélerőmű Magyarország jelenlegi szélenergia-kapacitása 329 MW. A szélerőművek többsége a Kisalföldön helyezkedik el, ahol az optimális áramtermeléshez a legkedvezőbbek a természeti adottságok. 2006 óta azonban nem adtak ki engedélyt újabb szélerőművek építésére, utoljára 2011-ben adtak át új szélkereket.
Ikervári vízerőmű). A tapolcai Malom tónál található malomkerék 2016-os felújítását követően mini-vízerőműként üzemel. [6] Bár Horvátország többször is kifejezte új vízerőművek ( Novo Virje, Barcs) építésére vonatkozó szándékát a Dráva Magyarországgal közös szakaszain, ezt a magyar fél határozottan ellenzi. [7] A közeljövőben csupán kisméretű, illetve mini-vízerőművek telepítésére lehet számítani az országban. 2015-ben Magyarországon 57 MW volt a vízenergia potenciális összteljesítménye. [8] Biomassza A magyar megújuló energiaforrások több mint fele biomasszából származik. Biomasszának minősülhet bármilyen szerves növényi vagy állati hulladék, amelynek újratermelődése biztosított. Magyarországon mindenekelőtt a mezőgazdasági melléktermékek, illetve külön erre a célra termesztett növények (pl. energiafű) felhasználása elterjedt. Részben vagy egészben biomasszát használnak számos magyar fosszilis erőmű működtetéséhez ( Dorogi hőerőmű, Pécsi hőerőmű). A közlekedésben felhasznált bioetanol magas cukortartalmú növényekből készül.
Ikervári vízerőmű). A tapolcai Malom tónál található malomkerék 2016-os felújítását követően mini-vízerőműként üzemel. [6] Bár Horvátország többször is kifejezte új vízerőművek ( Novo Virje, Barcs) építésére vonatkozó szándékát a Dráva Magyarországgal közös szakaszain, ezt a magyar fél határozottan ellenzi. [7] A közeljövőben csupán kisméretű, illetve mini-vízerőművek telepítésére lehet számítani az országban. 2015-ben Magyarországon 57 MW volt a vízenergia potenciális összteljesítménye. [8] Biomassza [ szerkesztés] A magyar megújuló energiaforrások több mint fele biomasszából származik. Biomasszának minősülhet bármilyen szerves növényi vagy állati hulladék, amelynek újratermelődése biztosított. Magyarországon mindenekelőtt a mezőgazdasági melléktermékek, illetve külön erre a célra termesztett növények (pl. energiafű) felhasználása elterjedt. Részben vagy egészben biomasszát használnak számos magyar fosszilis erőmű működtetéséhez ( Dorogi hőerőmű, Pécsi hőerőmű). A közlekedésben felhasznált bioetanol magas cukortartalmú növényekből készül.
A megújuló energiaforrások felhasználásának tervezett változása 2005-2020 között, ktoe (kilotonna olajegyenérték) a fűtési és hűtési ágazat várható teljes bruttó megújulóenergia-fogyasztása; a megújuló energiából előállított villamos energia várható teljes bruttó fogyasztása; a megújuló energiából előállított energia várható teljes felhasználása a közlekedésben hirdetés forrás: MTI Facebook Tweet Pin
A 2016 vége óta érvényben lévő magyar szabályozás nem teszi lehetővé új szélerőművek építését. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára a szélerőművek 25%-os kapacitáskihasználtságával indokolta mellőzésüket. [3] Napenergia [ szerkesztés] Magyarországon dinamikusan terjed a napenergia felhasználása, azonban továbbra is elmaradásban van nem csupán Nyugat-Európához, de szomszédaihoz képest is. A fotovoltaikus elven működő naperőművek 2018 végén már 640 MW feletti összkapacitással bírtak az országban. Az ország legnagyobb naperőművei Kaposváron (100 MW), [4] Pakson, (20, 6 MW), Bükkábrányban (20 MW) és Felsőzsolcán találhatók. [5] Vízenergia [ szerkesztés] A kedvezőtlen környezeti adottságok és a Bős-nagymarosi vízlépcső esete után jelenlévő társadalmi elutasítottság miatt Magyarországon nincs jelentős vízenergia felhasználás. A két legnagyobb magyar vízerőmű a Tiszán helyezkedik el, a Tiszalöki erőmű 12, 9 MW, a Kiskörei erőmű 28 MW beépített kapacitással rendelkezik. További, kisebb teljesítményű vízerőművek találhatóak még az országban, elsősorban a Rábán (pl.
Biomasszának minősül a lakóházak fűtésére használt tűzifa is. A kaposvári cukorgyárban a gyártás melléktermékeként keletkező biogázt megtisztítják, és amellett, hogy a gyár saját energiaszükségletét fedezik vele, a város is olcsóbb energiaforráshoz jut. Cukorgyári gázzal fűtik például a Virágfürdőt, de a 2015-ben munkába állított, gázüzemű helyi járatú buszok üzemanyagának egy része is ebből a megújuló energiaforrásból származik. [9] [10] Geotermikus energia [ szerkesztés] A geotermikus hőenergia közvetlen felhasználásában Magyarország a világ vezető államai közé tartozik 2, 7 TWh kapacitásával (A legnagyobb felhasználók Magyarországon kívül: Kína (20, 6 TWh), Törökország (12, 2 TWh), Izland (7, 4 TWh), Japán (7, 1 TWh), USA (2, 6TWh) és Új-Zéland (2, 4 TWh). [11] Elsősorban lakóházak, ipari létesítmények és üvegházak fűtésére használják. Geotermikus energia biztosítja többek között Győr, Szentlőrinc, Miskolc és Szentes távfűtését, részben vagy egészben. [12] [13] Az ország első áramot termelő geotermikus erőműve Turán épült.