Véleménye szerint Csernobilnak – a 2011-es fukusimai balesettel ellentétben – sem Magyarországon, sem pedig Nyugat-Európában nem volt katalizáló ereje a zöld mozgalmakra, mivel azt beárnyékolta az a kommunikációs káosz, amit a szétbomló szovjet vezetés okozott. Éppen ezért a világ közvéleménye számára Csernobil inkább a Szovjetunió és az államszocializmus működésképtelenségét mutatta meg, semmint a környezeti veszélyeket. Aszódi Attila ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a szovjet államhatalom elrontott kommunikációja ráirányította a figyelmet a Szovjetunió atomenergetikai programján belüli problémákra is: nem tartották be a világon standardnek számító atomenergetikai alapszabályokat, ahogy kudarcot vallottak a lakosság védelmének biztosításában is. Csernobili katasztrófa története videa. Míg Schiffer András és Aszódi Attila között véleménykülönbség mutatkozott mind az atomenergia, mind a fukusimai baleset megítélésében is, abban mindketten egyetértettek, hogy a Csernobil kapcsán zajló rossz kommunikációnak hosszú távú hatásai voltak, mert olyan bizalmatlanságot alakított ki az atomenergiával kapcsolatban Magyarországon, ami a rendszerváltoztatás után is meghatározta az ahhoz fűződő viszonyunkat.
2021. április 26-án második adásához érkezett a XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozata. Ahogy előző alkalommal, úgy most is egy történelmi témát feldolgozó, közelmúltban bemutatott filmsorozat adta a beszélgetés kiindulópontját: a csernobili atomerőmű katasztrófájának 35. évfordulója alkalmából a beszélgetéssorozat második része a 2019-es Csernobil című nagysikerű minisorozat köré szerveződött. A csernobili robbanás eltitkolt részletei - Zöld Újság. A résztvevők azt elemezték, hogy mi volt Csernobil szerepe az atomenergiához fűződő viszonyunk megváltozásában és az 1986-os katasztrófa mennyiben jelentett fordulópontot a zöldmozgalmak történetében. A beszélgetésen Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, Aszódi Attila energetikai mérnök, egyetemi tanár és Mikecz Dániel politológus, a Republikon Intézet vezető kutatója vett részt. A beszélgetést Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet történésze moderálta. Aszódi Attila kifejtette, hogy a 80-as években az atomenergia felfutási hullámáról beszélhetünk, évente 20-30 atomerőműblokkot helyeztek üzembe, azonban a Csernobil által okozott helyzetre senki nem volt felkészülve.
A tragédia idején, 1986-ban Budafokon, a hosszú nevű Országos "Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézetben" dolgoztam kutató biológusként. Az intézet egyik főosztálya foglalkozott környezeti és egészségügyi sugárkérdésekkel, így a paksi atomerőmű sugáregészségügyi ellenőrzésével, mi más tudományos feladatokon dolgoztunk. A baleset óta több, 34 év telt el, mégis az emlékezetemben élénken él néhány kép az akkor történtekből, ezek persze nem mérési jegyzőkönyveken, vagy tudományos elemzéseken alapulnak, hanem sokfelől összeszedett információn és megélt eseményeken, amikből néhányat felidézek. Csernobili katasztrófa története film. A mi laboratóriumunk vezetője orvos volt, a csapathoz egy vegyész, egy biológus és két laborasszisztens tartozott. Néhány nappal a tragédia után főnökünk, aki nem mellesleg az intézet párttitkára volt, azt kérdezte tőlünk, hogy hajlandóak vagyunk-e a saját munkánkat félretenni és besegíteni a másik főosztálynak, ahol a tej-, élelmiszer-, növény-, talaj-, és vízmintákat vizsgálták.
Két héttel a történtek után a moszkvai kórházban halt meg. Csernobil hősének felesége, Ludmilla letagadta, hogy babát vár, így az utolsó pillanatig mellette lehetett a kórházban. Az asszony még ma is életben van, ám nem kíván nyilatkozni a sajtónak élete tragédiájáról. David Dencik - Mihail Gorbacsov A történet egyik legjelentősebb alakja Mihail Gorbacsov, aki a Szovjetunió nyolcadik és utolsó vezetője volt, mielőtt 1991-ben felbomlott volna a kommunista állam. Csernobili katasztrófa története röviden. A katasztrófával kapcsolatos késlekedő reakciója miatt rendkívül sokan bírálták; csak 18 nap várakozás után adott ki nyilvános nyilatkozatot, amiben értesítette a világ többi részét a történtekről. Gorbacsov ma 88 éves még mindig aktívan részt vesz az orosz politikai életben, számos alkalommal kifejezte kritikáját Vladimir Putyinnal, Oroszország jelenlegi vezetőjével szemben. Szinte hihetetlen, de már több mint 30 év eltelt a csernobili atomkatasztrófa óta. 1986. április 26-án a Kijevtől 110, Csernobil városától 18 kilométerre északra, Pripjaty város mellett létesített Lenin atomerőműben kísérletet hajtottak végre.
Több tízmillió ember életét érintő, egyelőre gyógyíthatatlan betegség kapcsán kapott új fejlesztést az Apple Watch. Javíthatja az emberek életminőségét egy új alkalmazás Az Apple Watch már évek óta képes jelezni a Parkinson-kórt, méghozzá specifikus tesztek elvégeztetésével. Mivel sok ember kipróbálta ezeket, értékes statisztikai adatokat gyűjthettek a kutatók – írja cikkében a HVG. Parkinson kór tünetei | Betegségek tünetei. Új szintre emelték az Apple Watch funkcióját Egy amerikai startup, a Rune Labs engedélyt kapott az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóságától, hogy Parkinson-kór megfigyelő alkalmazását egyéni adatok gyűjtésére használja, ezzel segítve az orvosok munkáját és a beteg mindennapi életét. A kapott adatokat a felhasználó összegyűjtheti az alkalmazásban, így rögzíteni tudják tüneteiket és feljegyezni a gyógyszerek hatását. A vállalat saját elhatározásából osztja meg az adatokat az orvosokkal, mivel a cég ügyvezetője szerint ez egy fontos mérföldkő, és reméli, hogy a kapcsolódó hírek beindítják az erőfeszítéseket, hogy minél hamarabb azonosítsák azokat az embereket, akiknél megjelennek a Parkinson-kór tünetei, illetve minél előbb észleljék, ha módosítani kell egy kezelésen – írja a lap.
A Parkinson-kór az idegrendszer – eddig ismeretlen okok miatt kialakuló – betegsége, mely során az agynak azon területe sérül, mely a mozgásért, tartásért és egyensúlyért felel. Ez a leggyakoribb idegrendszeri betegségek egyike, a betegek száma világszerte 6 millióra tehető, minden százezer emberből nagyjából 150 érintett. Hazánkban jelenleg 20 ezer a regisztrált beteg, akiknek a száma évente körülbelül 1500 új beteggel nő. Kiket érinthet? A betegség nem válogat, és nem is öröklődik. A nőknél és a férfiaknál nagyjából azonos számban fordul elő. Az egyedüli döntő szempont az életkor, hiszen tízszer nagyobb esélyed van a betegségre, ha már elmúltál 65 éves. A fiatalabb korban lényegesen ritkább, de semmiképpen nem kizárt. Okai A Parkinson-kór okai eddig még ismeretlenek, feltevések azonban vannak. Egyrészről genetikai okokat sorolnak fel az orvosok, másrészről pedig a környezeti toxikus hatásokat. Az életkortól függ, hogy valószínűsíthetően melyik kerül előtérbe, és melyik okozza a klinikai tüneteket.
A feladatok teljesítése tovább tart, és több koordinációt igényel ahelyett, hogy automatikusan végeznék, gondolkodás nélkül. Nehéz a gombokat begombolni, fogat mosni vagy borotválkozni – a szokásos dolgok, melyeknél a probléma kiderül. A kézírásra is hatással lehet, egyre nehezebbé válhat, kisebbek lehetnek a betűk és kevésbé olvashatók (micrographia). Az izmok merevsége (rigiditás) a másik fő tünet. Lehet, hogy a kar nem lendül szabályosan, amikor az ember megy, és ez olyan jel, amit a szakemberek gyakran figyelmesen keresnek. A csoszogásra és a lassú járásra való hajlam általában előjön a Parkinsonosoknál, bár elesés ritkán fordul elő a korai időszakban. Az arckifejezés gyakran lesz kevésbé eleven (ez az úgynevezett "póker", vagy mimikaszegény arc) és a beszéd lelassulhat, monotonabbá válhat, bár általában érthető marad. Egyéb tünet lehet a fáradtság, depresszió, kommunikációs nehézségek (többek között a beszéd- és arckifejezés) és egyensúlyi problémák. Személyes kérdés Édesanyámnál épp most állapították meg a Parkinson-kórt.