780 € + MwSt. - Opcionális: Államilag felesketett jogitolmács, a közjegyzőnél és a banknál, ha az ügyfél nem tud németül 300 € /óra + MwSt. - Nemzetközi adótanácsadás NÉMET adószakjogásztól magyar nyelven. Gyors ügyintézés az adószám igénylésnél, EU-s adószám, nyitó mérleg. Adószám 30 nap alatt. 300 € + MwSt. - Cégbejegyzési illeték ca. 190 € - Opcionális: Iparűzés bejelentése megbízás alapján (Gewerbeanmeldung) 90 € + MwSt. - Tájékoztató: a céges bankszámla havi költsége 9-39 € /hó - Tájékoztató: a Industrie-vagy a Handwerkskammer díj költsége forgalomtól függően kb. 120-240 € /év - AKCIÓ! Iroda, privát tárgyalóval és az autó kereskedők részére privát parkolóval, csak teljeskőrű székhelyszolgáltatás csomaggal! Nem virtuális iroda! 120 € + MwSt. Cégalapítás Németországban: árak, költségek, GmbH alapítás. - A Könyvelő iroda jogi formája részvénytársaság, magyar nyelven, alap könyvelési csomag (a cég működése során, forgalom alapján): 180 € + MwSt. megbízási díjunk, megbízási díjunk amely magában foglalja a német cégalapítás teljeskörű lebonyolítását: Tanácsadás Magyarországon és a német cégalapítás előkészítése Németországban egy nap alatt ( közjegyző, bank, adószakérő) + fél éves gazdasági tanácsadás * 600 € + MwSt.
Vállaljuk továbbá alakuló, illetve a már működő cégének teljes körű könyvelését, a hatékony gazdasági tevékenység érdekében igény szerint adótanácsadást is nyújtunk. Teljes körű szolgáltatásunk révén Önnek kizárólag a vállalkozása fejlesztésével, üzleti kapcsolatainak kialakításával kell foglalkoznia, így nem terhelik Önt a szükséges cégalapítási, illetve a már létező cégénél felmerülő könyvelési és egyéb járulékos adminisztrációs teendők. Milyen gazdasági társasági formát ajánlunk Önnek tevékenysége folytatásához? A német vállalati jogot a Kereskedelmi Törvénykönyv és a Polgári Törvénykönyv szabályozza, de külön szabályozás vonatkozik a részvénytársaságokra (AG) és a korlátolt felelősségű társaságokra (GmbH). Magyar cég németországi bejegyzése. A vállalkozások három csoportra oszthatók: Egyéni vállalkozás Személyegyesítő társaságok (bt., kkt. ) Tőkeegyesítő társaságok (kft., rt. ) Akárcsak hazánkban, Németországban is a legkedveltebb társasági forma a korlátolt felelősségű társaság ( GmbH alapítás), amely 2008. november 1. óta akár 1 euróval is alapítható ( UG alapítás).
Mi a különbség a GmbH és az UG között? A megjelölt aloldalon megtudhatjuk a részleteket, ha a linkre kattintunk. Szolgáltatásaink: Romániai cégalapítás! EU-s Adószám igénylés Gyógyszerész állás Németország Cégszékhelyszolgáltatás Kész cégek értékesítése Fióktelep alapítása Németország Ápoló állás Németország
Sajnos a kiadások kalkulálása során sokan megfeledkeznek erről a tételről - ez alól a könyvelők sem kivételek. Németországban minden GmbH-nak és UG-nak kötelezően kell éves zárást készítenie. Ez a következőket tartalmazza: éves eredmény összefoglalója, üzleti év záró mérlege, iparűzési adó bevallása, társasági adó bevallása és nagyobb cégek esetében még egy függelék és egy leltár is. A mérleg eredményét a cégeknek nyilvánosságra kell hozniuk az állami Bundesanzeiger rendszerében. A publikációs kötelezettség a kereskedelmi törvénykönyv (HGB) rendelkezése alapján nem érinti a kisvállalkozásokat. Ezen cégeknek mérlegüket mindössze el kell tároltatniuk a Bundesanzeiger-ben, az azonban mások számára nem lesz látható. Az éves zárás pontos költségét nagyon nehéz előre meghatározni. Annak végösszegét befolyásolja a vállalkozás tőkéje, az éves számlák mennyisége és azok összege, valamint a könyvelő által ráfordítandó idő is. Éves zárás esetében célszerű a cégalapítást követő első évben körülbelül 700-2.
A baleseti járadék az üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség alapján járó, a megszerzett szolgálati időtől független, a balesetből, foglalkozási betegségből eredő egészségkárosodás mértékétől függő baleseti ellátás. Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset, foglalkozási betegség következtében 13 százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett. Ha az egészségkárosodás mértéke a 20 százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár. A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ. Az üzemi balesetet szenvedett biztosított az egészségkárosodás fokának megfelelően négy baleseti fokozatba tartozhat. A baleseti járadék összege a fokozatok sorrendjében a nyugdíjjárulék alapját képező havi átlagkereset 8, 10, 15, illetőleg 30 százaléka. A baleseti járadék iránti igényt az e célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságához.
A baleseti járadék összege az előzőekben meghatározott fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka. A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. A baleseti járadék alapját képező havi átlagkereset megállapításánál a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha az üzemi balesetet nyugdíjas munkavállaló szenvedte el, a baleseti járadék alapjául szolgáló havi átlagkeresetet a nyugdíjasként elért kereset figyelembevételével kell megállapítani. A baleseti járadékra való jogosultság időtartama szorosan kapcsolódik az egészségkárosodás súlyosságához. Az 1. fokozatban található 14-20 százalék közötti egészségkárosodás, mint legenyhébb egészségi következmény egy átmeneti időre nyújt pénzbeli támogatást azok számára, akik üzemi balesetük, foglalkozási megbetegedésük miatt már csak nagyobb erőfeszítés árán tudnak keresőtevékenységet folytatni.
Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett. Baleseti járadék mértéke az egészségkárosodás fokától függ, az egészségkárosodás fokának megfelelően a) az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék, b) a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék, c) a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék, d) a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű.
A járadék iránti igényt hová kell benyújtanom, és mikortól állapítható meg? Az ellátás iránti igényt a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró járási hivatalnál kell előterjeszteni. Az igénybejelentéshez csatolni kell a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv üzemi baleset (foglalkozási betegség) tényéről hozott döntését. A járadékigény elektronikus úton is előterjeszthető. A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől naptól a 13 százalékos mértéket meghaladó baleseti eredetű egészségkárosodását megállapították, de visszamenőleg legfeljebb a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani. Meddig érvényesíthető a baleseti járadék iránti igény? A baleseti járadék iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül lehet a kérelem benyújtásával érvényesíteni. Fontosabb fogalmak Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri.
A baleseti járadék megállapítása és feléledése iránti igényt az igénylő a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél is előterjesztheti, a kérelmet azonban a Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala (1081 Budapest Fiumei út 19/a) bírálja el. Ügyintézés határideje Az ügyintézési határidő 45 nap. Ha az eljárásban az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv az egészségi állapot szakkérdését is vizsgálja, az ügyintézési határidő 60 nap. Jogorvoslati lehetőség Jogorvoslati lehetőség: Ha elsőfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala jár el, akkor van lehetőség fellebbezésre. Jogorvoslati lehetőség részletei: járási (fővárosi kerületi) hivatala jár el, akkor a döntés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezés terjeszthető elő annál a hatóságnál, amely a megtámadott döntést hozta. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt.
Hol intézhetem el? Az eljáró hatóság az igénylő lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala. Ügyintézés határideje Az ügyintézési határidő 45 nap. Ha az egészségi állapot szakkérdését is vizsgálni kell, az ügyintézési határidő 60 nap. Jogorvoslati lehetőség Jogorvoslati lehetőség: Van lehetőség fellebbezésre. Jogorvoslati lehetőség részletei: A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott. Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): A benyújtási határidő: A fellebbezési illeték mértéke: Amit még érdemes tudni (GYIK) Üzemi balesetet szenvedtem 2015. december 5-én munkából hazafelé menet, 2016. március 15-ig kaptam a baleseti táppénzt. A kezelőorvos most szólt, hogy mivel maradandó károsodásom van kérjem a baleseti járadék megállapítását.
Kapcsolódó cikkek 2022. július 8. Hogyan jár nyugdíj júliustól az egyszerűsített foglalkoztatás után? Gyakran előfordul, hogy egy munka csak rövid időt igényel, pár napra van csak szükség a munkavállalókra. Köthető erre a rövid időre is határozott idejű munkaszerződés, de ennél jobb megoldás lehet ha egyszerűsített foglalkoztatás keretében kerül alkalmazásra a szükséges munkaerő. 2022. június 22. Hogyan hat a részmunkaidő a nyugdíjra? Amennyiben a részmunkaidőben való foglalkoztatásnál a kereset eléri a minimálbér összegét, nincs jelentősége annak, hogy a kereset alapjául szolgáló munkavégzés nem teljes munkaidőben történik.