Az első fázis 2007 és 2013 között zajlott, ez idő alatt az Fejlesztési Alap 110 967 890 euróval, a 2014 és 2020 közötti második fázisban pedig újabb 113 481 285 euróval járult hozzá a fejlesztésekhez. Borítókép forrása: ELI-ALPS ----- Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan. Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra! Fontos törekvés, hogy az ELI-ALPS révén, számos külföldön dolgozó magyar kutatót csábítsunk haza és külföldieket hozzunk ide, hogy a kutatóközpont valóban nemzetközivé váljék, hiszen egy ilyen létesítmény - hasonlóan a CERN-hez, a NIF-hez, az ILL-hez - nem csak hazai kutatásokra épül. Eli alps lézeres kutatóközpont szeged budapest. Ezen a téren sok még a tennivaló, de most örüljünk ennek az egész hazai tudományos közösséget érintő első sikernek – a békés kutatások győzelmének, amelynek szimbolikus jelentősége is van - a volt katonai bázis helyén most a tudomány és a technika fellegvárában nemzetközi összefogással, tudósok dolgoznak majd.
Az ELI-ALPS központ munkáiról, kutatásairól itt olvashat bővebben:
Január elsejétől az SZTE korábbi rektora, Szeged díszpolgára vezeti ELI-ALPS lézeres kutatóközpontot – tájékoztatott az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A minisztérium közleménye szerint a professzor 2006-2010 között meghatározó szerepet töltött be abban a tudományos pályázatban, amelynek köszönhetően az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont Magyarországon, Szegeden jöhetett létre. 2010 óta a központ tudományos tanácsadó testületének a tagjaként aktívan részt vett a kutatóintézet tudományos stratégiájának és lézeres infrastruktúrájának kialakításában. ELI-ALPS Lézeres Kutatóközpont | Szeged Ma. Szabó Gábor kinevezése nem jelent túl nagy meglepetést, hiszen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter már november elején arról beszélt, hogy a kormány mint fenntartó támogatja azt a javaslatot, hogy az SZTE korábbi rektora, az elismert lézerfizikus legyen a központ vezetője. A miniszter akkor azt is mondta, hogy az erről szóló döntés a tudományos közösség egyetértésével születhet meg és ha megválasztják, Szabó Gábor 2020. január 1-jétől igazgathatja a lézerközpontot.
Színes, amerikai thriller. Tartalom, rövid leírás: A probléma a filmekkel, ha egy viccen alapulnak, hogy ritkán elég poénosak ahhoz, hogy fenntartsák az időt egy egész estés filmhez. És az Abraham Lincoln, a vámpírvadász esetében az egész vicc a címben van. Képzeljük csak el, hogy – a méltóságteljes, nyurga és szeretett 16. elnökünk, lecseréli kályhacső alakú kalapját egy ezüst fejszére, amivel a falánk élőhalott hordákat kaszabolja. Vicces, ugye? Kivéve, hogy ez nem az a film lenne. Seth Grahame-Smith könyve alapján (aki az egész történelmi szörny őrületet elkezdte a 2009-es a Pride and Prejudice and Zombies-al), a film bemutatja Lincoln-t (Benjamin Walker) fiatalabb éveiben, kezdve a gyermekkorával. A faji egyenlőtlenség miatt – amely elnyomja a legjobb barátját, aki történetesen fekete – Lincoln kiáll az elnyomók ellen és ezzel bajba keveri magát, amint kiderül, vámpírokkal. A vámpírok visszavágnak és megölik Lincoln anyját, ami a jövőbeli elnököt kettős útra tereli: az egyik a bosszú, a másik a felszabadítás.
Közel 150 évvel a merénylet után, amely életét kioltotta, Abraham Lincoln, az amerikai-, sőt a világtörténelem egyik legismertebb és legjelentősebb figurája, idén végre megkapja azt a méltán kiérdemelt, és kellő mértékű figyelmet a hollywoodi álomgyártól, ami már igen régóta járt volna neki. Ez még akkor is így van, ha való igaz, Mr. Lincoln egymástól merőben eltérő megközelítéseket alkalmazó, és a historikus hűségre éppen nem mindig a legtöbb hangsúlyt fektető értelmezések formájában kapja meg ezt a bizonyos figyelmet. 2012-ben egészen pontosan három film jelenik meg, amely az Egyesült Államok tizenhatodik elnökét helyezi a története középpontjába. Ezek közül a legtöbb figyelmet érdemlő, és filmművészeti szempontból a legfontosabb kétségkívül Steven Spielberg hosszú ideje várt életrajzi ihletésű alkotása, amellyel még később, az év utolsó negyedében, a tipikusan az Oscar-esélyes produkciók számára kibérelt szezon alatt fogunk csak találkozni. Míg Spielberg filmje komoly, és feltehetően történelmileg amennyire csak lehet, pontos lesz, addig a másik kettő egyaránt megdöbbentően fantasztikus szituációba helyezi Lincoln-t - az elnök ugyanis élőhalottak ellen veszi fel a küzdelmet mindkettőben.
Az Abraham Lincoln, a vámpírvadász címe alapján pihentagyú hollywoodi trash -nek ígérkezett, de benne volt a potenciál, hogy ilyen minőségében szórakoztató bűnös élvezet kerekedjék belőle. A film alapjául szolgáló könyvet és a forgatókönyvet a posztmodern trash-komédiában műfajteremtőnek számító Seth Grahame-Smith jegyzi, a producer Tim Burton, a rendezésért pedig az Éjszakai őrséggel és a Wanteddel elhíresült Timur Bekmambetov felelős. A kurrens vámpírfilmes trenddel is magyarázható, hogy Grahame-Smith regényei közül az Abraham Lincoln, Vampire Hunter hamarabb kapott filmes adaptációt, mint a hazánkban is megjelent Büszkeség és balítélet meg a zombik. Utóbbiból mi is képet kaphattunk Grahame-Smith stílusáról: ha konzervatívan közelítünk felé, gáltástalan klasszikusgyalázónak kell gondolnunk, de ez nem rombolás, hanem újraépítés. A demitizálás a modern művészet szokása, itt inkább posztmodern remitizálásról van szó, a posztmodern pedig logikus, természetes stádiuma a kultúra evolúciójának.