Az ördög benned lakozik magyar feliratos előzetes 2012 - YouTube
Az amerikai mozikban tarolt a hétvégén Az ördög benned lakozik (The Devil Inside, hazai premier: március 15. ) című kisköltségvetésű horrorfilm, amit a Paramount filmstúdió mindössze egymillió dollárért vásárolt meg. A film 2285 moziban 34, 5 millió dollárt hozott, ami messze felülmúlta a Paramount elvárásait is: a stúdió 8-10 milliós nyitást várt a filmtől. Az ördög benned lakozik Az ördög benned lakozik az amerikai, januári premierek közül minden idők harmadik legsikeresebbike lett, csak a Cloverfield ($40. 1 m. ) és az 1997-ben újra bemutatott Star Wars ($35, 9 m. ) nyitott januárban ennél jobban. Érdekes módon a film iszonyatosan rossz osztályzatot kapott a nézőktől: átlagosan F-et adtak rá, ami egy vizsgán bukást jelentene (igaz, a forgalmazó egyik munkatársa szerint rosszul számították ki az átlagot, és C-t, azaz hármast kellett volna kapniuk). Más premier nem volt az amerikai mozikban, de a korábban bemutatott filmek közül jól tartotta magát a Mission: Impossible - Fantom protokoll (20, 5 m. ), a Sherlock Holmes 2 (14, 1 m. ) és A tetovált lány (11, 3 m. ) is.
Az ördög benned lakozik (2012) The Devil Inside Kategória: Horror Tartalom: 1989-ben az ügyeletes központba segélyhívás érkezik Maria Rossitól, aki megvallja, hogy brutálisan meggyilkolt három embert. 20 évvel később a lánya, Isabella szeretné kideríteni az igazságot azzal kapcsolatban, hogy mi is történt azon a bizonyos végzetes éjszakán. Elutazik Olaszországba, a Centrino kórházba, amely egy elmegyógyintézet bűnözők számára. Itt tartják elzárva az édesanyját, hogy kiderítsék róla vajon őrült, vagy démonok szállták meg. Amikor Isabella maga mellé vesz két ifjú ördögűzőt, hogy anyját a tudományt és a vallást ötvöző, nem szokványos módszerekkel meggyógyítsák, szemtől szemben találják magukat a gonosszal négy erős démon képében, akik megszállták Mariát.
Az eredeti, 1973-as Ördögűző minden idők egyik legfélelmetesebb és legdurvább horrorfilmje. Bár már nem mai darab, de még manapság is könnyedén az idegösszeroppanás szélére sodorhatja az esetlegesen gyengébb idegrendszerű nézőket. Azóta sokan sokféleképpen próbálták töretlen sikerét túlszárnyalni, vagy legalább súrolni azt. Cikkem alanya, Az ördög benned lakozik egy áldokumentumfilm stílusában közelíti meg a dolgot. Lássuk, hogy sikerült neki a dolog. A történet szerint Isabella édesanyja, Maria, mikor még lánya gyermek volt, megölt két papot és egy apácát, miközben állítólag ördögűzést hajtottak végre rajta. A nőt a kiérkező rendőrök elfogták, és hosszas vizsgálatok után Rómába küldték egy elmegyógyintézetbe. Lánya több mint két évtized után úgy dönt, felkeresi édesanyját, hogy megtudja, mi történt valójában azon a bizonyos estén. Közben pedig felveszi a kapcsolatot néhány ördögűzőnek felkent helyi pappal. Az ő segítségükkel vizsgálni kezdi anyja tébolyodott viselkedését. Ám a kutatás nem várt eredményeket hoz, és a pokol elszabadul.
A dégi Festetics-kastély története A kastély 1810 és 1815 között, az ország "leggazdagabb köznemese", Festetics Antal (1764-1853) császári és királyi kamarás megbízásából épült, aki a tervezéssel az általa már korábban is foglalkoztatott neves építészt, a magyar klasszicista építészet kiemelkedő képviselőjét bízta meg. A kastély északi homlokzata A kastély park felőli homlokzata a Magyar Nemzeti Múzeum épületére emlékeztet - nem véletlenül, hiszen mindkét épület tervezője Pollack Mihály (1773-1855) volt. Hamarosan újra látogathatóvá válik a gyönyörűen felújított Festetics-kastély Dégen. A múzeum történelmi nevezetességű lépcsőjével ellentétben azonban Dégen nem lépcső, hanem kavicsos rámpa vezet a parkba. Rendhagyó építészeti megoldások közé tartozik az is, hogy az ovális dísztermet nem az épület központi részén, hanem sarokszobájában alakították ki. Ezzel átellenben pedig a szintén ovális alaprajzú, ám intim méretű grófnői fürdőszoba bújik meg. A kastély déli homlokzata Az 1920-as években Festetics Sándor átalakíttatta, korszerűsítette a kastélyt: ekkor született a belső terek ma látható, a klasszicizmus formavilágát követő dekorációja.
Bálterem Teremsor a bálterem felől A Festetics család 1944-ben elhagyta a kastélyt, amelyben az 1945-ös államosítás után 1996-ig gyermekotthon működött. Az épület eredeti berendezését nem ismerjük, mivel azt a II. A dégi Festetics-kastély. világháború végén, illetve után elpusztították, valamint eltulajdonították. Kiállítás a földszinten Máig megcsodálhatók azonban az előcsarnok és az egykori grófi dolgozószoba kandallói, a díszterem a maga teljességében. A Festetics család dégi rezidenciáján nemcsak a központi elhelyezkedésű kastély, hanem a hozzá tartozó kiszolgáló-, vagy melléképületek, kerti építmények is jelentős szerepet kaptak a család életében, a birtok vezetésében. Feltárt eredeti falfestmény az emeleten Ilyenek például a kúria, a kiskastély, a narancsház a dézsmapincékkel, a két kocsiszín vagy a gótizáló szivattyúház. Közülük is kiemelkedik egyediségével a Hollandi-ház, mely különleges helyet foglal el a magyarországi kerti építmények sorában: nemcsak hangulatos látványelemként, hanem tehénistállóként és gyógyításra is szolgált.
József (1780–90) egyik szabadkőműves ellenzékének tekinthető. (Említsük azért meg, hogy a Festetics família hercegi ágából is többen szabadkőművesek voltak. ) A Nagyszívűséghez 1793-ban ugyan feloszlik, de tagjai zömét átveszi az ekkor alakuló Hét Csillaghoz páholy. E páholyban a három fiú közül a dégi birtokot öröklő Antal (1764–1853) a titkári posztot kapja, ám nem sokáig gyakorolhatja ezzel járó teendőit: 1795 májusában császári parancs tiltja be a maszonériát az egész birodalomban, és a Hét Csillaghoz is megszűnik. Szabadkőműves csillag mozaikja a rejtett kisterem padlóján A mozgalmat ért csapást követő években tűnik fel a Hét Csillaghoz egyik korábbi tagja, Aigner Ferenc Ádám (1751–1810 k. ), aki szenvedélyes gyűjtőjévé lesz a hazai közösségek dokumentumainak és a szabadkőműves szakirodalomnak. A katonai pályát befutó Aigner érdekes és mozgékony figurája a kor hazai szabadkőművességének, nevét szinte minden páholy körül megtaláljuk. Évtizedes munkával összegyűjtött és több mint száz vaskos kötetbe rendezett kincseit aztán 1805-ben éppen Festetics Antal vásárolja meg és helyezi el az általa építtetett dégi kastélyban.
Hangsúlyosabb része az emeletes főrész, erre merőleges a földszintes szárny. Az emeletes részt kétfelől magas, tört íves oromzat fogja közre. A vörös téglás, németalföldi stílusban épült ház igazi kuriózum hazánkban. Földszintes része tehénistállóként szolgált, emeletes részében pedig a tüdőbeteg gróf Festetics Andorné gróf Pejacsevich Lenke (1851-1936) számára berendezett lakosztály kapott helyet, mivel az istálló ammóniatartalmú levegőjét és a frissen fejt tejet gyógyító hatásúnak tartották. A szigetet eredetileg dróton áthúzható csónakon lehetett csak megközelíteni a kastély felől, ma egy fahídon átsétálva közelíthető meg. Látnivalók a környéken Soponya, Zichy-kastély Mátyásdomb, Lonkay-kastély Iregszemcse, Viczay-kastély Hol található? Képek A légifotós képekért köszönet: / Jászai Balázs
3+5+5+5+3 osztású főhomlokzatának közepén – a középrizalitból kinyúló – 6, posztamensről induló dór oszlop által tartott portikusz húzódik. A megemelt lábazat és az alagsor miatt feljáró vezet a portikuszhoz. A főhomlokzat két szélén erősen előrelépő sarokrizalitok találhatóak, középső tengelyükben lunettaablak nyílik. A homlokzat szakaszai egyszerű, puritán kiképzést kaptak. Az ablakok egyenes záródásúak és keretelés nélküliek. A hátsó, udvari homlokzat (a szárnyak nélkül) 4+3+4 tengelyes, a hátranyúló szárnyak négyes osztásúak. A középrizalit középső szakaszán két pilléren és két dór fejezetű oszlopon nyugvó, timpanonos kocsialáhajtó van. Az oldalhomlokzatok 3+(6+1) illetve (1+6)+3 nyílásritmusúak, a szárnyak végei egytengelyesek, felettük lunettás díszítéssel. A lunettában fej, körülötte napsugarakkal. Az épület sarkai, alagsori részei, a portikusz és a kocsialáhajtó mind sávozott díszítésűek. Belseje egytraktusos elrendezésű. A kastély udvari oldalán folyosó fut végig. A kastély egyik legszebb terme a kerti (fő) homlokzat bal oldali rizalitja mögött elhelyezkedő ovális alaprajzú, félköríves fülkékkel bővített díszterem.