Érdekesség a húsvét szigetek szobrairól. [good_old_share] A szobroknak tényleg van teste. A Csendes-óceán délkeleti részén fekvő Húsvét-sziget csupa rejtély. Nincs magyarázat arra, hogy a híres Moai szobrok hogyan kerültek oda, de még arra sem, hogy egyáltalán az emberek hogyan kerültek oda. A húsvét szigethez legközelebb lévő sziget több mint kétezer kilométerre van, így érthetetlen, hogy miért utaztak oda az emberek, és hogy hogyan építették meg ezeket a szobrokat. A régészeti leletek alapján, a Húsvét-szigetet valamikor a 700-as és az 1100-as évek között népesítették be. Akkoriban még csak evezős hajók voltak, amikkel lehetetlen volt ezer kilométert is megtenni, nemhogy még kétezret. Világ: Videó: Megfejtették a húsvét-szigeti szobrok rejtélyét | hvg.hu. Az is kérdéses, hogy hogyan szállították oda azt a rengeteg követ, és hogy hogyan munkálták meg, valamint az is, hogy milyen módszerrel ásták be a szobrok "testét" a földbe, pláne olyan mélyre. A szigeten nagyjából 887 szobor található, ami mind a parton, vagy a parthoz közel van, és mind a víz felé néz, mintha várnának valamire a víz felől.
Bármi, ami közelebb visz egymáshoz, erősebbé tesz és segít a túlélésben. Szerintem ez a Húsvét-szigetek titka " - hangsúlyozta Lipo. A szobrok helyszínválasztásának elméletével azonban nem mindenki ért egyet. - Jo Anne Val Tilburg, a Húsvét-szigetek szakértője, a Kaliforniai Egyetem tudósa rámutatott: eddig sem volt titok, hogy a partvidéken található friss víz a szobrok közelében volt, ám ezek az erecskék csekély jelentőséggel bírhattak. " Nagyon valószínűtlen, nézetem szerint, hogy ezeknek a forrásoknak jelentős szerepe lett volna a szobrok elhelyezésében " - fűzte hozzá. Kép forrása: pexels forrás: MTI, The Guardian Mikroműanyagot találtak hús- és tejtermékekben Az amszterdami Vrije Egyetem (VUA) tudósai korábban már kimutatták emberi vérből a mikroműanyagok jelenlétét. Most hús- és... Sziget, húsvét, táj, szobrok. Néhány, sziget, szobrok, húsvét, lesiklik. | CanStock. Folytatódik a kegyetlen hagyomány: újraindul a pamplonai bikafuttatás A koronavírus-járvány ideje alatt fellélegezhettek az állatvédők, ugyanis két évig nem szüneteltették a bikafuttatásról híres... Környezetvédő fiatalokat díjaztak Az MTA 2010-ben alapított azt a díjat, melyet minden évben három 35 év alatti kutatónak ítélnek oda, és amelynek célja, hogy a...
A kutatók most ez utóbbira találtak kémiai alapú bizonyítékokat. Több moai valószínűleg azért állt pont azon a helyen, ahol most, hogy a végtelenségig vigyázzon ezekre az értékes, zöldellő kertekre – tette hozzá a szakember. – Ezeket és valószínűleg más, Rano Rarakuban tárolt, függőleges kőszobrot is azért raktak az adott pontra, hogy azzal is biztosítsák "a kőbánya szent természetét". A közösségeknek friss vízre is szüksége volt Az archeológusok szerint a moai központi szerepet játszhatott abban, hogy jól alakuljon a mezőgazdasági termelés és a jelenlétük ösztönözte a mezőgazdasági élelmiszer-termelést. A HÚSVÉT SZIGETEK TITOKZATOS SZOBRAINAK TÉNYLEG VAN TESTE - Érdekes Világ. Ezzel állnak összhangban azok a korábbi, idén januárban publikált elméletek is, amelyek szerint a megalitikus szobrok a friss vízforrásokat is jelölhették, hiszen azok közelében találhatjuk meg őket. Szamoai látkép Forrás: National Park Srvice Amerikai kutatók úgy vélik, hogy a szobrok jellegzetességei, például a méretük, a vízforrás bőségére és minőségére utalhat. A szobrokat nem rituális helyszíneken állították fel, a rituálét a szobrok szimbolikus jelentése reprezentálja, de egyébként a közösség életének részei voltak – állította az év elején Carl Lipo, a New York-i Binghamton Egyetem professzora.
A Csendes-óceán délkeleti részén, Óceánia területén található Húsvét-sziget (rapanui nyelven Rapa Nui) leginkább a rajta fennmaradt mintegy 900 monumentális kőszobor (rapanui nyelven moai) révén híres. A lenyűgöző sziget néprajzilag Polinézia része, jogilag Chile tartománya 1888 óta. Nevét Jakob Roggeveen holland tengerészkapitánytól kapta, aki 1722-ben húsvét vasárnapján fedezte fel. A sziget területének 40 százaléka a Rapa Nui Nemzeti Parkhoz tartozik, ami a világörökség része. A vulkanikus kőzetből kivájt, legendás szobrokat, az úgynevezett moaikat, a 12. és a 16. század között készítették a polinéziai őslakosok. Nem tudni biztosan, hogy milyen célt szolgáltak, de a kutatók úgy vélik, az ősök képmásai lehettek. Minden alkalommal, mikor a törzs egy fontos tagja meghalt, egy újabb szobrot emeltek a sziget lakói. A 887 monolit mind a parton, vagy a parthoz közel áll, a szigetet őrizve. A legnagyobb, "Paro" nevű fej tíz méternél is magasabb, és nyolcvan tonnát nyom. A Húsvét-sziget Polinéziából érkezett lakói az i. sz.
első évezred első felében telepedtek le a szigeten és az évszázadok során jelentős kultúrát hoztak létre. A távoli, elzárt szigeten azonban a természeti erőforrásokhoz képest túlnépesedés alakult ki, ami, elsősorban az erdők kiirtása révén, végül ökológiai és civilizációs katasztrófát okozott. Az európai felfedezők megérkezésekor a lakosság már mindössze két-háromezer főre csökkent az egy évszázaddal korábbra valószínűsíthető 15 000 körüli létszámról. A 19. században perui rabszolga-kereskedők a sziget lakosságának nagy részét elhurcolták dél-amerikai latifundiumokra, ezután pedig a kevés visszatérő által behozott, addig ismeretlen betegségek csaknem teljesen kiirtották az őslakosságot, összlétszámuk 1877-re kevesebb mint 150 főre csökkent. A mai lakosság (6 ezer fő) túlnyomórészt az idegenforgalomból él, hiszen turisták ezrei érkeznek rendszeresen repülőgépekkel és nagy üdülőhajókkal a kellemes éghajlatú szigetre. A 19. és főleg a 20. század során világszerte nagy érdeklődést váltott ki a Húsvét-sziget kőszobrainak kultúrája, sok tudós vizsgálódott itt és rengeteg tudományos szakirodalom dolgozta fel a sziget történetének különböző aspektusait.
Négy játékosunk a válogatott keretben - DVSC Kézilabda Négy játékosunk a válogatott keretben Közzétéve: 2021. 09. 22. Az olimpián is szerepelt Bordás Réka és Vámos Petra mellett Tóvizi Petra és Planéta Szimonetta is bekerült az októberi Eb-selejtezőkre kijelölt válogatott keretbe. A múlt héten kinevezett szövetségi kapitány, Golovin Vlagyimir húsz játékossal kezdi meg október 1-én a felkészülést, közülük került ki az 16-16 kézilabdázó, aki pályára lép a két Európa-bajnoki selejtezőn, október 6-án Érden, Portugália, illetve 10-én idegenben, Szlovákia ellen. Szabadkártyásként indulhat a Siófok a női kézilabda Európa-ligában. A keretbe négy DVSC SCHAEFFLER játékos (Bordás Réka, Vámos Petra, Tóvizi Petra és Planéta Szimonetta) került be.
női kézialbda;Siófok KC; 2021-10-03 20:00:00 Semmiből jött és ugyanoda tart a siófoki női kézilabda, ami eddig nagyjából tíz milliárdot emésztett fel. Siófok kézilabda játékosok külföldön. Két évvel ezelőtt a második számú sorozat, az EHF-kupa megnyerését ünnepelték Siófokon, és a tervek ennél is merészebbek voltak: egyre többször került szóba, hogy a 2006-ban még a harmadik osztályban játszó amatőr csapatból létrehozott elitgárdának már a Bajnokok Ligája-szereplés a célja. Bevallottan a Ferencvárost vették célba, s a Covid miatt lefújt bajnokságban a Siófok jobban állt az FTC-nél; úgy nézett ki, hogy a Balaton-partiak lesznek a másodikok, így realitás lesz a BL-szereplés. A világjárvány azonban közbe szólt, a bajnokságot sok szövetséghez hasonlóan a kézilabdások is lefújták, a BL-nevezések leadásakor pedig nem a félbeszakított sorozat pillanatnyi állását, hanem (a Siófok szerint méltánytalanul) az egy évvel korábbi bajnokság végeredményét vették alapul. A mai Siófok azonban már nyomaiban sem emlékeztet a korábbira, legutóbb az NB I-be most feljutott újonc, a félamatőr Budaörs is megverte a Balaton-parton.
A korábbi magasságoktól igen távolt került a klub, a lejtmenet egyelőre elég meredek ívelésű, és hogy itt megáll-e, az a jövő zenéje. Alba Fehérvár KC. A süllyedés nem feltétlenül szakmai okokra vezethető vissza, sokkal inkább szimbolizálja azt, milyen veszélyekkel jár, ha egy projekt a kiérlelési időszakot megelőzve szimplán a tulajdonos akaratosságán, rámenősségén múlik. Máig megfejthetetlen, honnan lett hirtelen pénz arra, hogy világbajnokok, a női kézilabda szupersztárjai szerződjenek egy ismeretlen kis klubba, volt olyan esztendő, amikor az aktuális BL-címvédő két meghatározó játékosa költözött a Balaton-partra. Az egyszemélyes álmok ideje azonban lejárt a sportban is, és ez nem új keletű tétel: a Stadler József nevéhez köthető akasztói horrorbefektetés, a kukoricatáblába épített stadion, a piaci alapon szerzett támogatók teljes hiánya sokkal előbb vezetett összeomláshoz, mint azt a kezdeti felíveléskor bárki sejtette volna. Siófok viszont nem Akasztó, a magyar turizmus első számú vidéki fellegvára a zászlóshajókat megillető módon kiemelt figyelmet élvez.