Arany történelmi balladái Arany János nagykőrösi balladák, Ágnes asszony, V. László elemzés - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettsé Egyszerű házi joghurt Recept képpel - - Receptek XIX. kerület - Kispest | Masszázs
A mű az Őszikék versciklushoz tartozik. A ballada alapját az a babona adja, miszerint az új hidat az öngyilkosok avatják fel. A vers egy órányi időtartamot fog át. A nagyvárosi élet fárasztó, hajszoló depressziót okozó életmódját az olvasóban a költő azzal érzékelteti, hogy egy óra leforgás alatt mennyi ember szánja el magát az öngyilkosságra. A hangulat komorságát és a mondanivaló súlyosságát a zord körülmények (éjfél, barna víz, harangzúgás, csend, ) költői képekben való leírásával emeli ki Arany. A mondanivaló súlyossága és a már-már gúnyoros, irónikus hangvételének ("Ölelkezik a halál után" "Taps várja" "Én most tanúlám Az elsőt: pénzem elfogyott: Nem adtak: ugrom hát nagyot! ") szembeállítása, keserű humort visz a versbe. Arany János történelmi és lélektani balladái 2/2 Az Őszikék kötet balladái - YouTube. A kicsit paródikus stílussal, szembeállítja a vidéki nyugodt kiegyensúlyozott életet, a nagyvárosi zsúfolt, gyors életmóddal. A műben több személy bevégződő sorsának alakulását követhetjük nyomon 13 miniballadában, melyek szimmetrikusan helyezkednek el. Ebből következően nemcsak lineárisnak, hanem körkörös szerkezetűnek is tekinthető.
A ballada szerkezeti, hangnembeli, jelentéstartalmi összetettsége és bonyolultsága mellett tehát érdemes megemlíteni a morális kétpólusosságot is. -XV. századból, az Anjouk, a Hunyadiak korából s a török korból merítette (Mátyás anyja, Szondi két apródja) - Népéleti (Ágnes asszony, Szőke Panni, Tengeri - hántás) - Lélektani: lélekállapot - változásokat tükröz, gyakran tragikus végkicsengésűek (Tetemre hívás, Ágnes asszony) Arany balladái az emberi lélek mélységeit járják be. Balladáinak szerkezete újszerű: találkozunk párhuzamos szerkesztéssel, idősíkok váltogatásával, filmszerű vágással, a képzettársítások összekapcsolásával. Arany János balladái | doksi.net. Arany lélektani balladáiban nagy gondot fordít a lélektani hitelességre, a bűn és bűnhődés problémáját állítja középpontba. Ilyen lélektani ballada az Ágnes asszony (1853). Megírásának közvetlen élménye az volt, hogy Arany gyakran látott egy szótlan parasztasszonyt, aki estig mosott a patakban. Kulcsmotívuma a már említett bűn és bűnhődés, mely az első négy strófában - a balladai homálynak megfelelően - még csak sejthető (véres lepedő, hajdú megjelenése enged erre következtetni).
Ezek témája a szerelem, ami a lírai művekben nem jellemző Aranyra. A második korszak 1852-53; a nagykőrösi balladák pl. Ágnes asszony A harmadik korszak ba tartoznak öregkori balladái: pl. Tengeri-hántás, Vörös Rébék. Szerkezet szerint is csoportosíthatjuk műveit: egy szálon futó pl. V. László (egyszólamú) egy szálon futó körkörös felépítésű pl. Ágnes asszony több szálon futó pl. Szondi két apródja (többszólamú) Témaválasztás szerint elkülöníthetők a történelmi balladái, népies balladái és lélektani balladái: Történelmi ballada pl. A walesi bárdok Lélektani ballada pl. Ágnes asszony Népies ballada pl. Tengeri-hántás Ballada Epikus nép- és műköltészeti műfaj. Népballada Műballada Cselekménye sűrített: minden elmarad belőle, ami nem feltétlenül szükséges a megértéshez, ezért a történet elbeszélése szaggatott és homályos. Az eseményeket, előzményeket, okokat nagyrészt drámai párbeszédből és lírai monológokból tudjuk meg. A balladában tehát drámai és lírai elemek is találhatók. Leglényegesebb vonása, hogy az embereket lelkiállapotokban ábrázolja; többnyire a megzavart emberi lélek magatartását mutatja be, a gyötrődő emberét, aki bajából nem talál kiutat.