Forrás: Erbore törzsbeli nő mobiltelefonján beszél a dél-etiópiai Omo-völgyben / Getty Images 2050-re megszűnhet a civilizációnk A klímaváltozással a nyakunkon szinte nem telik el olyan nap, amikor ne olvasnánk vagy hallanánk valami rémisztőt a jövővel kapcsolatban. Sokan azt gondolják, csupán néhány évtizedünk van hátra és 2050-re megszűnik a civilizáció. A borúlátó jóslatok szerint a klímaváltozásnak visszafordíthatatlan következményei vannak. Szélsőséges időjárás és természeti katasztrófák fogják megnehezíteni az emberiség életét. A jégsapkák olvadása miatt városok kerülhetnek víz alá, máshol viszont az aszály fogja fenyegetni a növény és-állatvilág fennmaradását. Van remény De sokan ennél bizakodóbban állnak a jövőhöz. Edward O. Wilson elmélete szerint az emberiség jövőjét meglepő módon a városok jelenthetik. Az utóbbi 50 évben a Föld népessége csaknem kétszeresére nőtt. Majdhogynem 8 milliárd ember él a bolygón, aminek véges az eltartóképessége. A biológus Wilson sokat foglalkozott a klímaváltozással, több könyvet is írt a témában.
Ha kérdésed lenne a termékkel, vagy a szállítással kapcsolatban, inkább menj biztosra, és egyeztess előzetesen telefonon az eladóval. Kérjük, hogy a beszélgetés során kerüld a Vaterán kívüli kapcsolatfelvételi lehetőségek kérését, vagy megadását. Add meg a telefonszámodat, majd kattints az "Ingyenes hívás indítása" gombra. Hozzájárulok, hogy a Vatera a telefonszámomat a hívás létrehozása céljából a szolgáltató felé továbbítsa és a hívást rögzítse. Bővebb információért látogass el az adatkezelési tájékoztató oldalra. Az "ingyenes hívás indítása" gomb megnyomása után csörögni fog a telefonod, és ha felvetted, bekapcsoljuk a hívásba az eladót is. A hívás számodra teljesen díjtalan.
Bővebb ismertető Már az ősember hamar észrevette, hogy igyekeznie kell értelmesen felhasználni a természet erőit a maga céljaira, ha életét biztosítani akarja. A természet csodálatosan sok mindent teremtett meg, amit az értelmes ember fel tud használni, de még a közvetlen élelmet sem adja egészen készen. Van elég vad és hal, de meg kell fogni, esetleg küzdeni kell velük, meg lehet sütni jóizűvé a húst, de tüzet kell csinálni hozzá, van barlang is, ahová behúzódhat az ember az idő viszontagságai elől, de esetleg onnan is ki kell kergetni a medvét, vagy pedig kőből-fából magának kell csinálnia házat s azt megvédenie a medve ellen, vagy esetleg embertársai ellen. Mégis sok évezred kellett hozzá, hogy az ember tervszerűen kezdjen hozzá a természet erőinek kihasználásához, s azután is rengeteget tévedett ebben a munkában. A sok tévedésnek az volt elsősorban az oka, hogy nem talált rá a helyes útra, habár az tulajdonképen magától adódott volna. Hiszen egészen nyilvánvaló, hogy ha fel akarjuk használni a természetben tapasztalt erőket a magunk különleges céljaira, mindenekelőtt meg kellene ismerni őket.
Csak ha megismertük őket, kiderítettük tulajdonságaikat, megállapítottuk a törvényszerűségeket működésükben, lehet szó arról, hogy tervszerűen felhasználhassuk a lehetőségeket. A régi ember nem így kezdte, hanem mindjárt azzal próbálkozott, hogy egyes esetekben, apró dolgokban, pillanatnyi szükségleteiben valamit mégis csináljon a természetben készen kapott lehetőségekkel...