Világrekordok - Rubik Kocka Általános infó Galéria Világrekord Kérdőív 2x2: Your browser does not support the video tag. (videó hossza: 6 mp) 3x3: (videó hossza: 25 mp) 4x4: (videó hossza: 36 mp) 5x5: (videó hossza: 1 p 3 mp)
2016. július 18. Philip Weyer német versenyző nyerte meg az idei Rubik-kocka Európa-bajnokságot, amely vasárnap fejeződött be a Prága melletti Radotínban. A hivatalosan mért öt kísérletben átlagosan 7, 88 másodperc alatt rakta ki a Rubik-kockát – közölte Anna Flejbeková, a rendezőbizottság szóvivője. A Rubik-kocka egyszeri kirakásának győztese a holland Mats Valk lett, aki 5, 13 másodperces idővel új Európa-rekordot állított fel. Anna Flejbeková szerint a háromnapos rendezvény legnagyobb csillaga az ausztrál Feliks Zemdegs volt, aki a Rubik-kocka kirakásában több rekordot is a magáénak mondhat. Az idén az öt kísérletben egy kézzel átlagosan 10, 70 másodperc alatt rakta ki a kockát, ami új világrekordnak számít. Rubik kocka világrekord i like. A radotíni Európa-bajnokságon negyven ország több mint 500 versenyzője vett részt, és 18 kategóriában mérték össze ügyességüket. Rubik Ernő hetvenes évekbeli találmánya gyorsan meghódította a világot, és hatalmas népszerűségre tett szert. A Rubik-kocka kirakásának első nemzetközi versenyét 1982-ben az Egyesült Államokban rendezték meg.
Kis túlzással szemhunyásnyi idő, mindössze 0, 38 másodperc alatt sikerült kiraknia egy Rubik-kockát, természetesen egy robotnak. Bármilyen gyors is az ember, bizonyos esetekben nem versenyezhet a gépekkel, például egy Rubik-kocka kirakásában. Index - Tech - Új Rubik-kocka-világrekord született. Már az előző, robot által felállított világrekord (0, 637 másodperc) is lenyűgöző volt, most viszont erre is rávertek több mint 40 százalékkal. © Ben Katz Egy mérnökpáros (Ben Katz és Jared Di Carlo) robotja mindössze 0, 38 másodperc alatt teljesítette a kihívást. A mérnökök elsősorban a jobb motorban látják a világrekord-javítás kulcsát. Katz blogján részletes, angol nyelvű leírás olvasható, illetve képes-videós illusztrációk is láthatól az eredményhez vezető, olykor kevésbé sikeres lépésekről. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Pontosan a "sok légkör" miatt nagyon jó. Ezenkívül, ellentétben a Földön, amely főleg oxigén, ott főleg szén-dioxidból áll. A nagy mennyiségű vas-oxiddal és a por felvető széllökésekkel együtt a Mars a vörös bolygóvá válik, ellentétben a Földdel, a kék bolygónkkal. A cikk tartalma betartja a szerkesztői etika. A hiba bejelentéséhez kattintson a gombra itt.
Már Leonardo da Vinci is próbálta megfejteni, mitől kék az ég: az Alpokban tett hegyvidéki kirándulása során megfigyelte, hogy minél magasabbra megy, annál sötétebb kék az égbolt színe. Ennél tovább jutott Sir Isaac Newton, aki rájött arra, hogy a kék szín kialakulásában a Napból érkező fény légköri elnyelődésének fontos szerepe van a jelenségnél. A megoldásra végül 1871-ben John William Strutt – Lord Rayleigh – jött rá: a levegőt alkotó molekulákat a légkörbe beérkező napfény rezgésre készteti, ami miatt kisugározzák az elnyelt energiát. Miért kék nappal az ég? | 24.hu. A levegő mint gázkeverék színtelen. A napfény a levegőt alkotó gázok molekuláin szétszóródik. A rövidebb hullámhosszúságú színeknek – például az ibolyának és a kéknek – erős a szóródása: ezért látjuk kéknek a nappali égbolt színét. Napkelte vagy napnyugta idején pedig a nap alacsony állása miatt a napsugarak sokkal nagyobb utat tesznek meg a légkörben, mint napközben. Ilyenkor a fény sokkal vastagabb levegőrétegen megy át, az elnyelődés miatt a hosszabb hullámhosszú színek, úgymint a narancs és a vörös válik meghatározóvá – ennek köszönhető, hogy vörösnek látjuk az ég alját ebben a napszakban.
Raleigh formulája szerint a különböző irányokba szórt fény erőssége fordítottan arányos a fény hullámhosszának a negyedik hatványával. A Raleigh-szóródással nemcsak az ég kékje, hanem a nappali világosság is érthetővé válik. Nélküle az ég a Földön is olyan fekete volna, mint a Holdon, amelynek nincs légköre. A szóródásnak persze az az ára, hogy a légkörön áthaladó fény gyengül. Ennek az a meglepő következménye, hogy ki lehet belőle számítani a fényt szóró részecskék számát. 1899-ben Raleigh felismerte, hogy ezek száma éppen annyi, mint egy bizonyos levegőtérfogatban levő molekulák száma. Így kiderült, hogy a levegőnek nincs saját színe. Miért kék azleg.state. A légkör egy kék fénnyel teli tér a világűr sötétsége előtt. Csak a második világháború után sikerült kideríteni egy másik, szintén az égbolton látható jelenség okát: napnyugta után a tiszta ég melankolikusan kék lesz. Ennek oka a Föld ózonburka. A 25 kilométer magasban levő ózonburok molekulái ugyanis halványkéknek látszanak, de a nappali égbolton a sokkal erősebb Raleigh-kék elfedi a halvány ózonkéket.
2016. SEP 15 A közhiedelem szerint a tenger azért tűnik kéknek, mert az ég tükröződik benne. Ebben van némi igazság, de a tenger alapszíne az égbolttól függetlenül is kék. A víz a napfény színkomponensei közül a kékből veri vissza a legtöbbet, a többit elnyeli. Ez egyformán igaz a sós és az édes vízre, de csak ha tiszta: a vízben lebegő szerves és szervetlen anyagok ugyanis megváltoztatják a fény szóródását, és így a víz színét. A tengerekben a legfontosabb ilyen hatása a planktonoknak van: ezek az apró lények az óceánok fő táplálékforrásai. A meleg vízben gyorsan lemerülnek a mélybe, a trópusokon ezért türkizkék a tenger. Hidegben viszont a felszín közelében lebegve sárga színt kevernek a kékbe, ebből adódik az északi tengerek zöldesszürkéje. Miért kék az eg.com. Ez a szín tán nem olyan tetszetős, mint a déltengerek azúrja, ám a biológusok örülnek neki, mert az élet pezsgésére utal - a ragyogó kék sokszor a pusztulásról árulkodik. Keresés a blogban Bejegyzés cimkéi Tetszik a bejegyzés Megosztom másokkal
Felfedezéséért fizikai Nobel-díjat nyert. A válasz pedig a következő volt: levegőt alkotó molekulákat a légkörbe beérkező napfény rezgésre gerjeszti, ami miatt kisugározzák az elnyelt energiát. A napfény a levegőt alkotó gázok molekuláin szétszóródik. A rövidebb hullámhosszúságú színeknek(mint például az ibolyának és a kéknek sokkal erősebb a szóródása) mint a nagyobb hullámhosszú színeknek (ilyen a narancs és a vörös) ezért látjuk kéknek a nappali égbolt színét. Ha ezen a gondolatmeneten maradunk, akkor alapvetően az ibolya színének kellene a legjobban szétszóródnia, azonban ezt a színt az atmoszféra felső tartománya könnyebben elnyeli. A kék ég ötven árnyalata - Köpönyeg. A különböző színárnyalatoknál a talajnak is hatalmas szerepe van, mivel az is szintén képes szórni a fényt, így ezért érzékelhetjük azt, hogy a távolban világosabb az égbolt. Alapvetően nemcsak az égbolt színét kell ilyenkor vizsgálni, hanem a szemünket is, mivel a színlátásnak is nagy szerepe van ebben:a fényreceptorok közül a csapok szolgálják szemünkben a színlátást.
Vissza a kérdésekhez