2018. július. 17. 17:02 Nyár végéig nem áll meg a metró a Kossuth téren Július végétől augusztus végéig építési munkálatok miatt nem áll meg a 2-es metró a Kossuth Lajos téren – közölte a Budapesti Közlekedési Központ.
Az indulás óta közel bruttó 465 millió forint a mobiljegy-értékesítésből származó forgalom a Budapesti Közlekedési Központnál (BKK) - mondta lapunknak a vállalat. A számok alapján jó indulása volt a budapesti tömegközlekedésben a tavaly ősszel indított mobilos jegy- és bérletértékestésnek. Az ügyfelek eddig összesen... Nincs még minden BKK-járműn a mobiljegy ellenőrzéséhez szükséges eszköz "Csak év végére lesz minden elsőajtós BKK-jármű vezetőfülkéjében a mobiljegy ellenőrzéséhez szükséges eszköz. Egyelőre csak egy mobilos alkalmazásban lehet digitális jegyet venni, de már hat viszonteladónál folyamatban van az integráció. Szeptember 2-a óta budapestiek a teljes közlekedési hálózaton kipróbálhatják az új mobiljegy-rendszert (amit mostani inkarnációjában FVR-nek hívnak: Fővárosi Integrált Viteldíjbeszedési Elektronikus Rendszer). Egyelőre tesztidőszak van, csak 24 órás, 72 órás és hetijegyekkel. A legnépszerűbb termékeket, az egyszerű vonaljegyet és havibérletet még nem lehet megvenni az alkalmazásban.
Fotó: Hajtman Ágnes. Hírek A kiskörúti biciklisáv tavalyi átadása után most egy újabb régi budapesti Critical Mass cél teljesült. A Kerékpárosklub szakmai tanácsai figyelembevételével a Budapesti Közlekedési Központ megcserélte az Andrássy út parkoló – és kerékpársávját. Hírek Az új budapesti lámpaprogram eredményeként 32-ről 29-30 percre csökkent a 4-es és 6-os villamosok menetideje, a 2-3 perces menetidő-csökkenés hatására pedig a BKV változatlan számú villamossal sűrűbben tudja közlekedtetni a járatot. Ez azt jelenti, hogy a reggeli és délutáni csúcsidőben óránként 28 helyett 30 villamos közlekedik, a kapacitás tehát 7%-kal megnőtt. Hírek A Magyar Kerékpárosklub és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közös sajtótájékoztató keretében adta át a Fóti úti kerékpársávot a kerékpárral közlekedőknek. Hírek A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közleménye szerint az északi oldalon kiépül a kétirányú kerékpárút, és a hibás rámpák kijavításra kerülnek. A déli oldalon a közös gyalog- és kerékpárút a kivitelezés végére készül el, és az útpályán a piktogramok felfestése is ekkorra fog megtörténni.
2014. 10. 31. - 17:15 Világválság? Gazdasági krízis? Egyes országokban a megszorítások kevésbé érintették az oktatást. Idővel rá kellett jönniük: az oktatási szektor mindenképp jövedelmező, hisz a magasabb képzettség elősegíti a válság hatékony kezelését, sőt néhányszor segít megelőzni azt. Vajon Magyarország, ennek a követendő példának a tudatában hozza meg oktatáspolitikai döntéseit? 1777-ben Mária Terézia, Magyarország akkori uralkodója oktatásügyi rendeletet adott ki (Ratio Educationis), mely egységes szabályzat és állami irányítás alá helyezte a magyar oktatás ügyét. 1868-ban pedig Eötvös József közoktatásügyi-miniszter bevezette az általános tankötelezettséget a népiskolák számára, majd a XX. század második felében Magyarország is csatlakozott a bolognai-rendszerhez. Jól láthatjuk, hogy az oktatás mindig is központi szerepet foglalt el a magyar közéletben-ennek sikerességét több fronton is tapasztalhattuk. Napjaink (egyik) központi kérdése: merre tovább? Az 1948-as iskolaállamosítást, majd az 1989-es rendszerváltozás utáni liberalizációt követően, 2010 júniusától 2013 februárjáig a második Orbán-kormány alatt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EEMI) oktatásért felelős államtitkára Hofmann Rózsa, új mederbe terelte a magyar közoktatást.
Az iskoláknak alapvető kiadásaikról is szigorúan el kell számolniuk, mely nem egyszer a rendszer lassulásához és a hatékony tanításhoz elengedhetetlen felszerelések (kréta, fénymásolópapír) hiányához vezet. A pedagógusoknak egy szigorú, részletes, szakmai portfólió elkészítésével kell alátámasztaniuk a magasabb fizetéshez való igényüket tapasztalataikra és a pályán eltöltött éveikre való tekintet nélkül. Az elmúlt pár évben komoly változáson ment keresztül a magyar oktatási rendszer, s ez az irányvonal tartósnak ígérkezik. A legtöbb esetben ezen változások indokolásában az ország aktuális gazdasági helyzete kap hangsúlyt. Valóban az oktatást kell megtenni a gazdasági krízis mártírjának? Ahogy azt számos felmérés alátámasztja (PISA - Programme for International Student Assessment; OECD-átlag) azokban az országokban, ahol magasabb képzettségi szintről beszélhetünk, sikeresebb volt a gazdasági válság elleni küzdelem és a munkanélküliség is lassabb ütemben növekedett. Magyarországról nem igazán mondható el, hogy oktatáspolitikája szellemi munkára ösztönözné a tanulni vágyókat: a miniszterelnök, Orbán Viktor múlt heti bejelentése alapján (2014. október közepe) nem csak a felsőoktatási, hanem a gimnáziumi képzést is szűkítenék a szakképzés javára.
A magyar pedagógus bére a többszöri emelések után is jóval alatta marad a diplomások bérének (66 százaléka, míg az OECD-átlag 90%) (Education at a Glance, 2020), és a magyar pedagógusnak kell a leghosszabb ideig tanítania ahhoz, hogy elérje a csúcsot a fizetésében (40 évet, miközben az EU21-átlag 25 év). Ezzel párhuzamosan pedig kiugróan magas a különbség a legalacsonyabb és legmagasabb fizetési szintek között. A magyar rendszer tehát relatív alacsony béreket kínál a pályakezdőknek, a magasabb béreket csak a pálya végén vagy intézményvezetőként lehet elérni, és relatíve leértékeli a pedagógusokat a többi diplomáshoz képest (TALIS 2018, 2019). Habár a pedagógus-életpályamodell 2014-es bevezetése átmenetileg emelkedést hozott, az elmúlt négy évben az oktatásban kisebb mértékben nőttek a bruttó keresetek, mint a nemzetgazdaságban, így a nemzetgazdasági átlagkeresett ő l 2020-ban már több mint 10%-kal elmaradtak a pedagógus keresetek. A T-Tudok szakemberei szerint három területen kell fejleszteni a hatékony és eredményes oktatási rendszer kialakításához: egyrészt megfelelő színvonalon és mennyiségben kell biztosítani a tanárokat, amihez drasztikusan meg kell emelni a béreket, különösen a kezdőszakaszra koncentrálva.
A magyar oktatási rendszer szelektivitása a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok eredményeinek tükrében by: Csapó Benő, et al.
A kínai kommunista párt által kitűzött nemzeti vastermelés elérését mindenki a maga házi vasolvasztójával segítette. Azaz, nem ez lesz a generális megoldás... KL: Igen, én is így gondolom. A pedagógus-kolléga párhuzama pedig több mint találó. Köteles Lajos (középen) Ungvári Tamás (balról), Czeizel Endre (jobbról) Fotó: Köteles Lajos/ MN: Mit tanulhatunk ebből és merre mehetünk? Melyek az új irányok, mik lehetnek az új tartalmak és módszerek? KL: A legfontosabb tanulság, hogy az oktatási rendszer jövőjéről a pártok megegyezésén alapuló nemzeti stratégiai program létrehozására van szükség, hiszen egy ilyen átalakítás legalább egy évtizedig tartó, komoly anyagi és szellemi erőforrásokat igénylő folyamat. Volt ilyenre példa, elég, ha a két világháború között megvalósított Klebelsberg-programra utalok, amikor egyes években az akkori költségvetés mintegy 10 százalékát fordították a "szellemi honvédelemre". Más sikeres országokban, például Japánban, Dél-Koreában, Finnországban az oktatás volt egy időre a legfontosabb nemzeti prioritások egyike.
számítógépes] adatfeldolgozása by: Udvary Éva, et al. Published: (1986) Nemzetközi neveléstudományi vizsgálatok.