Az északnyugati szelet élénk, erős, néhol esetleg viharos lökések kísérhetik, melyek jelentősebb mértékben csökkenthetik a járművek menetstabilitását. A napos tájakon és időszakokban érdemes lesz vezetés közben napszemüveget viselni. Napon a járművek felforrósodhatnak, ezért figyeljünk fokozottan, hogy gyermekeinket, házi kedvenceinket ne hagyjuk a tűző napon álló, zárt járműben! Augusztus 2022 Időjárás London ⊃ augusztus időjárás előrejelzés London, Egyesült Királyság • METEOPROG.COM. Tartsunk megfelelő követési távolságot, vezessünk körültekintően! Balesetmentes közlekedést kívánunk!
56% UV-index 7/10 Napkelte 5:01 Napny. 21:10 Szerda éjjel Helyenként felhős. Szélerősség D 15 és 25 km/h közötti. Szél D 17 km/óra Eső valószínűsége 10% Páratart. 71% UV-index 0/10 Holdkelte 1:16 Holdnyugta 16:10 Csütörtök Helyenként felhős. Szélerősség DDNy 15 és 30 km/h közötti. Szél DDNy 22 km/óra Eső valószínűsége 20% Páratart. 59% UV-index 7/10 Napkelte 5:02 Napny. 21:09 Csütörtök éjjel Helyenként felhős. Szélerősség DNy 15 és 25 km/h közötti. Szél DNy 19 km/óra Eső valószínűsége 20% Páratart. 73% UV-index 0/10 Holdkelte 1:37 Holdnyugta 17:19 Péntek Helyenként felhős. Időjárás és évszakok Londonban | Ottima. Szél DNy 16 km/óra Eső valószínűsége 20% Páratart. 57% UV-index 7/10 Napkelte 5:03 Napny. 21:08 Péntek éjjel Helyenként felhős. A legalacsonyabb hőmérséklet 15°C. Szél DNy 15 km/óra Eső valószínűsége 20% Páratart. 74% UV-index 0/10 Holdkelte 2:04 Holdnyugta 18:29 Szombat Helyenként felhős. Szél DNy 18 km/óra Eső valószínűsége 20% Páratart. 62% UV-index 6/10 Napkelte 5:04 Napny. Szél NyÉNy 25 km/óra Eső valószínűsége 0% Páratart.
44% UV-index 2/10 Felhőzet 88% Eső mennyisége 0 cm Felhős Hőérzet 28° Szél DDNy 15 km/óra Páratart. 42% UV-index 4/10 Felhőzet 84% Eső mennyisége 0 cm Felhős Hőérzet 29° Szél DDNy 16 km/óra Páratart. 38% UV-index 4/10 Felhőzet 87% Eső mennyisége 0 cm Felhős Hőérzet 30° Szél DDNy 18 km/óra Páratart. 36% UV-index 3/10 Felhőzet 88% Eső mennyisége 0 cm Felhős Hőérzet 30° Szél DDNy 17 km/óra Páratart. London időjárás előrejelzés augusztus laton. 35% UV-index 4/10 Felhőzet 84% Eső mennyisége 0 cm Túlnyomóan felhős Hőérzet 30° Szél DNy 18 km/óra Páratart. 33% UV-index 3/10 Felhőzet 75% Eső mennyisége 0 cm Túlnyomóan felhős Hőérzet 30° Szél DNy 19 km/óra Páratart. 33% UV-index 2/10 Felhőzet 78% Eső mennyisége 0 cm Túlnyomóan felhős Hőérzet 30° Szél DNy 19 km/óra Páratart. 34% UV-index 1/10 Felhőzet 76% Eső mennyisége 0 cm Túlnyomóan felhős Hőérzet 29° Szél DNy 18 km/óra Páratart. 35% UV-index 0/10 Felhőzet 75% Eső mennyisége 0 cm Felhős Hőérzet 28° Szél DNy 16 km/óra Páratart. 38% UV-index 0/10 Felhőzet 81% Eső mennyisége 0 cm Felhős Hőérzet 27° Szél DNy 13 km/óra Páratart.
Az eddigi elméletek buktatói A gravitációs instabilitás ugyanaz a fizikai folyamat, ami a csillagokat létrehozza. Numerikus hidrodinamikai szimulációk vizsgálata arra az eredményre vezetett, hogy egy Jupiter-méretű gázcsomó nem tud összesűrűsödni, mert a folyamat közben a gáz annyira felmelegszik, hogy nem engedi tovább sűrűsödni az anyagot. A számítások szerint tehát az elmélet a protoplanetáris korong fizikai tulajdonságai miatt nem, vagy csak a csillagtól nagy távolságban működőképes. A bolygómag-akkréció hipotézise szerint a protoplanetáris korong kis méretű porszemcséi ütközésük során összetapadnak, majd összeállnak a bolygócsírák, amelyek később bolygókká növekednek. Mint írják, ezzel a feltevéssel kapcsolatban több probléma is ismert. Az egyik legnagyobb az, hogy a folyamat során a sziklaméretűre növekedett szilárd testek - az úgynevezett planetezimálok - a korong gázának közegellenállása miatt gyorsan bezuhannak a csillagba, így a korongból hamar eltűnnek a bolygók építőkövei. Bolygóbölcsők A Regály Zsolt által vezetett nemzetközi kutatócsoport egy olyan fizikai folyamatot fedezett fel, amely bolygóbölcsők sokaságát hozhatja létre a protoplanetáris korongban, ezzel lehetséges magyarázatot adva a Föld-szerű vagy a Jupiter-méretű óriásbolygók keletkezésére.
A sumer feljegyzések szerint mintegy 4-5 milliárd évvel ezelőtt létezett egy Tiamat nevű bolygó, mely a Mars és a Jupiter között keringett a Nap körül. Továbbá eggyel több bolygó volt mint most, melyet a sumerok Nibirunak neveztek, de később a babiloniak már Marduk néven említettek. Egyes források ezt a közismert bolygók mellett (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó) a 10. bolygóként említik, míg mások a 12. bolygóként, mivel utóbbiak a bolygók közé sorolják a Napot és Holdat is. A Nibiru, mint a Szíriusz csillagkép bolygója a többi bolygóval ellentétes irányban keringett, amikor egy alkalommal az egyik holdja beleütközött a Naprendszer egyik tagjába, a Tiamatba. Az ütközés során félbe hasította és kilendítette azt a pályájáról, így a Vénusz és Mars körül kezdett keringeni. A bolygó alsó részéből születtek az üstökösök és az aszteroidaöv, vagyis a Jupiter és Mars közötti pályán keringő csillagközi por és törmelék, míg felső részéből keletkezett a Föld.
A ma legelfogadottabb elmélet szerint a Nap és bolygói ugyanabból a hideg csillagközi gáz- és porfelhőből születtek meg. Az összetömörödő anyag közepében – 15-20 millió K hőmérséklet elérése után – megindultak a magfúziós folyamatok és új csillag, az ősi Nap fénylett fel a Tejútrendszerben. A Naprendszer kb. 5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett. Kilenc bolygója közül a belső négy Föld-típusú bolygó, más néven kőzetbolygó. Kis méretűek, főleg nehezebb elemekből állnak, ezért sűrűségük nagy. A négy óriásbolygó az ellenkezője mindennek: nagy méretűek, gázokból (főleg hidrogén és hélium) állnak, kis sűrűségűek. A különbség oka a Naprendszer kialakulási folyamata. Az Ősnap erős napszelet bocsátott ki magából, amely igyekezett "szétfújni" a körülötte forgó anyagokat. A könnyebbeket sikerült is elfújnia, de a nehezebb elemekből álló összetapadt szilárd szemcséket már nem: ezek aztán sorozatos egyesülésekkel egyre híztak és létrejöttek a Föld-típusú bolygók, így a Föld is. A Föld-típusú bolygók másik elnevezése, a kőzetbolygók kifejezés arra utal, hogy ezek az égitestek főképpen kőzetekből állnak, belsejükben viszonylag nagy fémes maggal.
Ez pedig csak úgy következhetett be, ha bolygónk vasmagja igen gyorsan kialakult. "Ha a Föld születése egy összevissza ütközésekből álló folyamat eredménye lett volna, soha de soha nem lenne olyan meteoritunk, amelynek vasizotóp-összetétele pontosan megegyezne azzal, amit az ilyen ütközéses keveredés hozna létre. " Egy szemcse a bolygóközi porból, elektronmikroszkópos felvétel. Hasonló szemcsék összetapadása, egymásra rakódása hozhatta létre bolygónkat, az új elmélet szerint. Forrás: Wikipedia Az új elmélet, miszerint a bolygónk születéséhez a kozmikus por kirakódása járult hozzá, nem nagy testek ütközései, a kutatók véleménye szerint a világegyetem más bolygórendszereire is igaz lehet, és más bolygók is sokkal hamarabb megszülethetnek, mintha ütközések alakítanák ki. Martin Bizarro, a kutatás társszerzője hozzátette: "Amennyiben megértjük e bolygókeletkezési folyamatokat, azt is megtudhatjuk, mennyire lehet gyakori például, hogy víz kerül egy bolygóra annak kialakulása során. Ha az elméletünk helyes, akkor a Földhöz hasonló körülmények közt született bolygókon víznek is kell lennie, mivel ez a porszemcse-kirakódás mellékterméke.
Ugyanis az ebben az időszakban keletkezett üledékes kőzetekben jelennek meg az első igazi ősmaradványok, az egykori élővilág lenyomatai.
Délen a jégtakaró visszamaradt törmelékei halmozódtak fel a morénavidékeken. Ilyen területek találhatók a Kelet-európai-síkság északi részén, a Germán-alföldön és a Lengyel-alföldön. A hidegre forduló éghajlat alatt a jégtakaró környéki magashegységek a hóhatár alacsonyabbra kerülése miatt szintén eljegesedtek. A területekről lecsúszó gleccserek és a jég csiszoló munkáját csipkézett hegygerinceik, merész csúcsaik máig is őrzik. Az erős, száraz szelek a jégtakarótól délre fekvő síkságokon hatalmas porfelhőket kavartak. A leülepedő porból később lösztakarók képződtek. Ilyen van pl. : a Kelet-európai-síkság déli részén. A szél a folyók hordalékkúpjából kifújt homokot is elszállította, szétterítette vagy futóhomokként vándoroltatta. Az utolsó jégkorszak után a jég súlyától megszabadult kontinens emelkedni kezdett. Ez módosította a partvonal lefutását. Fokozatosan kialakultak a mai alföldek és a vízhálózat is. [Forrás: Wikipédia]