Bajban van a világ, az élet útvesztői között nem találja útját a mai ember. Sokan a zsoltárossal együtt felkiáltanak: egyet kérek az Úrtól, egy a vágyam, hogy az Úr házában lakjam életem minden napján! A templomban Isten vár. Jelenlétét szemlélhetjük az Oltáriszentségben. "Életem problémáira az Oltáriszentségben találok megoldást" – vallotta boldog XXIII. János pápa. Nyisd meg Urunk a vakok szemét, hogy elhiggyük, amit VI. Pál pápa így fogalmazott meg: "az Oltáriszentség képes az igazságosság, az életszentség és a béke szellemében átalakítani a világot". (Adoremusz 2004) XAVÉRI SZENT FERENC 1506-ban született Spanyolországban, Javier (Navarra) várában. Apja a királyi tanács elnöke volt. Ő maga előkelő megjelenésű és büszke magatartású volt, nagy tudományos karrierről álmodott, erre minden adottsága meg is volt. Párizsban tanult, és csak nehezen tudta megoldani, hogy egy rossz szándékú tanára hatására az erényes életútjáról le ne térjen. Szerencséjére egy másik tanára keze alá került, aki nagyon nagy tudású és jámbor életű volt, az ő vezetésével egyetemi tanár lett.
1. Fotó: Blahák Eszter) 1748-ban XIV. Benedek pápa India és az egész Távol-Kelet védőszentjévé tette. A missziók védőszentje 1927-óta (XI. Piusz pápa). Xavéri Szent Ferenc bronzérem hátlapja. Itália, 18. század (MNM – Semmelweis Orvostörténeti Múzeum 66. 2931. Fotó: Blahák Eszter) A szent közép-európai, így magyarországi ábrázolásainak jelentős része Ferenc halálának jelenetét örökítette meg, ezek főképp rézmetszetes képecskéken terjedtek, de nyakban hordozható amuletteken is feltűntek. Főképp a haldoklók, járványos betegségben szenvedők találtak megnyugvást szemléletében. De közkedvelt volt a patrónus betegápoló tevékenységének bemutatása is. Fohászkodjunk mi is jó szívvel Szent Ferenc közbenjárásáért betegségeinkben, szenvedéseinkben! Forrás:, XAVÉRI SZENT FERENC IMÁJA Istenem szeretlek forrón, mélyen, Nem mert a kárhozatos szörnyű éjen Gyötrő tűzbe vetsz, ha elhagytalak, S nem mert egednek édes fényességét, Szent örömben úszó angyali zenéjét Ígérted nekem szárnyaid alatt. De mert a kereszten karjaid kitártad, Emberi szívemet Szívedre vártad, Rútul kiszögezve, jaj, felém hajoltál, Vér-futotta arcod édes, tüzes oltár, Bűnömért viseltél szörnyű ékességet… Meg nem állottál a gyötrelmek mezsgyéjén, Átmentél az éjek szörnyűséges éjén, Borzalmas kísértet, gyalázat és szitok, Lélek-hóhérok, gyűlölet-kárpitok Födtek, jaj, követtek az utolsó szóig… Rettentő mértékkel mérted szeretésed.
Peter Paul Rubens: Xavéri Szent Ferenc csodái (1616-1617) Xavéri Szent Ferencet V. Pál pápa avatta boldoggá 1619. október 25-én, majd 1622. március 12-én, Loyolai Ignáccal, Avilai Terézzel és Néri Fülöppel együtt, XV. Gergely pápa avatta szentté. 1748 óta India és a Távol-Kelet, 1927 óta Lisieux-i Szent Terézzel együtt a missziók védősztje. Liturgikus ünnepét már a szentté avatást követő évben felvették a római naptárba december 3-ára. Többnyire vándorbottal, kezében kis feszülettel vagy nyomorúságos kunyhóban, magára hagyott haldoklóként szokták ábrázolni. Közbenjárását tengeri utazások során, pestisjárvány idején, a halál óráján kérik. 1709-ben, a pestisjárvány alatt Buda is védőszentjének választotta. Magyarországi tiszteletének egyik első nyoma Szepes fogadalomból épült Xavér-kápolnája, Bársony György prépost felajánlása (1669). A 17–18. században épült magyarországi jezsuita templomok közül őt választotta pártfogóul Trencsén, Szakolca (Skalica), Rozsnyó (1660 táján) és Besztercebánya.
született: Javier vára, Navarra 1506. április 7. elhunyt: 1552. december 3. Családi neve Francisco de Jasu y Javier. Papnak készülve 1525-ben Párizsba ment, ahol a S. Barbara Kollégium növendéke, 1526-ban Favre Péter, 1529-ben Loyolai Szent Ignác szobatársa. 1530-ban magister artium és a Beauvais-Dormans Kollégium régense. 1534-ben Szent Ignác kezdeményezésére fogadalmat tett szentföldi zarándoklatra és szerzetbelépésre. 1535-ben Szent Ignác vezetésével lelkigyakorlatot végzett, majd Velencébe ment, ahol a Szentföldre induló hajóra várva betegeket ápolt egy kórházban a társaival együtt. 1537-ben szentelték pappá. Mivel a törökök a szentföldi utat lehetetlenné tették, Bologna környékén prédikált. 1538-ban társaival Rómába ment, ahol lelkipásztori és karitatív munkát végzett, s 1539-ben az első jezsuiták egyike volt. 1540-ben a portugál király kérésére Szent Ignác Délkelet-Indiába küldte misszióba. 1542 nyarán érkezett Goába, ahol gyóntatott, prédikált, tanított és gyógyított, majd a Comorin-fok felé indult.