A német nyelvű felső-magyarországi városokban szintén terjedtek az új eszmék, helyenként a városvezetés támogatásával. Mivel hazánkban is egyre nagyobb területeken lett ismert a reformáció eszméje, így az IGE-IDŐK kiállítás a Bibliafordítás folyamatát is a szemünk elé tárja. A kiállításon láthatjuk, hogyan néz ki egy evangélikus vagy egy református templombelső, ugyanakkor műalkotásokkal is találkozhatunk, mert bár a reformáció nem hozott létre új, önálló művészeti stílust, mert nem ez volt a célja, átformálta azonban a művészethez való viszonyt, új struktúrákat, formanyelvet kialakítva. A protestáns egyházak a korstílusokat követve, de sajátos liturgiai igényeiknek megfelelően építették és díszítették épületeiket. Az igen gazdag tárgyi anyagot összegyűjtött kiállítás megszületésén összesen öt kurátor dolgozott, akiket komoly dicséret illet: dr. Ige-idők – a reformáció 500 éve – Budapesti Honismereti Társaság. Kiss Erika (Magyar Nemzeti Múzeum), dr. Gáborjáni Szabó Botond (Debreceni Református Kollégium Múzeuma), dr. Fogarasi Zsuzsa (Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Múzeuma, Kecskemét), dr. Harmati Béla László (Evangélikus Országos Múzeum), dr. Kertész Botond (Evangélikus Országos Múzeum), Zászkaliczky Zsuzsa (Evangélikus Országos Múzeum), Zászkaliczky Márton (MTA BTK Irodalomtudományi Intézete), valamint dr. Heltai János (Országos Széchényi Könyvtár) A kurátorok együttesen választották az IGE-IDŐK elnevezést is.
– A kecskeméti ötvösség egyik remekművét, egy úrvacsorához használt bortartót is kiállítanak, amelyet Tar Illés készített az 1600-as évek közepén. A kecskeméti konfirmandusok a mai napig is ebből az ősi bortartóból kortyolhatnak legelső úrvacsorájukon – árulta el Fogarasi Zsuzsa. A tárgyak kiválasztásánál nem a szépségre törekedtek, hanem arra, hogy a tárgyak történeteket hordozzanak magukban. A kiállítás természetesen megfelel a 21. század követelményeinek, sőt a látogatók bepillanthatnak a gyülekezetek digitális önarcképeibe is, amelyek elmesélik a közösségek múltját, jelenét és jövőképüket. A szakember elmondta azt is, nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy a muzeológiai hazai fellegvárában, a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezhetik meg a reformáció 500 éves évfordulója előtt tisztelgő kiállítást. A 800 négyzetméteren elterülő tárlat április 26-án délután 4 órától lesz nyitva a nagyközönség előtt, és 2017. Ige idk kiallitas news. novemberig látogatható. Fekete Zsuzsa Képek: Füle Tamás
Az új egyházak ezért többnyire betöltötték a kiüresedett régi struktúrát. A nemesség támogatta vagy tolerálta az új közösségeket. A királyi udvar sem lépett fel ellenük, mivel az ország védelmét nem kockáztathatta azzal, hogy konfliktust vállal a többségében protestáns nemességgel. A hallgatólagos elfogadás lehetővé tette, hogy az ország lakossága a szétszabdalt középkori Magyar Királyság romjain a század végére többségében protestánssá váljon. Parókia – Ige-idők. Egyszerre jöttek létre közösségek a katolikus Habsburgok országrészében, a török hódoltságban, és az eleinte katolikus, majd lutheri szemléletű, még később református, aztán unitárius, illetve újra katolikus erdélyi fejedelmek országában. Szintén egyedülálló módon Erdélyben a radikális reformáció is intézményesült, és mérsékelt formában hivatalos felekezetté válhatott. A reformáció korának Magyarországán a török hódítás valóságát egy teljesen új és idegen kultúrával való sokkoló találkozást is fel kellett dolgozni. Az egyén és a közösség ismét szembesült azzal, hogy nemcsak a mulandóság, hanem a kiszámíthatatlanság is a mindennapok része.
A Magyar Nemzeti Múzeum Ige-idők – a reformáció 500 éve című kiállításának tanulmánykötetét január 22-én 11 órakor mutatják be a nemzeti Múzeum Dísztermében. A Magyar Nemzeti Múzeum Főigazgatója tisztelettel meghívja az Ige-idők ̶ a reformáció 500 éve című kiállítás tanulmánykötetének bemutatójára, A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁN. Köszöntőt mond Varga Benedek főigazgató és Balog Zoltán miniszter úr A kötetet üdvözli Ritoók Zsigmond akadémikus A kötetet bemutatja Szörényi László irodalomtörténész Időpont: 2020. Ige idők kiállítás határideje. január 22. 11 óra Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Díszterem
Ezen túl olyan kézikönyvet kívántak létrehozni, amelyben az elmúlt évtizedek újszerű megközelítéseit tükröző, korszerű ismereteket tesznek elérhetővé nem csupán a tudományos világ, hanem minden érdeklődő számára. Ige-Idők – Novemberig tekinthető meg a Nemzeti Múzeum reformációi emlékkiállítása. Egységes egésszé összeérő történeti, teológiai, művelődés- és egyháztörténeti munkák, a liturgiára, az iskolázásra, oktatásra, az épített és tárgyi kultúrára vonatkozó alapvető tanulmányok teszik megkerülhetetlenné a Polgárdi Ákos grafikus által tervezett 464 oldalas kötetet. " A könyvben látható fényképek Szőnyi István épületfotós kiváló munkái, de lapozás közben gazdag – és nagy számban első közlésű – ábrával, térképpel és archív felvétellel is találkozhatunk. "A kötet szerkesztő hármasa, valamint azok, akik a koncepció teljesebbé tételéhez meglátásaikkal és javaslataikkal hozzájárultak – gondolva itt elsősorban Heltai János, Csepregi Zoltán és Ács Pál szerepére –, kilókban is mérhető munkával és eredményességgel megkerülhetetlen társadalomtudományi összegzést tettek le az elmúlt ötszáz év legfontosabb vallási-kulturális jelenségéről.
Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.