Weather A Pearl Harbor-i csata Real estate A radarkezelők jelentették az információs központnak, ahol ezt úgy értelmezték, hogy ezek a Kaliforniából erősítésként jövő B-17 Flying Fortressek, amelyeknek az érkezését erre a napra várták. Valójában a támadó japán gépeket észlelték. Az első hullám Nagumo flottája december 7. -én reggel Pearl Harbor-tól 440 kilométerre északra volt. 6 órakor 183 repülőgép szállt fel a hordozókról Fucsida Micuo vezetésével. Két óra múlva megkezdték a támadást. 7. 55-től 8. 30-ig támadták a kikötőt és a szigeteken lévő repülőtereket. A meglepetés teljes volt. A támadásra vasárnap reggel őrségváltáskor került sor. A 202 amerikai repülőgép negyede tudott csak felszállni, de nem sokra mentek a túlerőben lévő japán vadászokkal. A támadás teljesen elsöpörte a légvédelmet is. Az ekkor érkező B-17-eseket a japán vadászgépek lelőtték. A második hullám A második hullám 170 gépe 7 óra 15-kor szállt fel. Azokat a hajókat támadták, amelyek az első hullámban kevésbé sérültek meg.
A japán hadvezetés ráadásul rosszul jelölte ki a Kantai Kessen célpontjait; a látványos siker ellenére Pearl Harborban ugyanis nem a kikötőben horgonyozó csatahajókat, a II. világháború mellékszereplőit, hanem a már ekkor is a flották gerincét alkotó (a japán flottáét is) repülőgép-hordozókat kellett volna megsemmisítenie. Ráadásul a hadvezetés a másik kulcsfegyvernem, a tengeralattjárók döntő szerepét sem ismerte fel: sem átfogó tengeralattjáró-háborút nem indított a sokezer kilométeren keresztül nyújtózó amerikai utánpótlási vonalak ellen, sem pedig saját védelmi rendszert nem dolgozott ki az amerikai tengeralattjárók ellen, melyek aztán szépen megfojtották a japán kereskedelmi hajózást (az olyan trófeák begyűjtése mellett, mint a világ akkori legnagyobb hordozója, a Sinano). De a Japánok a legcsúfosabban nem is saját lehetőségeiket ismerték félre, hanem ellenfelüket: annak ellenére, hogy a fél japán elit az Egyesült Államokban tanult, senki nem számolt azzal, hogy Pearl Harbor után a közvélemény egyöntetűen felzárkózik majd a háború mögé, és a béke alternatívája az elkövetkezendő fél év kudarcai ellenére szóba sem kerül.
USS Oklahoma (BB 37): Ezen a hajón a támadás során 429 fő veszítette életét. USS Utah (BB 31): Fort-sziget melletti emlékhely, a támadás során elhunyt 58 fő emlékére Honolului helyszínek [ szerkesztés] USS Missouri (BB 63): Ezen a hajón írták alá a japánok a fegyverszüneti egyezményt, amely lezárta a második világháborút. USS Bowfin (SS 287): Múzeum és park, azon tengeralattjárósok emlékére, akik ezen a tengeralattjárón hunytak el. Pacific Aviation Museum Pearl Harbor Pearl Harbor emlékérem [ szerkesztés] 1990-ben, az ötvenedik évfordulóhoz kapcsolódóan - egyszeri alkalommal - a Kongresszus emlékérmet bocsátott ki első körben azok számára, akik részt vettek amerikai részről a csatában, s túlélték. Később ezt a kitüntetést azon civilek részére is kiterjesztették, akik jelen voltak, megsérültek, vagy elhunytak a támadás során. Utolsó körben azok részére is kiadták ezt az emlékérmet, akik ott voltak, s később részt vettek a Japán elleni közelemben. Miután minden jogosult megkapta a kitüntetést, az emlékérem kibocsátását megszüntették.
És annak ellenére, hogy 1941 folyamán tényleg Pearl Harborig folytak az alkudozások, a japán vezetés úgy okoskodott, hogy ha 1941-ben nem indítják meg a háborút, akkor azt soha nem fogják megnyerni A háborús dilemma azonban soha nem volt igazán komoly dilemma, hiszen japán elit sikeresen meggyőzte magát, hogy ha engedve az amerikai követeléseknek, feladják az 1937 után elfoglalt területeket, akkor azt a hadsereg vereségként értékeli majd, ami elzülléssel és a megmaradt gyarmatok – Mandzsúria vagy Korea – elvesztésével jár majd. Azaz a háború megindításában egyszerre játszott szerepet a küzdelem feladását minden körülmény között kizáró szamuráj-etosz, az erőforrások szűkülésével kalkuláló reálpolitika és a "most vagy soha" indokok mögött mindig ott lappangó kétségbeesés. Mégis miben reménykedtek a japánok?
Helyette az újságok arról számoltak be, hogy az éjszakai vihar kellős közepén olyan mennydörgések rázták meg a szigetet, mintha csak bombázták volna őket… Miután az Egyesült Államok belépett a háborúba, a hitleri Németország is hadat üzent Amerikának. Az 1942 augusztusa és 1943 februárja között zajlott Guadalcanali csatában a Csendes-óceáni hadszíntéren, amely Amerika és szövetségesei, valamint Japán között zajlott, mintegy 38 ezer katona vesztette életét. A Japán és Amerika közötti háború utolsó felvonásai a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák voltak 1945. augusztus 6-án és 9-én. A támadásokban több tízezer civil halt meg. A Pearl Harbor-i támadás 75. évfordulóján több amerikai államban tartottak megemlékezéseket háborús veteránok, hogy tisztelegjenek a rajtaütésben és a második világháborúban elhunytak emléke előtt. Az arizonai szenátor, John McCain, aki maga is a Haditengerészeti Akadémiára járt, így emlékezett meg: – Sok amerikai család élete megváltozott aznap. Amerika is örökre megváltozott.
Évente több mint kétmillió látogatót vonz, akik azért jönnek ide, hogy megemlékezzenek az itt elhunyt tengerészekről. Első útjuk a Marshall-szigetek felé vezetett, ahol már kétszázötven kilogrammnyi robbanószer várt rájuk. A bombateret megtöltve innen a több mint 3 ezer kilométerre lévő zátonyszigetre repültek, Hawaii észak-nyugati csücskébe. A titkos üzemanyag-lerakatnál pótolták a hiányzó repülőbenzint és egyenesen Pearl Harbor felé vették az irányt. Ekkor kezdődött a hadtörténészek által csak komikus hibák sorozatának nevezett folyamat, mindkét oldalon. A japán gépek már a levegőben voltak, amikor kiderült, hogy a bombákkal és üzemanyaggal előreküldött tengeralattjárók közül kettőről semmi hír. Az egyikről később kiderült, hogy az amerikai haditengerészet süllyesztette el, a másikról azonban a mai napig semmit sem tudni. Ahogy december 7-e előtt, úgy az amerikaiaknak ezúttal is sikerült feltörniük a titkosított japán rádiókommunikációt, ami eredményként a teljes bevetés lelepleződött.
Nyolc óra tíz perckor egy bomba az Arizona csatahajó lőszerraktárában robbant fel, a hajó ezer tengerésszel a fedélzetén süllyedt el. Nem sokkal később egy torpedó az Oklahoma csatahajót találta telibe, amely négyszáz emberrel merült el percek alatt. Mire a füstfelhők eloszlottak, 2400 amerikai halottat és 1300 sebesültet számoltak össze, minden csatahajót találat ért, kettő el is süllyedt, és elpusztult 300 repülőgép. Az amerikaiak a zűrzavarban öt saját repülőgépüket is lelőtték, a támadók csak 29 repülőgépet, 4 tengeralattjárót és 64 embert vesztettek. Nagumo nem aknázta ki a sikert, nem indította el a támadás harmadik hullámát, így a kikötő infrastruktúrája és üzemanyag-tárolói épen maradtak. Döntése japán szempontból később végzetesnek bizonyult, amiként az is, hogy az amerikai flotta kulcsfontosságú egységei, a repülőgép-hordozók éppen nem horgonyoztak a kikötőben, s sértetlenül vészelték át a végzetes napot. Az amerikaiak azonnal hozzáláttak a megrongálódott hajók kijavításához, de ez hónapokba tellett.
Az "István, a király" rockopera 2007. évi dabasi amatőr előadásai Két teltházas előadás a DS-ben, 5. 000 nézővel és közel 150 dabasi közreműködővel. Elementáris siker, örökre szóló élmény szereplőknek és nézőknek egyaránt. A legrövidebben így lehet felidézni a felejthetetlen dabasi amatőr produkciót, mely a 2005-ben alakult Áldos Egyesület kezdeményezésére és szervezésében jött létre. A Szörényi-Bródy szerzőpáros nagysikerű "István, a király" című rockoperája dabasi adaptálásának ötletgazdája, és egyben a produkció rendezője is az egyesület tagságából került ki, Farkas Pál személyében. István a király 2017 előadás erkel. A főbb szereplők, énekesek meghallgatásai 2007. februárban, a táncosok és a statiszták válogatása áprilisban kezdődtek, amelyre sok lelkes fiatal jelentkezett. A táncos próbákat a Kossuth Lajos Általános Iskola udvarán tartották, a koreográfiákat Pásztor Gergely tanította be. Az első előadás, mely 2007. június 23-án volt, csordultig telt nézőteret, hatalmas sikert hozott, és azonmód a sportcsarnok jegyzett eseményévé vált.
Géza halála után Koppány ősi szokás szerint feleségül kéreti Saroltot és át akarja venni Géza örökét. Véres összeütközésre kerül sor, amelyben István seregei győznek. Bár Réka, Koppány kereszténnyé lett leánya méltón el akarja temettetni apját, Sarolt ragaszkodik az elrettentő példastatuáláshoz, így Koppányt felnégyelik. Az é vad zárásaként, a 30 éves jubileumát ünneplő István, a király nemzeti rockoperát láthatják a nézők, augusztus 17-én, 18-án és 20-án. István a király 2017 előadás hossza. A darab szinte kihagyhatatlan a műsorból: a szegedi közönség minden évben követeli a kultuszdarabot, mely most formabontó koncepcióban és élő zenekarral kerül a Dóm tér színpadára. Az István, a király legfrissebb hírei Kedves Nézőink! Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az augusztus 20 -ai előadás esőnapja – eltérően a belépőjegyen feltüntetett időponttól – augusztus 21 -e. Plusz előadás az István, a királyból Harmadik előadást hirdet a Szegedi Szabadtéri Játékok az István, a királyból, olyan hatalmas az érdeklődés a rockopera iránt. Alföldi Róbert rendező hétvégén ismertette koncepcióját a szerzőkkel.
Megérkezik Réka, és atyja holttestét kéri, hogy eltemethesse. István hajlandó lenne teljesíteni a lány kérését, de Sarolt nem engedi, sőt kiadja a parancsot: "Felnégyelni! " Koppányt felnégyelik, a nép Istvánt üdvözli. Asztrik apát Isten nevében, a pápától kapott koronával királlyá koronázza Istvánt.
Mások is elégedetlenek: Gizella férjként, Vecellin lovag hadvezérként vár többet Istvántól. Asztrik, a térítők vezetője Istvánt teszi meg fejedelemmé. Koppány vezér és Torda, Koppány sámánja a vezér híveihez szól. Koppányt imádói, Boglárka, Enikő és Picúr, igyekeznek elcsábítani, a vezér azonban ellenáll. A három köpönyegforgató úr érkezik a fejedelemválasztás hírével. Most Koppány oldalán próbálnának szerencsét, ám ő sem támogatja őket. Torda kihasználja a feszültséget, és tovább tüzeli a vezér harci kedvét, majd áldozatot mutat be az ősi istenségeknek. Réka rémálmáról számol be atyjának, akit árulóként, felnégyelve látott., de Koppány nem lát más utat, csak a nyílt harcot. István is megjelenik, felajánlva a hatalmat a vezérnek, ha az Róma felé fordul, ám Koppány így nem fogadja el a trónt. Torda érkezik a hadba hívó véres karddal. A csatában Koppány vezér súlyos vereséget szenved. 2018. január 25. adás: István a király előadás a 2017-es Falunapon - YouTube. A csata, a testvérharc áldozatait asszonyok, öregek, gyerekek gyászolják. A győztes seregek Istvánt ünneplik.