Galactus beleegyezett és erejének egy apró szikráját, kozmikus erőt adott Norrin Raddnak aki átváltozott az Ezüst Utazóvá. Norrin ezután szerte a világegyetemben ehető bolygók után kutatott gazdája, Galactus számára. Egyik útja során rátalált a Földre és ott harcba keveredett a Fantasztikus Négyes nevű szuperhőscsapattal. A földi szuperhősök felébresztették az Ezüst Utazó már szinte elfeledett fiatalkori idealizmusát és lelkiismeretét. Szembeszállt Galactussal, hogy megmentse a Földet, ami sikerült is neki, de büntetésből gazdája örökre a Földre száműzte. Az Ezüst Utazó sikeres bemutatkozása után saját spin-off sorozatot kapott. 2007-ben, A Fantasztikus Négyes és az Ezüst Utazó című filmben az Ezüst Utazót Doug Jones színész alakítja, és a számítógépes látvány-technika segítségével a mozivásznon is bemutatkozhatott. A filmben az Utazó angol szinkronhangja Laurence Fishburne, magyarhangja Szabó Sipos Barnabás volt.
Szerencsére az egész film mindössze 83 perces, ami ugyan az egy percre elköltött dollármennyiség fényében meglehetősen húzósnak mondható, viszont ez nem jelenti azt, hogy a karakteralkotónak hitt lelkizéseket megúszhatjuk. Hiába a vidám felszínbe csepegtett drámamorzsák, ezek sem nagyon állják meg a helyüket, hiszen olyan súlytalanok és sajnos nevetségesek, hogy azt a Föld körül lebegő űrhajósok is megirigyelnék. A Fantasztikus Négyes és az Ezüst Utazó igazából nem szörnyű film, hanem mindössze csak csihipuhi gyerekfilmmé silányult, ami csak azért is sajnálatos, mert az idehaza is megjelent képregények, valamint az Amerikában éppen aktuális (többek közt a J. Michael Straczynski által jegyzett) történetek jóval komolyabbak, intelligensebbek és érettebbek a filmadaptációnál. (A film alapsztorija nagy vonalakban a régi sorozat 48. és 57-60. füzetére épül. ) Éppen ezért is lehet bízni abban, hogy a 2009-re tervezett önálló Ezüst utazós mozi jobban sikerül, hiszen azt épp JMS-mester fogja jegyezni, mint író.
Minden az aukcióimon eladó kép- és hanghordozó eredeti kiadvány, nem másolat. Köszönöm, hogy elolvasta és tudomásul vette a fentieket a problámamentes kiszolgálás érdekében.
Kommentek Legyél te az első, aki hozzászól! Ha hozzá szeretnél szólni ehhez a cikkhez, akkor először be kell jelentkezned!
4 Saját vélemény: 6. 0
Azért kiváncsi leszek majd a Hindi és Tamil (!!!! ) szinkronokra! kszuhanyi Posztolva: 2007. november 14., szerda 20:20 Posztok: 3025 AZ EXTRÁK MAGYAR FELIRATOSAK!!! Faltörõ Posztolva: 2007. október 31., szerda 9:34 Posztok: 53 Nem lesznek feliratosak az extrák! Bádogbagoly Posztolva: 2007. október 19., péntek 10:09 Posztok: 866 Az első rész PG-13-as besorolás kapott az USA-ban. A második rész már igazi (Disney-s) családbarát lett. Bár ez, annyit ért mint halottnak a csók. A film ettől még rosszabb, még bugyutább lett. A Lény úgy néz ki, mint egy két lábon járó szarkupac. Ferrari-Fan Posztolva: 2007. október 19., péntek 9:38 Posztok: 4956 vape Posztolva: 2007. október 19., péntek 0:25 Posztok: 16458 dióhéjban ennyi. ha jól emlékszem a filmből sem derül ki több.
Edgar Allan Poe nem élvezhette, hogy új műfajt teremtett… Amikor a lobogó fontáziájú amerikai költő és mesemondó, Edgar Allan Poe 1841-ben megírta A Morgue utcai kettős gyilkosság -ot, aligha sejtette, hogy új műfaj megalapítójaként vonul be az irodalomtörténetbe*. Ebben és néhány más, játékos logikát izgalommal vegyítő short storyjában a detektívtörténet minden lényeges műfaji jegye megtalálható, virágjában vagy magjában. Érdemes követője azonban hosszú ideig nem akadt; a Blackwood's Edinburgh Magazine 1890. decemberi számának szemleírója sietett is az ítélettel: "Tekintve, hogy ténylegesen milyen nehéz friss ötleteket kiagyalni… bizonyosra vehető, hogy ennek az egész szenzációs dolognak hamarosan vége szakad…" *Az irodalomtörténet Edgar Allan Poe 1841-ben megírt A Morgue utcai kettős gyilkosság c. művét tartja az első detektívtörténetnek Forrás: Keszthelyi Tibor: A detektívtörténet anatómiája
Itt mindössze egyetlen esztendőt bírt ki, mivel a szerencsejátékok eredményeként felhalmozódott adósságokat nem tudta fizetni – Edgar nevelőapja segítségét, pontosabban pénzét kérte "könyvekre és megélhetésre", azonban az adósságok az újabb összegek ellenére tovább nőttek. 1827 április ában visszatért szülővárosába, Bostonba és hol hivatali, hol újságírói munkával próbálta fenntartani magát, azonban egy ponton túl be kellett lássa a helyzete reménytelenségét – 1827. május 27 -én azt hazudta, hogy 22 éves (még csak 18 volt) és Edgar A. Perry néven felcsapott katonának. Havi 5 dolláros bére nem volt kiemelkedő, azonban már abban az évben sikerült kiadnia első, 40 oldalas verseskötetét, amely a Tamerlane and Other Poems (Tamerlán és Más Versek) címen jelent meg 50 példányban. Talán mondani sem kell, de a könyvre senki nem figyelt fel. Ötéves szolgálati idejét ki nem töltve, 1829. április 15-én leszerelt és a Maryland állambeli Baltimore-ba költözött családjához. Ez idő alatt született meg második kötete, amely az Al Aaraaf, Tamerlane and Minor Poems (Al Aaraaf, Tamerlán és Kisebb Versek) címet viselte.