Ha feltételezzük, hogy az oldalon töltött teljes időt olvasásra fordítjuk – ami nyilvánvalóan nem így történik –, és úgy vesszük, hogy 250 szót olvasunk el percenként – ami már a gyorsolvasás határa –, akkor a legrövidebb oldalak esetében is csupán töredékét néznénk meg ténylegesen az információnak. A vizsgált minta alapján a felhasználók átlagosan 20-30 százalékát olvassák el a megjelenített tartalomnak. Átfutják, végigpásztázzák az oldalak tartalmát, megnézik a főcímeket A legújabb kutatások alátámasztják, hogy a neten csak a 20-30 százalékát olvassuk el a megjelenített tartalomnak. Ritkábban használjuk a vissza gombot, és böngészéseink során inkább hagyatkozunk az szájt által ajánlott tartalomra. Jakob Nielsen neve egybeforrt a weboldalak használhatósági (usability) elemezésével. Asztrológiai személyiségteszt: amit először meglátsz a képen, felfedi a legbelsőbb éned - Elle. Magyarul 2002-ben megjelent Web-design című könyve – akárcsak a világ minden országában – idehaza is bestseller lett, és azóta is alapműként tekintenek rá a területen dolgozó kutatók. Nem olvasunk, csak pásztázunk Mikor tíz éve először végzett kutatást arról, hogy "a felhasználók hogyan olvasnak a weben?
Ez tényleg nem jó. Talán ha egy sima helyesírás ellenőrző programot beépítenének 1-2 azonnali üzenetküldőbe, mindjárt javulna az arány, jó lehet hogy csak kevesen használnák, de segítene egy ici-pici szerintem. Érdemes egyébként mindenfelől megvizsgálni a net hatásait, mert nagyon el lehet ferdíteni erre vagy arra, és az nem feltétlen igaz. Részben egyet értek veled, de engem sokkal jobban zavar, hogy nem képesek tagolni megfelelően a mondatokat, ugyanis egy kifelejtett vessző teljesen megváltoztathatja egy mondat jelentését. Ellenben, ha helytelenül írják le a szavakat, nem igazán tud zavarni, mert ha azt írja: goja akkor ugyanúgy tudom, hogy a madárról van szó. Ebből következően sose értettem, hogy miért ragaszkodnak annyira, hogy helyesen írjon az ember. Ha tisztességgel megtanulnának írni - olvasni, akkor nagyobb becsülete lenne a könyvnek is a képregény javára! Drága a könyv? Itt ingyen, online olvashatsz bármikor. :-( A mai gyerekek képekről tanulnak olvasni - csoda ha csak képregényeket akarnak nézegetni??? A képzeletviláguk és a világképük is,, defektes'' lesz!
De jó helyen járunk, ha a kedvenc meséinket keressük, mint Lázár Ervin Négyszögletű kerek erdő j e vagy Karinthy Tanár úr kérem e. A kötelezők is fent vannak, valamint Rejtő és Verne számos klasszikusa is, ezeknék tökéletesebb kikapcsolódást el sem tudunk képzelni, a humor és a messzi tájak biztos elfeledtetik velünk, hogy a négy fal között ülünk napok óta. Hangoskönyvek is vannak fent – összesen 358 mű, a gyűjteményében jelentős számú kötelező olvasmány nem csupán olvasható, hanem hangoskönyv formájában meg is hallgatható, ezek mind mp3 formátumban le is tölthetőek. Belevághatunk Thomas Mann Varázshegyé be vagy stílusosan Boccaccio Dekameron jába is. Digitális Irodalmi Akadémia A Petőfi Irodalmi Múzeumhoz tartozó DIA, vagyis Digitális Irodalmi Akadémia igazi kincsesbánya annak, aki a kortárs magyar irodalomra éhezik. Olvasás a neten teljes film. Itt olyan műveket találunk, amelyek ugyan szerzői jogi védelem alatt állnak, az olvasók számára mégis szabadon hozzáférhetőek. Itt ingyen elolvashatjuk Bodor Ádámtól a Sinistra körzet et vagy Esterházytól a Kis Magyar Pornográfiá tól a Hasnyálmirigynapló ig a kedvenceinket, de Nádas Péter, Krasznahorkai László, Moldova György, Szabó Magda megannyi remekműve is fent van, költők közül Kányádi, Nemes Nagy, Pilinszky, Tandori kötetei feledtethetik velünk a négy fal közé zártságot.
A válaszadók 35 százaléka saját eszközön, 23 százaléka az ülés hátulján lévő képernyőn néz filmet. Műfajok közül egyértelműen a vígjáték vezet nemtől, kortól függetlenül. A nők közel háromnegyede (74 százalék), a férfiak 57 százaléka választ komédiát repülés közben. A nőknél a 2. legkedveltebb filmes műfaj a romantikus (14 százalék), majd az akció (8 százalék), de akadnak olyanok is, akik horrort választanak (4 százalék). A férfiak több mint negyede (26 százalék) akciófilmet választ, 11 százaléka horrort. A magyarok fele nem barátkozik a gépen (Kép: Pixabay) Generációk között is akadnak eltérések a választott műfajok tekintetében. A fiatal felnőttek (Z generáció) választanak legnagyobb arányban vígjátékot utazás közben (76 százalék). Úgy tűnik, hogy a borzongás leginkább az Y generáció tagjait vonzza: egyedül e generáció férfitagjai választanak katasztrófafilmet, de horrorfilmet is arányaiban jelentősen többen néznek a nők és a férfiak egyaránt a 26-41 éves korosztály tagjai közül. Olvasás a neten 3. Az X generáció döntő többsége is a vígjátékot részesíti ugyan előnyben, de kevésbé, mint a többi generáció (58 százalék), náluk tízből hárman akciófilmet választanak, ami ebben a műfajban a legnagyobb arány a generációk között.
Kapcsolatba léphet ezekkel a barátokkal a Goodreads webhelyen, és megnézheti, mely könyveket olvasnak barátaid. Ez sokkal szórakoztatóbbá teszi az online könyvolvasást. A könyvek fő műfajai: Romantika, Szépirodalom, Fiatal felnőtt, Fantázia stb. Olvasás A Neten, Index - Tech-Tudomány - Összefogtak A Magyar Könyvkiadók A Járvány Miatt: Szabadon Lehet Olvasni A Neten. International Children's Digital Library A International Children's Digital Library (ICDL) egy ingyenes online könyvtár a világ minden tájáról származó gyermekek számára, amely 59 nyelven digitalizált gyermekkönyveket kínál, amelyek online olvashatók. A weboldal fő közönsége a 3 és 13 év közötti gyermekek és szüleik. Az itt szereplő könyveket szigorúan az érték, a minőség és az alkalmasság alapján választják ki. Minden online könyvet kiadók vagy írók szerzői jogi engedélyével szállítanak az eredeti nyelven. A International Children's Digital Library küldetése a gyermekek olvasási hobbijainak előmozdítása, a tanulás iránti szenvedélyének felépítése, a tolerancia és a különféle kultúrák tiszteletének előmozdítása. Az ingyenes könyvek online olvasásához a gyermekeknek csak meg kell keresniük kedvenc könyveiket, és kattintsuk az "Olvassa el ezt a könyvet" linkre.
A hosszú évek óta Németországban élő író, szociológus, Konrád György, akivel nem mellékesen ugyanabban a városban nőttem fel, nemrég ünnepelte 80. születésnapját. Ha csak egy könyvét kellene kiemelni, a legtöbben valószínűleg a Látogató t említenék, ami 1969-ben jelent meg, és a II. világháború után szinte vegetáló magyar irodalom egyik fontos mérföldköve lett. A minimális cselekménnyel bíró kisregény egy monológ, amit T. KONRÁD GYÖRGY - A látogató - Vatera.hu. gyámügyi főelőadó mond el. Ebben betekinthetünk mindennapjaiba, a személytelen hivatal működésébe, és az ügyfelek életébe, akik mindig mások, de mindig hasonló problémákkal küzdenek. Maga az előadásmód sokak számára megerőltető lehet, ezért csak lassan, kis adagokban érdemes haladni a könyvvel. Csak néhány példa: minden bizonnyal nagy hatással volt Konrádra a francia új regény, hiszen az ott megszokott végtelen felsorolások, leírások fontos szerepet kapnak itt is. T. minden hivatali tárgyához személyes történetek kapcsolódnak: néhány soros vagy oldalas terjedelemben olvashatunk különböző félresiklott sorsokról, emberekről.
A látogató leírása 1969-ben jelent meg először Konrád György regénye, A látogató. Konrad a látogató. A külső-Erzsébetvárosban dolgozó gyámhatósági előadó bolyongásai közben feltárul az akkori Magyarország szociális zsákutcája. Az emberi kiszolgáltatottságot, annak különböző síkjait iszonytató érzékenységgel és érzékiséggel ábrázolja, elképesztően és máig hatóan elevenen. A Magvető Zsebkönyvtár negyedik köteteként jelenik meg ez a klasszikussá vált regény az író 85. születésnapjára.
A hivatalnok "T", anonim E/1-ben beszél, vallomás. Kapcsolódás: Csehov: A 6-os számú kórterem; Szabó Lőrinc Kortársak (1932, vers) - közösség, egymásrautaltság. Öregasszony története: nem nyílt a hivatal kapuja, mikor segélyért ment, a portás behunyta szemét, hogy ne lássa, az asszony hazament, levelet írt a hivatal vezetőjének, hogy a kapu nem nyílik, majd öngyilkos lett. Könyv: A látogató (Konrád György). Nyomasztó, teljességgel lepusztult világ. - a hivatásos látogató elősorolja tárgyi emlékeit: háziipari kínzóeszközök, amiket apák és anyák működtettek; fényképek; hangszalagok, gyerekrajzok megtörtént szörnyűségekre ő; iratok. Köztük reflexiók, gondolatok a munka értelméről, lehetetlenségéről, arról, hogy van-e joga és értelme a szabályozásnak, jó-e, ha erkölcsös szándékkal, de megzavarjuk az emberi gyöngeségek természetét, amikor a tapasztalat az, hogy az élet elrendezi a maga dolgait. - sokszor egy egész fejezet egyetlen mondat, bekezdésekkel tagolva, feltételes kötőszavakkal kezdve (~ Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszivics egy napja) - a hivatal leírását egyesek kafkainak mondják.
Bandula Endre az államtudomány doktora volt, a háború alatt miniszteri tanácsos, tulajdonosa egy négyemeletes bérháznak. Kislánya a háborúban meghalt, elbocsátották, internálták, segédmunkás lett, börtönbe került, utána nem helyezkedett el, verseket írt kislánya halálára, és azokat árulta 1 Ft-ért. Felesége dolgozott, kidobták, mikor főnöke durva közeledését visszautasította. Mélyponton voltak Ferike születésekor (nem akarták, de vállalták) A látogató rendszeresen járt hozzájuk, kedvelte Bandulát, és viszolygott is tőle: " Lényének takaratlan üregei zárolt lehetőségeimre emlékeztettek. " - Másik esetet idéz fel: egy öregasszony és egy kisfiú. Ferike lehetőségeire világít rá: 1. intézet, "hulladékgyerekek telepe" 2. pénzes nevelőszülők. ó Ferikét nem vállalná senki. 3. A látogató elvállalja a gyerek gondozását? Víziószerűen végigálmodja a kísérletet, hogy beköltözik Banduláékhoz. (nem utal semmi arra, hogy ez csak gondolatkísérlet. ) Ferike még mélyebbre süllyed, a látogató lesüllyed a bandulaság szintjére (~ Beckett: Molloy)A kísérlet, hogy egyetlen embernek áldozza magát, nem sikerült.