A most átadott, felújított épületet 2017-ben vették meg. A belső átalakulást Lajtay Zoltán építész segítségével álmodták meg. A munkálatok finanszírozásának jelentős részét pályázati forrásból, városi segítséggel és a Pécsi Egyházmegye hozzájárulásával tudták fedezni. Kálóczi Andrea hangsúlyozta, széles összefogással jöhetett létre mindez, amiért nagyon hálás. Felföldi László pécsi megyéspüspök beszédében a RÉV munkáját az Egyház munkájához hasonlította. Remény, élet, változás, gyakorlatilag Jézus is ezt hirdette tanításaiban. Kiemelte, hogy a mindennapi életben az ember különleges. – Minden teremtmény megtalálja önmagát a földön és elégedetten él, az embert kivéve. Kicsit mindig szeretethiányosnak érezzük magunkat. A vidéki építészetről szóló sorozat záróadásának vendége Vesmás Péter. Vívódunk, aztán elkezdünk valamivel segíteni ezen a nyomorult érzésen, akkor indulunk le a lejtőn. Mindig ugyanazt csináljuk, így zsákutcába kerülünk. A kérdés az lesz, képesek vagyunk-e kilátni a rettenetes burokból, amibe kerültünk? Amíg valaki nem tud kilátni, addig nem lehet segíteni.
A későbbi igazgató elmondta: a vállalat a hetvenes évek végén élte az aranykorszakát. Különleges, levél formára emlékeztető hídszerkezeten alakítják ki a Déli Körvasút új megállóját | Magyar Építők. Abban az időben mintegy 400-an dolgoztak a Kelettervnél, számítógép híján klasszikus rajzasztalokon, vonalzóval folyt a tervezés. És ami ma már egy tervezőirodánál elképzelhetetlen: a házban rengeteg szakma képviselői dolgoztak együtt, a többi között építészek, belsőépítészek, statikusok, gépészek, külön személyzeti és pénzügyi osztály is volt, és saját fénymásolóüzemmel is rendelkezett a vállalat. Mint mondta, akkoriban külföldi megrendelések is szép számmal akadtak, a Kelettervnél készült például az ungvári szálloda terve, de több épületük áll az egykori NDK-beli Erfurtban, sőt készítettek szállodaterveket dél-amerikai országoknak is – igaz, ezek zöme végül aztán terv is maradt, a hotelek nem épültek meg. A szocializmus hanyatlása aztán a Kelettervet is elérte, egyre kevesebb lett a megrendelés, így a vállalat létszáma nagyjából a felére csökkent, majd a rendszerváltás idején újabb megszorítások következtek.
Vállalati tanácsot hoztak létre, amelynek arról kellett dönteni, hogyan folytassák tovább a megváltozott piaci körülmények között. Ekkor választották meg igazgatónak Kováts Andrást, aki egy olyan programot vitt a dolgozók elé, amely hosszú távon kínált megoldást a cég hatékony működésére. Az építész 1990 májusától lett igazgató, a túléléshez viszont újabb leépítést kellett végrehajtani, a létszámot ismét megfelezték, és 90-100 dolgozóval mentek tovább. Kováts András hangsúlyozta: a privatizáció során az ország öt regionális vállalata közül a Keletterv volt az egyetlen, amely fenn tudott maradni, megtartva székházát és tervtárát is. A vállalat kft. -vé alakult, és jelentős munkákhoz jutott a következő időszakban. Kováts András példaként a Kölcsey Központot, a debreceni, a nyíregyházi és a miskolci uszodát említette, továbbá a Hungária Biztosító nyíregyházi székházát, amelynek tervezéséért a Keletterv építésze, Lengyel István Ybl Miklós-díjat kapott. Építész iroda szeged o. A Wesselényi utcai székház történetének újabb állomása 2008-ban érkezett el, amikor már túl nagy volt az épület az ott dolgozóknak, és az üzemeltetése sem volt gazdaságos.
Június 2-án az Esték a Hild-villában – Tesztoszteronépítészet III. – Fókuszban a vidék című online beszélgetéssorozat záróadásában Wesselényi-Garay Andor vendége Vesmás Péter építész, az MMA rendes tagja. Az Esték a Hild-villában – Tesztoszteronépítészet III. TEOL - Átadták a RÉV Konzultációs Központot Szekszárdon. szemeszterében a házigazda Wesselényi-Garay Andor, az MMA MMKI tudományos főmunkatársa azt a kérdést járja körbe beszélgetőpartnerével, hogy létezik-e ma vidéki építészet, és ha igen, akkor melyek a legfontosabb jellemzői. Az aktuális adásban beszélgetőpartere Vesmás Péter, az MMA rendes tagja, akinek munkássága majdnem egészében szülővárosához, Szegedhez, illetve a tágabb régióhoz, a Dél-Alföldhöz kötődik. Ritka a mai magyarországi építészetben, hogy egy sokoldalú alkotó ilyen energiákkal, ráadásul egyszerre több szakterületen tevékenykedjen egy szűkebb régió érdekében. Vesmás Péter évtizedes oktatói munkássága és az építészeti tervezés mellett környezetrehabilitációval, designnal, városfejlesztéssel foglalkozik. Építi a 21. századi Szegedet, azt a várost, ahol egyik mestere, Plesz Antal szerint Vesmás Péter és munkatársainak tevékenysége "országos, vidéki és budapesti viszonylatban, szakmai igényesség és építészeti kultúra dolgában […] kibírja az összehasonlítást".
Az akkori Caritas egy országos hálózat részeként hozta létre a Munkácsy utcában, egy kicsi ingatlanban mindösszesen három fővel hatvan négyzetméteren. Dr. B. Tóth Mihályné, akkori Caritas vezető, Farkas Béla plébános, Deli István, aki abban az időben a Szociális Iroda vezetője volt, valamint Tímár László a Tolna Megyei Önkormányzat nevében is segítette az indulást, illetve a városi önkormányzat finanszírozta a kiadások egy részét, mert akkor semmilyen állami támogatást nem kaptak. Azonban a RÉV Szolgálatra már akkor is nagy szükség volt, hiszen Szekszárdon nem volt drogambulancia. Felföldi László Pécsi Megyéspüspök áldotta meg a RÉV Szolgálat konzultációs központját. (Fotó: M. Építész iroda szeged paprika. ) Az alapok nem sokat változtak, de elkezdtek egyre nagyobbat álmodni a szolgálat bővítésével kapcsolatban. A sok ügyfél és teendő közepette már nem fértek el a kis épületben, amelyen a Caritasszal osztoztak. Ez utóbbi elnökével, Kovács Jánosnévalszerettek volna egy ingatlant, de nem tudták, hogy a RÉV, vagy a Caritas költözik-e majd.
A legfontosabb, hogy aki ide jön, biztonságban érezze magát. Sokan nem tudják, hogy a RÉV nemcsak a szenvedélybetegeknek, hanem azok hozzátartozóinak is segít. Az egyik vallomástevő is ezen csoporthoz csatlakozott, és kapott lelki segítséget, részt vett a RÉV által szervezett programokon, kirándulásokon és kreatív foglalkozásokon. Egy másik, józanodó kliens alkoholizmusáról beszélt. Elmondta, hogyan lett alkoholfüggő és mennyi minden kellett ahhoz, hogy elérje a gödör alját, amikor már saját magának képes volt beismerni, hogy változtatni kell és ez segítség nélkül nem fog menni. – Komoly fizikai és egészségügyi problémákkal küzdöttem az alkoholizmusom miatt, és hiába mondták, hogy meg is halhatok, nem jött el a fordulópont. Építész iroda szeged 30. Korábban is találkoztam a RÉV-ben Kálóczi Andreával, de nem voltam őszinte, és nem is akartam igazán akkor változtatni. A fordulópont akkor jött el, amikor elvesztettem a családomat, gyermekeimet, a munkámat és a barátaimat. Elmondta, a RÉV segítségével elindult ez új és nehéz úton.
Megtudhatták a résztvevők, hogy a székház első terve 1928-ban készült el, Gerlóczy Gedeon építész volt a tervező. Az ő nevéhez fűződik egyébként a Csontváry-hagyaték megmentése is. Az épület eredetileg csendőrlaktanyának készült. Erről Debrecen Szabad Királyi Város közigazgatásának 1928. évéről szóló jelentésében az olvasható, hogy a csendőrség egységei abban az időben a város négy különböző épületében voltak, és tulajdonképpen ez a helyzet hívta életre a beruházást. "A csendőrségi alakulatoknak ilyen szétszórt, szűk, általában a csendőrség tekintélyének és a szolgálati érdeknek meg nem felelő elhelyezése, valamint a lakások szabadforgalmának közelsége egy központi csendőrségi laktanyai épület építésének a gondolatát vetette fel" – olvasható a korabeli dokumentumban. A Magyar Királyi Csendőrség laktanyája végül 1930-ra készült el. Négyszáz dolgozó az aranykorszakban Kováts András 1978-ban végzett a műszaki egyetemen, és a diploma megszerzése után társadalmi ösztöndíjasként került a Kelettervhez, amelynek elődje, a Debreceni Tervező Iroda az 1970-es években költözött a Wesselényi utcai ingatlanba.
Korunk, (1998. máj. ) Mihály Melinda: Wolphard–Kakas-ház (ma a Képzőművészeti Egyetem és bank székhelye), Kolozsvár. (2010. ápr. 8. ) (Hozzáférés: 2013. júl. 24. )
Használja a manager regisztrációt, ha szeretne válaszolni az értékelésekre, képeket feltölteni, adatokat módosítani! Szívesen értesítjük arról is, ha új vélemény érkezik. 3371 Átány, II. Rákóczi Ferenc utca 54. 06 36 482001 Legnépszerűbb cikkek Érdekes cikkeink
Wolphard–Kakas-ház Település Kolozsvár Kolozs megye Cím Kolozsvár, Fő tér (Piața Unirii) 31. Építési adatok Építés éve 1534–1541 Rekonstrukciók évei 1890-es évek Építési stílus reneszánsz, eklektika LMI-kód CJ-II-m-A-07498 Elhelyezkedése Wolphard–Kakas-ház Pozíció Kolozsvár térképén é. sz. 46° 46′ 11″, k. h. 23° 35′ 27″ Koordináták: é. 23° 35′ 27″ A Wikimédia Commons tartalmaz Wolphard–Kakas-ház témájú médiaállományokat. A Wolphard–Kakas-ház Kolozsvár főterén álló épület, a város legjelentősebb reneszánsz műemléke. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-A-07498 sorszámon szerepel. Nevét az építtető Adrianus Wolphard plébánosról és a későbbi tulajdonos Kakas István diplomatáról kapta. Jelenleg a Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem (UAD) székhelye, a földszinten pedig egy bankfiók található. Története [ szerkesztés] A ház építtetését Adrianus Wolphard 1534 és 1541 között kezdte. A humanista műveltségű pap, aki Bolognában tanult, olasz mestert fogadott fel. Kakas ház muséum d'histoire. Az ő korszakában épült a boltíves kapualj és az első emelet három helyisége.
Ez a ház egy saját birtokából élő, lovat tartó gazdaember lakása – századunk első feléből. Kakas-háznak ismerik Átányon, mert benne lakott és belőle halt ki volt gazdája, Kakas Samu. Az építtető ugyan Bedécs József volt (a mestergerenda tanúsága szerint 1856-ban), akitől vásárlás, illetve örökség révén jutott Bedécs Imre kezére. Bedécs Imre lányát, Zsuzsát, pedig Kakas Samu vette feleségül 1920-ban, aki vagyonnal bár, de vevőnek jött a házhoz. Kakas ház museum of natural history. Kakas Samu az Átányon nagy múltú Kakas család szegényebb ágából származott. A helyi hagyomány azt tartja, hogy Átány Boddal és Véccsel együtt megmaradt a török háborúk alatt is, amikor minden környező község elpusztult. A levéltári források szerint a község népe többször kényszerült futásra – pusztán hagyva a falut – de feltételezhetjük, hogy utóbb visszatértek. Emellett szólhat, hogy a XVI. Századi dézsmajegyzékek néhány családneve, így a Kakas név is, a későbbi századokban is élt a faluban. A XVII-XVIII. század óta sok jobbágytelken élő kisnemes lakott Átányon, akik több évtizeden át ki tudták terjeszteni az egész községre a kiváltságos, taxás állapotot.